Érdekes dologról írt , mégpedig a gyerekekről. Én – mint ahogyan azt hozzászólásomban kifejtettem – szeretnék gyereket, egyszer. Sokan mondják, hogy ha már gyerek, akkor kettő, vagy három, mert az ideális. Lófasz, közepesen átsütve.
Mért jó az, ha van három gyerekem, de nem tudom nekik megadni azt, amit szeretnének, mert nem telik rá? Egy egyszerű példa: van egy 18, egy 16 és egy 14 éves gyerekem, a 14 éves kislány. A kislány szeretne egy babaházat, ami mondjuk húszezer pengőbe kerül. A legidősebb fiú szeretne egy új mobiltelefont, ami mondjuk ötvenezer. A középső tegyük föl nem szeretne semmit, mert most épp olyanja van. A szűkös családi kasszában húszezer forint pihen. Mire költöm? Mobiltelefonra? Biztos, hogy nem. Babaházra? Akkor meg szerencsétlen 18 évesnek az lesz az első, hogy persze babaházra telik, pedig a telefon fontosabb
, és valószínűleg igaza is lenne.
Ellenben ha van egy gyermekem és egy feleségem, akkor valószínűleg többet tudok rájuk költeni. Én nem vagyok nagyravágyó, de ha egyszer lesz egy szerencsétlen asszony, akinek az a balszerencsés ötlete támad, hogy egy ekkora őrült fazonnal alapítson családot, mint én, akkor szeretnék neki, és a közös gyermekeinknek mindent megadni, amit lehet. Az asztalra valótól egészen a mobiltelefonig.
