Azért az is mókás, hogy mikor sikerül egyszer korán lefeküdnöm (úgy értem kilenckor már ágyban voltam, és ilyen rendkívülinek mondható esemény jónéhány éve nem történt), sikerül is elaludnom (olyan fél tíz felé), na pont akkor akar kimenni a macska, akkor verik a vízfelszínt a teknősök, akkor ugat negyedórán át a kutya és hopp, máris tizenegy óra, és ott vagyok, ahol a part szakad.
Sötét és hideg van odakint, Nagykanizsán meg már –1°C-t mértek, puszi.
