Meg a magyar ezüst. Az milyen már, hogy egy- másfél éve még lehetett látni a tévében a Piros Arany reklámját, mostanában meg nem. A párizsis vagy a zsíros kenyér például unalmas nélküle. Pedig ez lazán hungarikum lehetne, ha már a förtelmes téliszalámikat gyártó Pick az; mármint, csak a rúd, az ilyen levegős-csomagolt egész jó, csak nem picit drága. Ha rúd téliszalámi, akkor csak és kizárólag Herz, meg tej és kenyér, ugye.
Suliban, ebédlőben, unottan toltuk a tálcánkat, én morogtam (most épp azért, mert valami tapló kiöntötte a sót a sótartóból, valószínűleg véletlenül persze) miközben kiszúrtam, hogy az előttem álló tanár tálcáján egy kis tiktakcukros doboz figyelget, benne valami piros porral. Pofátlanul megkérdeztem, hogy mi az, hát nem házi erős paprika volt benne? Mondta hogy üljünk a tanári asztalhoz, aztán megkínál. Finomabb volt a menzás leves, na.
