Itt a tavasz, vagy legalábbis már egyre közelebb van. Érezni a levegőben, a napsütésben, a hangulatváltozásban, meg úgy általában. Szóval tavasz van, és ez jó; mert a tavasz egyenlő a színekkel, a színek egyenlőek a vidámsággal, a vidámság meg ugye offkorz, hogy jó.
És tényleg: soha nem tudtam megérteni, hogy mit lehet nem szeretni a tavaszban meg a nyárban. A két legszebb évszak, nekem ott kezdődik az élettelen, morgós hangulat, mikor beköszönt az ősz meg a tél, és ott ér véget, amikor megérzem a tavasz illatát. De frankón.
