Egyébként a konyhai ügyködés közben a legjobb dolog a vágás. Ezen áll vagy bukik az egész. Egy szar késsel nem lehet dolgozni, elvágod a kezed, elmegy a kedved a mókától. Egy igazán jó konyhai kés azonban olyan, hogy amikor a kezedbe veszed, kedved lenne mindent és mindenkit feldarabolni, meghámozni, filézni a környezetedben. És itt jön a képbe a »rezidencia«, ahol van egy tízéves közepes méretű kés, meg egy nagyobb fajta, amit el kell vinnem késeshez (ez nagyjából két hónapja figyelget a PDA todo listáján), így mindenféle késes művelettől elmegy a kedvem. Ennek pedig valószínűleg az igen bejövős az IKEA névre keresztelt késcsaládja fog véget venni. Elmegyek megnézni milyen, mert ha ezek a kések nem gagyik (ránézésre egyáltalán nem), akkor biztosan beszerzem apránként a képen látható darabokat (húsbárd, konyhai kés, szeletelő kés, kenyérvágó kés). Először mondjuk a kenyérvágót, mert az a legundorítóbb vágási meló, kivált hogy a manapság kapható tökjó kenyerek szétesnek mint Gizi a dizsiben.
