« Hugh Laurie - A balek »

Hugh Laurie - A balek Egy dolgot már biztosan tudok: Laurie sokkal jobb színész, mint író. 1996-ban The Gun Seller címmel megjelent regényéről van most szó. És itt akkor rögtön egy apróság: cirka tizenegy év után ideért a könyv, mikor berobbant a borostás »House« az átlag magyar háztartásba, a Stuart Little kisegérre meg senki nem emlékszik ugye. Ezzel még nem is lenne gond, de valaki ügyes üzleti húzással gondolta hogy rárakja House fejét (értsd: a borostás Hugh Laurie), ami értelemszerűen megdobta picit az eladásokat. Nem tagadom, én is többek között az írója miatt olvastam el.

Valamint még egy dolog, ami egyáltalán nem az író hibája, de a végeredményt rossz irányba mozdítja: ennyire gyönge fordítást régen olvastam már. Néhány szó félrefordítását (melyek egyébként tipikus kezdő fordítói hibák) még megérti az ember, de amikor megláttam a Közép-Kelet szót, nem is egyszer, akkor elmorzsoltam egy káromkodást.

Maga a történet egy volt angol katona kalandjait mutatja be, akit felbérelnek egy gazdag ember megölésére, de ő visszautasítja az ajánlatot, és inkább nyomozgatni kezd. Rögtön az első oldalon belevág a lecsóba: valaki el akarja törni a kezét, aztán az a valaki elájul, majd jönnek a bonyodalmak, szép nőkkel, bérgyilkosokkal és gazdag emberekkel. A két részre bontott cselekménnyel egyébként semmi gond nincsen, bár az utolsó egynéhány oldalt olvasgatva kicsit úgy érzi az ember, hogy a végkifejlet elég keményen össze lett csapva.

Hogy jó könyv-e? Nem tudom. Figyelembe véve hogy a szerző első könyve, nem rossz. Hogy elolvasom-e újra? Biztosan nem. Hogy tetszett-e? Igen is, meg nem is. Egy dolgot biztosan tudok: Hugh Laurie könyvét sokáig nem fogom elfelejteni; ez volt ugyanis az első regény, melyben az egyébként engem roppantul idegesítő E/1-ben történő elbeszélés kifejezetten tetszett.

Nem mondom, hogy rossz, nem mondom, hogy nem éri meg rááldozni azt egy egy-két délutánt, míg elolvassa az ember, de amekkora rajongás és csillogás övezte körül ezt a regényt, én sokkal-sokkal többet vártam tőle.

Értékelés: 3 pont
Értékelés: 3 pont (Meglátjuk milyen lesz legközelebb.)

Most jön a szokásos nyaralás utáni könyvbejegyzés-zápor, aztán majd jövő héten valamikor lesz videó- és fényképáradat is.

Kommentek RSS ikon
A bejegyzéshez érkezett kommentek, amiket RSS csatornán is követhetsz.
Az első fele szerintem zseniális volt, minden oldalon kétszer sírtam fel a röhögéstől körülbelül, a második fele pedig sajnos eléggé megszürkült.

A 3-as értékeléssel egyetértek.
Az első fele tökéletes, sőt… De a másodikat nekem nem nagyon sikerült elsőre megérteni se, nemhogy röhögni rajta… (Tudom, értelmi fogyatékos vagyok, ez van… Nem magyartanár lesz belőlem, de ezzel is tisztában vagyok)
A végét nem kicsit csapta össze a csávó, viszont az eleje tényleg egész jó volt.
egyetértek, a könyv második fele ellaposul, a vége meg teljesen össze van csapva. mindenki jobban járt volna, ha akkor bezárul a történet, amikor kiderül, hogy mi, miért történt és nem megy tovább ez a mesterlövészes thingy. már ha jól emlékszem arra, hogy mi mikor történt.
Szerintem a könyv második fele ellaposul, a vége szerintem gyors munka volt, össze van csapva. De az első fele tökéletes…
imádom az ilyen kritikákat
ZsuKov: ha nem tetszik, nem olvasod, ilyen egyszerű! :)
mi karácsonyra kettőt is vettünk belőle véletlen, én azóta sem szántam rá magam, hogy elolvassam. Nem voltam eleget nyaralni :)
szóról szóra szinte.
thingol: én pont a nyaralás kezdetén fejeztem be. :)

human: mármint?
csak az előttem szólókkal tudok egyet érteni. a könyv eleje humoros és izgalmas volt, de később teljesen elvesztette a(zt a kis) varázsát (is), így kb 50 oldallal a vége előtt le is tettem végleg.
Mefi: köszi, de kritikát már magam is alkottam, illetve itt a tied is, a befejezésre pedig már egészen egyszerűen nem vagyok kíváncsi.
gergő: akkor kiemelek egy mondatot, ami teljesen jól összefoglalja:
Ilyen regényeket az ember gimiben szokott írni – én is írtam, sőt annak idején az összes ismerősöm is. A főhős (csekélységünk) valamilyen bizarr helyzetbe kerül (egyik mélabúra különösen hajlamos barátom három és fél oldalas regényfolyamában például orkok térítik el a mogyoródi hévet…), ahonnan számos egzotikus kaland során vágja ki magát, miközben szédítő filozófiai mélységek peremén egyensúlyozva, ám könnyedén humoros stílusban megosztja az erre kíváncsiakkal a világ lényeges dolgairól (pénz, szex) kialakult véleményét.
Új komment

Itt az adott bejegyzésben elhangzottakhoz szólhatsz hozzá. Ha primitív, csúnya, vagy bunkó erkölcsről teszel tanúbizonyságot, tuti, hogy kimoderállak és rosszat mondok rólad. A hozzászólás nem kötelező, amit írsz vállald föl!

Ezeket az adatokat - ha a böngésződ kezeli a kukikat - csak egyszer kell megadnod, később módosíthatod.

Ha van gravatarod - és a gravataros e-mail-címeddel kommentálsz -, akkor az megjelenik. Ha nincs, vagy nem tudod miaz, akkor olvasd el az útmutatót és regisztrálj.

Neved: E-mail címed (nem jelenik meg): Webszájtod (ha van): Kommented: Mennyi három és három összege?
Ez védelmi célokat szolgál, szimplán írd be a fenti összeadás összegét!

A kommentedet írhatod nagyobb mezőbe vagy akár formázhatod is, de ha nem szalonképes, akkor moderálom!

Ajánló
Ebben a témában, esetleg ezen a napon voltak még ilyenek is:

Magyar Posta rulez (2008. június 25., 11:35:29)
Robin Cook: Sokk (2006. június 08., 06:25:49)
Kispest (2009. november 25., 11:22:55)

Érdekességek
Száraz számok, pusztán csak tények:

Ez a bejegyzés 1369 napja született, 520 szóból, és 2498 karakterből áll. Ajánlhatod bizonyos linkgyűjtő oldalaknak: