A képen három dolog is bejön nekem; a hölgyemény elegáns keze, a mefiblog és maga a készülék:
Lehet nekem anyázni, de az »iPhone 3G« mint készülék egyszerűen nekem lett kitalálva. A 8 GB-on elfér nagyjából az összes zene, néhány videó és kép; a beépített egyszerű GPS arra tökéletes, ha például épp nem tudom melyik utcában vagyok, vagy ha valaki megkérdi az utcán hogy merre kell mennie; az iPod-funkció magáért beszél; nem találtam még olyan eszközt amin ennyire kényelmes lenne a böngészés (iPod Touch-t és ezt leszámítva); a telefonfunkciók között bőven van olyan, amit más telefonok nem tudnak, pedig kellene; a kinézete tetszik, és az összes alkalmazás, amit a jelenlegi Windows Mobile-alapú készülékemen használok elérhető, sok pedig beépítve jelen van. A felhasználói élmény pedig magáért beszél.
Sokaktól hallom mostanában, hogy az iPhone 3G egy fos, nem éri meg venni, pedig ez hülyeség. Tény, hogy aki havonta beszél tíz percet telefonon, annak fölösleges, és jobban jár az egyszerű feltöltőkártyás telefon és iPod Touch kombinációval, viszont aki beszél havonta tízezer forint értékben (édesanyám például a munkája miatt lazán beszél, de nem négyszáz percet), annak megéri. Már csak azért is, mert az iPhone egyik legnagyobb erőssége az internet, ha már veszem, valószínűleg emiatt is. Wi-Fi pedig nem sok helyen van még, jól jön az a 2 GB adatforgalmú 3G, például a metrón. És lehet nekem jönni, hogy nem kell mindenhol netezni, de például egy Salgótarján-Budapest kétórás távon csak jobb éppen netezgetni, vagy olvasni, vagy filmet nézni, vagy zenét hallgatni.
Az iPhone jelenleg tízezer forintos havonta fizetendő díjjal harmincezer forintért vihető el a T-Mobile üzleteiből, ezért a pénzért kapunk havi négyszáz percnyi beszélgetést, kétszáz SMS-t és 2 GB lebonyolítható adatforgalmat. Ez egy korrekt ár. Megértem, hogy van akinek sok, és nem használja ki, de az ne álljon le nyálfröcsögtetve szidni az iPhone-t, mert csak a saját rövidlátását bizonyítja vele. Ha kiszámolom hogy a saját – egyébként kedvező tarifámmal – mennyibe kerülne csak a 2 GB net, akkor azt hiszem csúnyább szám jönne ki, mint tízezer forint.
Nagyon szívesen vásárolnék iPhone-t, de egyrészt most minden pénzemet elviszi a fényképezőgép-vásárlás (erről majd írok is később, ugyanis már megvan a végleges kiszemelt áldozat) minden pénzemet elviszi, másrészt a havi tízezer nekem olyan tekintetben sok, hogy jelenleg háromezer forintnál többet nem költök telefonálásra, igaz, ebben nagyjából nyolcvan perc beszélgetés, és ötven SMS rejtőzik, internet pedig egyáltalán nem, így az egyetlen reményem a Wi-Fi. A készülék újonnan 160 000 forint, ennyit sajnálok érte kiadni, ráadásul nem tudnék ugyanúgy 3G-vel vagy GPRS-szel internetezni, lévén hogy a Domino díjcsomagban kicsit drágába kóstál.
Meglátom még; egyelőre a telefoncsere nem aktuális, az MP3-lejátszó viszont annál inkább. Az iPod Touch-nak nem én vagyok a célközönsége, havi tízezerre pedig húzom a számat sajnos, mert hiába éri meg, nem tudok ennyit kifizetni érte.
A komoly managerarc üzletember szerintem inkább gsm pda-val tolja.
A tiniknek nincsen rá pénzük.
A sokat beszélő nőket nem érdeklik az ilyen kütyük.
Nagymama-nagypapa nem beszél ennyit és amúgysem értenek hozzá.
Maradnak a pénzes családba pottyant kisgecik, akiknek apuci fizeti a számlát. Sajnos nem tartozok ebbe a csoportba pedig bevállalnám az iphone -t :)