A már invitel kezében lévő, korábban »Hungarotel« nevű szolgáltatóról írtam is már, és ahol lehetett ki is fejeztem nemtetszésemet. A telefonért valami négyezer-akárhányszáz forintot fizettünk, minden beszéd- és adatforgalom nélkül, emellé társult még a horribilis percdíj is (azt hiszem hatvan forint egy perc mobilhívás, meg valami százötven egy perc külföldi, de ez nem biztos). Mióta meg van »UPC«, jár hozzá havi ezer forintért egy telefon, amivel szinte fillérekért lehet például külföldre is telefonálni, UPC-s és helyi számokat pedig ingyen (a kapcsolási díj néhány forint csak).
A probléma viszont az volt, hogy az üzlet egy különálló házban van, ahová lekötni a UPC-s telefont elég mókás feladat lett volna, így jött az ötlet, hogy szerezzünk be egy vezeték nélküli, vagyis DECT-telefont. A Philips, Panasonic és hasonló márkák darabjaiért kérnek tizenöt-húszezreket, a két kézibeszélősek sokszor harminc felé rúgnak, és még üzenetrögzítő sincs bennük, cserébe színes a kijelző (nagyszerű, tényleg).
A Hagenuk meg valami számomra teljesen ismeretlen márka, de tizenötezer forintért árultak a Fukarvagyok Saturnban egy három kézibeszélős eszközt, tizenkét perces üzenetrögzítővel. Az inviteles szerződést lemondtam, a készülék ára gyakorlatilag pár hónap alatt teljesen megtérül, nem beszélve arról hogy kényelmesebb is. Tud házi hívást (interkom) meg van benne babafigyelő funkció is, bár utóbbi annyira egyelőre nem érdekes. Szóval a lényeg, hogy ha valaki ilyesmit akar venni, ezt ajánlom, nagyon korrekt cucc, és összesen négy kézibeszélőt lehet rárakni, egy darab külön olyan ötezer forint körül mozog, tehát húszezerért van egy négyállomásos házi telefonhálózat. Irodába például nem rossz.
Mondjuk vicces, hogy a vezeték nélküli telefonhoz három új vezetéket kellett bekötni.
