Hatalmas felháborodást keltett cégen belül és kívül egyaránt, hogy míg a BKV úszik az adósságtól, addig színészeket, például Rudolf Pétert kérte fel a buszokon, villamosokon és földalatti járműveken hallható szintetizátor-hangok alternatívájaként.
Ez valahol tényleg megvetendő, ellenben én személy szerint örülnék neki, ha például a 7-es buszon (is) hallható nőt eltüntetnék a BKV járatairól, mert nem hogy kellemessé és kényelmessé teszi az utazást, hanem kínszenvedéssé minden percét, mikor megszólal az erőltetett legyne-már-jó-kedved
mosolyával. Hallatszik hogy sosem utazott még hetes buszon. Ellenben a Combinókon hallható hölgyeménynek kiváló hangja van, érthető és kellemes. Egy színész pedig valószínűleg jobban teljesítene, jobban artikulálna és az ismert hangja is előny lenne. Ráadásul nem is újdonság, hiszen korábban is volt már rá példa, hogy a metrón színészeket lehetett hallani, még talán a hatvanas években. (Egyébként hasonló, a BKV-ra jellemző történet, hogy amikor a kettes metrót megnyitották az utazóközönség előtt, ellenőrök helyett jegykezelő kapuk voltak, melyeket később lebontottak.)
El lehet bagatellizálni a kérdést, viszont a korszerű utastájékoztatás szerintem roppantul fontos. A vezetőkre nem nagyon lehet ezt rábízni, kijelző nem mindegyik járaton van (pedig kéne!) és egy külföldi vagy csak egy vidéki ember nem feltétlenül tudja fejből a megállókat.
Érdekes megoldás lenne máskülönben egy Bluetooth-szal közvetített adás, melyre bárki csatlakozhatna telefonnal, vagy bármilyen Bluetooth-kompatibilis eszközzel, és a főbb nyelveken (vagy legalábbis angolul, németül, spanyolul, olaszul, japánul, kínaiul) lennének rögzítve a megállók és átszállási lehetőségek információi. Bluetooth mindegyik telefonban van szinte, maga a technika elég olcsón kivitelezhető volna, és nem is feltétlenül kell hang, elég egy szöveges üzenet az eszközre.
De persze először azt kéne elérni, hogy minden járaton legyen vagy hangos vagy kijelzős utastájékoztatás. Meg hogy a turista ne más hányásába üljön bele.
