Hopp, a blág megléte óta most történik meg először, hogy nem technikai okokból kifolyólag vagy előzetes bejelentés szerint maradt el a napi mefiblog-betevő adag. Pedig azért ha figyelembe vesszük, hogy 2005 novemberében indult a dolog, most meg 2009 júniusa van, akkor azért nem rossz teljesítményről beszélünk. (Már csak tartalom kéne, igeh.)
Félreértés ne essék, sosem csinálom erőltetetten, vagy kezelem nyűgként a bejegyzésírást. Napi rutinná, vagy inkább apró kis szertartássá vált. Olyan ez nekem mint másnak egy szál cigaretta, vagy egy bögre kávé. És ezt már sokszor leírtam úgy itt, mint máshol is, hogy anno amikor elkezdtem elhatároztam, hogy a napi egy mindig meg lesz. Nem fogok olyat csinálni, hogy két-három napig szünet, aztán beböfögöm hogy jaj de régen nem írtam ide. Ha valami oknál fogva napi nagyjából tíz percet mégsem tudnék erre áldozni, akkor pedig vagy lehúznám a rolót, vagy átalakítanám az egészet egy hetente megjelenő médiummá (heh).
A héten két, egyébként személyes ismerősöm mesélte – akikkel a neten szinte egyáltalán nem tartom a kapcsolatot –, hogy olvassák a blogot, és mindketten azt mondták, hogy jól esik nekik feljönni néha, és két-háromperces kikapcsolódásként az én hülyeségeimet olvasni. Próbálom az ilyeneket szerényen kezelni, pedig hihetetlenül jól esik, még mindig.
Ma (vagyis tegnap) egyébként pókereztem, aprópénzért (tíz forint, száz zseton váltással). Régen pókereztem már társaságban, így jócskán bele kellett jönni, de azért a végén sikerült megelégedetten felállnom az asztaltól.
:)