Őszintén szólva lehet mondani rosszat-jót az amerikai kultúráról, van viszont két (bizonyára ennél azért több), dolog, amit meg lehetne szokni itthon is.
A »True Blood-nézés« közben fogalmazódott bennem, hogy itthon nem igazán vannak olyan kricsmik, mint ott a sorozatban: ahol lehet enni (hamburgert, hagymakarikát vagy itthoni viszonylatban mondjuk kolbászt meg lángost), lehet biliárdozni, lehet fogyasztani alkoholt és el lehet menni a haverokkal egy estére-éjszakára, elérhető áron, úgy, hogy a csapos mosolyogva köszön és még talán meg is ismer. Pedig ezt lehetne szeretni.
Vagy például a minden filmben és sorozatban látható amerikai kis kávézók, ahol reggelitől a vacsoráig mindent lehet kapni és mindig egy kedves néni jön köténnyel, kávéskannával a kezében, hogy hozhatja-e az étlapot. És minden középiskolás, főiskolás, egyetemista és dolgozó oda jár enni, mert megéri.
Utóbbihoz hasonló hely egyébként a siófoki , amit sajnos utolsó este vettünk észre, pont étteremből hazafelé jövet, viszont egyszer mindenképpen el akarok menni. Nézzétek meg az étlapot, érdemes.
Ez a két dolog van – sok más mellett persze –, amit mindenképpen meg szeretnék nézni, ha egyszer eljutok az államokba.
