Képzeljétek el, megint vicces dolgok történtek velem a napi tömegközlekedési szeánsz alkalmával.
A 47-es jelzésű, régebbi típusú villamoson zötyögtem előadásokról hazafelé. A velem szemben lévő két személyes, egymással szemben lévő üléspár egyikében egy nem túl feltűnő, nem is annyira szép, de mindezt az öltözködésével maximálisan kompenzáló hölgyemény olvasgatott. A Fővám térre érkeztünk, mikor felszállt egy borostás, fehér makkos cipőt, farmernadrágot és szürke Armani pulóvert viselő úr. Leült elé, várt néhány másodpercet, végigmérte, elmosolyodott, majd elővette nadrágjából nem túlzottan féltve őrzött kolbászát, melyet két tojással szolgált fel. Igen, egészen konkrétan kirakta a brokit.
A csaj először nem vette észre, majd utána olyan kifejezés jelent meg az arcán, melyet az undor, a megvetés, az elkeseredettség és a meglepődés elegye alkotott. Felállt, és rögtön átült egy másik helyre. A csávó elrakta a csomagot, majd kicsapta a farzsebéből a pénzét, és elkezdte számolgatni. Mikor befejezte, rákacsintott a csajra. Két megállóval később leszállt.
Vannak dolgok.
