Utoljára a »százéves tojás« volt a megkóstolással kapcsolatos kérdés, attól sokan – jogosan – ódzkodnak, ellenben a pomelo egy egész jó cucc; legalábbis elvileg, amit én kóstoltam, annyira mégsem volt az.
Amint azt a képen is látni, egy grapefruit-szerű gyümölcsről van szó, annyi különbséggel, hogy a képen látható darab akkora, hogy a kezem nem tudja átölelni az egészet (pedig nincs kis kézfejem annyira), és ez még kisebb darabnak is számít. Malájföldön honos távol-keleti különlegesség, a piacon hat darab százforintosért cserébe kapható egy ilyen majdnem kétkilós darab. (Egyébként ennél a zöldségesnél a Lehel Piacon, ami Lehel Csarnok, mindig látok valami újdonságot, múltkor például egy hurma nevezetű gyümölcsöt, ami a tökre és a szilvára hasonlít, de undorító volt konkrétan.)
Az íze leginkább a grapefruit és a mandarin közé tehető, hol édeskés, hol savanykás. Igazán kellemes, őszintén szólva csak egy problémám volt vele: betonkemény és roppant száraz, gyakorlatilag morzsolni lehetett a rostokat, pedig ugye ezek a gyümölcsök akkor igazán jók, ha lédúsak. Ez viszont valószínűleg ennek az egynek volt a hibája.
Itt egy videó arról, hogy kell felbontani:
http://www.flickr.com/photos/krisz[…]