Kicsi jót szólnék itt a Postáról, mivel mindenki úgy leszólja, hogy csak a baj van vele, és isten ments hogy feladj bármit is.
Olaszországba kellett küldenem csomagot, bizalmas, értékes, miegymás, de nem akartam túl sok pénzt eltapsolni erre. 10 500 pezeta lett volna a nem tudom milyen gyorsposta, ami két nap múlva ott lett volna, és bácsi vitte volna kocsival meg hasonlók. A postán dolgozó srác viszont azt javasolta, hogy inkább adjam fel nemzetközi küldeményként, ötféleképpen értékbiztosítással, meg tértivevénnyel, ajánlva és tudom is én milyen postai szakszavak voltak ráragasztva a borítékra. A dolog összesen került így három darab Mátyás királyba, három nappal később jött a telefon, hogy megérkezett a csomag, majd a telefonhívástól számított két nap múlva megjött a tértivevény is, hogy a csomagot épen és egészségesen célba juttatták.
Adtam már fel egyébként mobiltelefont is postán; szépen becsomagolva, hatvanezer forintig értékbiztosítással, törékeny meg hasonló jelzőkkel. Összesen az is ilyen összegbe fájt körülbelül, és odaért épségben.
Szóval a posta annyira mégsem rossz intézmény – vagy csak nagyon szerencsés vagyok? Elő a sztorikkal!
Nem az lenne az alap, hogy bemegyek, az alap verzióban feladom, ami szépen, rendben oda is ér? Így viszont én fizetek pluszban azért, hogy a szolgáltatás olyan legyen, amilyennek kapásból lennie kéne.
Egyébként nagy problémám nekem még nem volt postával (pl. hogy elhagyják, amit küldenék), néha a webes küldeménykövetés nem ment, de akkor meg felhívtam őket, az ügyintéző megnézte nekem készségesen.
A mostani postásunkkal szerencsére nincsen semmi probléma, de régebben volt olyan, aki lusta volt felcsöngetni/feljönni, így csak egy cetli várt a ládában a levélről, holott egész nap itthon voltunk.