Az egyesült államokbeli Dél-Dakota állam törvényhozói helyi idő szerint szerdán az utóbbi évtizedek legkorlátozóbb abortusztörvényét fogadták el: a cél ezzel olyan jogi vita kavarása, amelynek végén a szövetségi legfelsőbb bíróság újra mérlegre tenné a terhességmegszakítás alapvető jogát. A törvény értelmében akár öt év börtönbüntetéssel sújthatják az abortuszt levezető orvost.
Az infót kaptam. :)
Kommentek
A bejegyzéshez érkezett kommentek, amiket RSS csatornán is követhetsz.
Szornyulkodunk a brutalis gyilkossagokon,ezt meg nem vesszuk eszre.Anya megoli gyermeket,ember vegez egy artatlan gyermekkel.Na es ha megeroszakoltak a not,azzal jobb nem lesz ha megoli szegeny gyereket.
Na,es azt tudjatok hogy a spiral nem akadalyozza meg soha a megtermekenyitest,csupan csak a beagyazodast,ami miatt meghall a pici.Tobbet olnek meg igy mint abortusszal.Magyar holokaust,irtsuk onmagunkat,ahelyet hogy a tetteink kovetkezmenyet valalnank
Csak szempont 2009nek tűnik fel, h az abortusz megöl egy embert? Egy ugyanolyan lényt, mint Ti, kommentelők! Képzeljérek csak el, ha a ti anyátok ment volna ab.ra veletek…
Emellett az ab.on átesett nőket is rengeteg lelki trauma éri…
Szemed már annyi
borzalmat látott,
megcsonkított kezekben
megtört virágot,
apákat, akiken
lánctalpasok mentek végig,
kormos csecsemők jaját,
melyek felhasadtak az égig,
szántóföldeket, melyeket
felégettek napalmmal,
millió halottat, akiket
megtiszteltek pár díszes halmmal,
tengereket, melyekbe beleszórták
a rühes szennyet,
láttad az ózonba vájt szitkokat,
a könnyekkel-kevertet,
láttad, a saját szemeddel
láttad – te ember!,
mily átok tört utat magának
hatezer éves szíveddel?!
Láttátok ezt ti is,
ugye láttátok virágok,
az emberek hogy tönkretettek
mennyi szerelmi álmot,
feláldozták a hős ifjakat
a háború istenének,
s az égi interneten csak úgy
hömpölyög a gyászos ének,
anyák siratják magzataikat,
melyek meg sem születtek,
s nyöszörögnek embriók, akiket
abortusz-pelenkába tekertek,
a mező fürjtojásait szétloccsantották
a géppuska-golyók,
és zöld habot vetettek partra
a kanyargó folyók,
láttátok, saját szemetekkel
láttátok – ti virágok!
Most nagy és szent feladat az,
ami vár reátok!
Lázadás az, ami nagy lehetőség,
és a tiétek,
hozzátok szól most ez a
szívszaggató ének,
rózsák, szegfűk, pipacsok,
nemes és vadvirágok,
halott szépségetek s szélbe tűnt
illatotok lesz puskátok,
szent harcra fel, a tiétek
ez a győztes forradalom,
és áldani fog titeket minden
mennyei hatalom,
és minden, még emberi,
még érző bársony-lélek,
kik rendületlenül vetik újra
ágyását a jónak és a szépnek,
rajta hát, ti gyönyörű s győztes
halálraszánt virágok,
emeljétek égre a koszorúba font,
megcsonkított világot!