Arról talán már sokszor volt szó, hogy maga az OS X bár egy kiválóan használható operációs rendszer, nekünk magyaroknak, sőt, pontosítok, magyar billentyűzetkiosztást, sőt még talán ennél is tudok pontosabb lenni: azon magyaroknak akik magyar billentyűzetkiosztást használnak, és mondjuk Windowson nevelkedtek – szóval ők lesznek azok, akik öt perc után ketté akarják törni a legjobb Macintosh gépet is, itt ugyanis kicsit más világ uralkodik.
Én például nem tudtam, netman mondta nekem, hogy Mac gépeken a backspace (jó magyarsággal békszpész, de ezt ne) neve delete – ettől kezdve rögtön egyértelmű, hogy a szoftverek nagy részében miért backspace-t kell megnyomni a törléshez, nem a PC-n delete gombnak ismertet.
Oké, ezek azonban nem segítenek azon, hogy például máshol vannak a különböző zárójelek, amik átlagos felhasználót nem feltétlen zavarnak, de lehet olyan júzer, aki mondjuk valami programkódot is írna, na őt már viszont annál inkább.
A megoldás a csomag, melyben a megszokott magyar PC-s kiosztást használhatjuk a Mac-en is. A telepítése roppant egyszerű, a leg kocka ikonnal rendelkező fájlt bemásoljuk a Library/Keyboard Layouts mappába, és a System Preferencesben a Language & Text résznél már be is tudjuk pipálni.
Oké, ennek azonban van kettő bakija: egyrészt a CTRL gomb nyomása mellett a z
és az y
karakterek nem cserélődnek meg, tehát a visszavonás valójában CTRL-Y, nem pedig CTRL-Z. Az érdekesség, hogy az ALT (option) gombot is lenyomva már helyes a sorrend. A másik problémám, hogy az ALT-Q kombinációra nem egy visszaperjelet, hanem egy ékezetet kapok. Ez sem a legjobb, és ma gondoltam megnézem mennyire módosíthatók ezek a dolgok. És ami a notebookon előfordul: USA-billentyűzet miatt a nullát kényelmetlen volt eredeti helyéről előhozni.
Segítek, ugye az Apple teljesen zárt rendszeriről híres, melyek abszolút nem testre szabhatók (nem), ennélfogva természetesen ezeket átírni bruttó öt darab percbe telik.
A bundle fájlban (legókocka) jobbklikk után a Show Package Contents menüpontra kattintva tudunk turkálni. Ha megtaláltuk a nekünk kellő keylayout
kiterjesztésű fájlt, akkor bármilyen szövegszerkesztővel belenyúlva egy XML-fájlt láthatunk. Innentől kezdve már csak annyi a dolgunk, hogy az adott karakterkódhoz rendelt akciót vagy karakterkódot átírjuk. A karakterkódokat hexadecimális formában kell megadni – működik decimális formában is, de ha már mindegyik hexában van, mi mért térnénk el.
A turkálásban még segítségünkre lehet az alkalmazás, melyben tudunk létrehozni és szerkeszteni is kiterjesztéseket. Én a következőre használtam: a nekem kellő billentyűkre beraktam egy saját kimeneti értéket, majd a fájlból meglestem hogy mik azok a billentyűkódok, amiket macerálnom kell a már létező fájlban.
Happyface, lehet kockulni!
