Twitteren több szálból olvasható az alábbi történet, mely esett meg:
mcdonalda mcdrive, hajnali fel5. bealltunk gyalog sajtburgert enni, erre az elottunk levo kocsibol kinyul egy srac es egy pisztolyt szegez rank + rohogve h most megfogtok halni, tuti igazi volt vagy legalabbis gazpisztoly de a kurva anyjat bassza meg az ilyen. mire rajottem h mi van 3x lelo aztan elhuztak de en 10 percig mozdulni se birtam es pont elotte olvastam egy plakaton h gyere thaiboxolni, onvedelem. aha, haromszor lelottek volna mire barmit csinalhatok
A debreceni Teszkónál lévő McDonald's előtt történt a dolog.
Alapjáraton ez már önmagában mutat egy szintet, hogy merre-hová is tart a mi kis békésnek egyáltalán nem nevezhető közösségünk. Sok minden kemény dolog történt már, de azért ilyesmi nem sok, legalábbis az én ismeretségi körömben nem. Ugye a másik dolog, hogy ha már valaki ilyesmire képes, akkor tök mindegy hogy kés vagy fegyver van nála. Vagy például egy autóban ül, merthogy szerint meg ez van:
bringázz naponta a városban és rájössz, hogy van veszélyesebb fegyver egy pisztolynál és ezt a haszálója még csak nem is sejti.
Ezzel kapcsolatban meg az a véleményem, hogy kiváló közlekedési eszköz a bicikli, megértem és tisztelem azokat akik ezt választják a mindennapi A-ból B-C-D pontba való eljutáshoz, viszont. Budapest nem arra van kitalálva hogy ennyi autó rohangáljon bele, de arra pláne nincs felkészítve, hogy ezek mellé még betársuljon egy tucatnyi biciklis, akiknek a száma napról-napra nő. Amivel nem lenne gond, azonban a cangások többsége sajnos legyünk őszinték: pofátlan. Közel sem az van már, mint régen, hogy volt egy kisebbség, akik normálisan közlekedtek a kerékpáron, nem. Most van egy hatalmas, növekvő tömeg, akik mint egyfajta vallásként tekintenek a kétkerekűre, és sajnos pofátlanul, veszélyesen és agresszívan is közlekednek. A két véglet, szokás szerint, de ez mindenhol megvan, csak ugye érdekes, hogy valahogy sosem azok panaszkodnak, akik ártatlanok. (Most nem krysre gondolok egyébként.)
Ezek vannak. Múltkor egyébként néztem híradót anyukámmal, tizenkét darab hír volt benne, ebből tíz szólt gyilkosságról, vagy annak megkísérléséről. Meg elég igazából csak körbepillantani péntek vagy szombat éjszaka a forgalmasabb utcákon, hogy miket fúj össze a szél.
+
„Ugye a másik dolog, hogy ha már valaki ilyesmire képes, akkor tök mindegy hogy kés vagy fegyver van nála.”
?=
akkor felesleges önvédelmet tanulni?
Nem. Az első kijelentés igaz, de semmi értelme, a 2. mondat pedig úgy egészében nettó hülyeség. :)
1: a világ legerősebb/legképzettebb/leggyorsabb emberét is le lehet lőni 3 méter távolságból. Az önvédelmi oktatás „AZ ELLEN NEM VÉD”, minden más esetben azonban nagyban növeli az esélyedet a túlélésre. Ha úgy állsz hozzá, hogy „áá, úgysem érne semmit”, akkor nem is fog, kell hozzá egy szellemiség is, (elkerülhetetlen támadáskor) áldozatból ragadozóvá kell válni. Ha gyakran küzdesz lent a teremben, akkor éles helyzetben az agyad könnyebben kapcsol át támadó helyzetbe – persze ezt senki sem garantálja..
2: az, hogy kés vagy lőfegyver, nagyon nem mindegy. Ha kés van nála, akkor egy kis figyelemelterelés után el lehet futni, ha lőfegyver, akkor nem, mert hátbalő (kést dobni az „átlag támadó” nem tud).
Krav-maga-zom több éve, nagyon sok technika foglalkozik késes, botos (bézbózütő), lőfegyveres (pisztoly vagy akár gépfegyver) fenyegetésekkel/támadásokkal, többemberes szituációkkal. A krav-maga sallangmentesen arra próbál meg felkészíteni, hogy ha elindulsz valahonnan haza, akkor haza is érjél. Megtámadnak, meglepődsz, „hadonászol valamit” :), elhagyod a helyszínt, mission complete. Nyilván arra nincs technika, ha 3 méterről lelőnek, de ha közelebb van a támadó, vannak megoldások. Ezeket vagy alkalmazza az ember, vagy nem, van bennük rizikófaktor, lehet mérlegelni, célszerű-e. Én például valószínűleg sosem fogom használni a lőfegyver ellen tanult technikákat egy véletlen támadásnál, hanem inkább odaadom a pénztárcámat, nem éri meg az az érték azt a rizikót, hogy nem sikerül a technika (pl fáradt vagyok vagy ittam előtte és lassabb vagyok, mint gondolom). Ha viszont bankrablás van, én leszek a túsz, és épp engem készül a támadó kivégezni, akkor mivel más esélyem már nincs, ezen technikákat alkalmazva még mindig több esélyem van túlélni, mint nélkülük.
Amit ki akarok hámozni ebből az egészből, az az, hogy minél többet tanulsz az önvédelemről, annál nagyobb az esélyed nem meghalni. Szerintem civilként is fontos tudni megvédeni magunkat közelharcban. Azért nem elkezdeni, mert úgysem véd meg mindentől, badarság. Aki ilyentől fél, ilyenre akar felkészülni, sétáljon speciális mellényben (elérhető! bár sztem inkább vagyonőröknek/kidobóknak érdemes használni). Hozzáteszem a példa eleve rossz, mert a thai-box nem önvédelemre tanít, az egy küzdősport. Egy ideig űztem azt is, nagyon imádtam, de teljesen más egy ember ellen sportszerűen és mentálisan ráhangolódva küzdeni, mint az utcán 2 sunyival szemben hirtelen megállni a helyed a félhomályban. Persze egy thai-boxos kemény ellenfél az utcán is, de ez csak a filmekben az ultimate megoldás, a valóság sokkal sunyibb és kiszámíthatatlanabb.