Már akartam írni, hogy hú de jó, tavaly volt az első év mikor nem voltam taknyos, de aztán kedvenc naplóm segített, és azt mondta hülye vagyok, mert hogy »március 11-én jártam a közepében«. Tavaly év végén érdekesen voltam beteg. Egyszer volt másfél hétig 38 fokos lázam, amivel dolgoztam meg órát tartottam, ami vicces dolog, aztán elmúlt. Pár héttel később köhögtem mint a disznó, az is elmúlt. Aztán taknyos voltam, az is elmúlt. Végül meg tüsszögtem. Most látszik úgy, hogy egyszerre jönnek elő a dolgok, dübörög is a fejem, mintha a Slipknot meg még két hasonló zenekar dobosa gyakorolna.
Azt a gondolatot akartam még ma megosztani veletek, hogy imádom a blogolást. És pontosan azért, mert minden hülyeséget leírok, mégha sokszor nem is publikusan. Nagyon jó tud jönni hülye esetekben. Például múltkor nem tudtuk, hogy lejárt-e egy műszaki cikk garanciája, avagy sem. Rákerestem, le volt írva mikor vettem, mennyi a garancia rá, és így tovább.
Blogolni jó. Meg aztán mindig eszembe jut idővel, hogy milyen jó lesz nézegetni mondjuk tíz-húsz év múlva, ha még meglesz.
