Távol álljon tőlem bármilyen formája a panaszkodásnak, azonban kicsit nem tartom viccesnek, hogy 12/7-ben dolgozom, és már szabim sincsen idénre, de ezeket még túlélném, ha munka után be lehetne csüccsenni egy hideg italra valami kellemes kerthelyiségbe. Ehhez képest gyakorlatilag mióta visszajöttem Olaszországból, szakad az eső, hosszú nadrágban és zakóban rohangálok (de legalább valamelyik reggel , hah) és most hétvégén például elhúzunk Balatonlelle gyönyörű városába, ahol feltételezhetően ülünk majd a szobában, és nézzük az esőt. Vagy megyünk diszkóba.
Szóval ezúton is üdvözlök mindenkit aki sír a meleg miatt, mert persze értem én hogy az ember mindig sír az időjárás miatt, de ennél jobban élvezem még a 42 fokos kánikulát is, celzjuszban.
Nyarat akarok, e!
