mefiblog - főoldal

Anonimitás alatt érthetjük azt is, amit Doransky is mondott: élőben az utcán elmész mellette, nem ismered fel, hiába olvasod mindennap.

És azt is, hogy csak némi kutakodással jöhetsz rá, hogy ki van egy adott nick mögött. Olyan kutakodással, ami a legtöbbek számára úgymond rejtett feature (mert nem ismeri a domain infót, nem tudja jól használni a google-t, nem ismeri a wiwet, nincsenek informatikus ismerősei, akármi).

Igen, az internetezők többsége azt sem tudja mi az a HTML, vagy CSS, de sokan még az üzenetküldő szolgáltatásokat sem ismerik.

Engem egyébként nem zavar, hogy mennyit tudnak rólam, amíg azt nem tudják, hol lakok, hogy nézek ki.

huhú, remélem, tudod, hogy erra a témára harapok. Éjszaka van, megpróbálom röviden összefoglalni.
Az anonimitásnak, mint gyakorlatilag bármi másnak, rengeteg oka lehet. Attól még, hogy te nem tudod jelenleg elképzelni, létezhet olyan, amely előtt te is is fejet hajtanál. A lényeg az, hogy egyszeri bloggerünk, az egyszerűség kedvéért nevezzük lujkának, úgy döntött, hogy márpedig ő titkos blogokat ír. És neki ehhez joga is van. meg eszköze is. Innentől kezdve rajta múlik, mennyire figyel oda, mit árul el magáról. Lehet szűrőfeltétele, hogy ha valaki nagyon okos és kitartó, akkor megtalálhatja a blogját. De ezt elősegíteni, vagy róla bármilyen információt kiadva nem etikus. Mert ő nem engedte meg. és külső személőnek ennyit pont elég tudni az anonimitásról és hátteréről.

Az én okom az anonimitásra semii különlegességet nem rejt: másoknak nem sokat mond a polgári nevem, tehát alapvetően mindegy. Azoktól viszont, akikről esetleg írok, nem kértem beleegyezést, rossz lehetne nekik, ha bármilyen infó kiderülne róluk: ezt én nem vállalhatom be, mert ez sem etikus.

Én szeretem az anonimitást. És szeretm tudni azt is, milyen név áll egy-egy nick mögött. de ehhez a perverzitáshoz jogom van.

gondoljatok bele, hogy a legtöbb ember nem tudja ki az a mefi. és csak akkor fogja felfogni, ha erre az oldalra teszed ki az infóidat elég feltűnően… lehet te kitettél egy csomó infót és mégis anonim maradsz, mert a felhasználó hülye… infó szakon tanítják a stupid user fogalmát.. ami nem feltétlenül a felhasználó lehülyézése. ez a felhasználók egy olyan csoportja, akik tudják mi az az egér és hogyan kell kattintani, de nem nagyon fogják fel, hogy mi miért van. és a legtöbbet szerencsére nem is érdekli. ha nem érdekli akkor egy csomó dolgot meg sem néz. és ha te azt írod ki, hogy „profilom” és nem azt, hogy „az én adataim itt találhatók”, akkor azt sem tudja miaz… esetleg még menekül is, mert azt hiszi valami vírus (na ez mondjuk már tényleg a stupid user) és itt elértünk oda, hogy nincs értelme anonimíttásról beszélni.

Lujka: az ilyen – és ehhez hasonló – anonimitásnak van lényege, van mögöttes tartalma, és van oka. De például én sem írnék egy blogba arról, hogy a főnököm mekkora tahó, mert esetleg olvas, aztán repülök. Az én nevem elég „egyedi” (legalábbis kevés Nádai Gábort ismerek), így másoknak mondhat valamit a nevem. Mondjuk ha Kovács Istvánnak hívnának, tuti, hogy nem lennék anonim, mert kismillió Kovács Pista van hazánkban. Jó az anonimitás, de a problémám ott van, hogy túlzottan védik a felhasználókat. Aztán csodálkoznak, hogy küldök egy harapós levelet, hogy erről, meg arról az ípéről jött szpemm. Reggel van, de azért próbáltam összefoglalni én is. :)

minthogy nekem nincs főnököm, színtiszta szeretetből nem szeretném, ha sokan tudnák rólam, ki vagyok. Tehát a családomról, közeli ismerőseimről írokk nem szépeket. De attól még kedvelem őket.
(Képzeld el mondjuk, hogy politikus lánya, olimpikon húga, sztárgyerek nővére vagyok: a nagyon intim dolgokat nem illik megosztani a külvilággal.) Így viszont nem tudom azt mondani, hogy bármifajta titkosítási lehetőség túlzott és felesleges lenne.

Pedig úgy néz ki örökre. :(

Lujka: neked van blogod? És ha igen, mi a címe? :)
Gazala: miért is?

ennek. ;)