CouchSurfing

Kedvenc blogom mostanában a CouchSurfing. Aki esetleg nem ismerné a rendszert: a CouchSurfing hivatalos szájtján az ember regisztráció és az egyszeri minimum 18 dollár átutalása után (ez főként azért kell, hogy a megadott név valós legyen) lehet hoszt (vagyis fogadhat vendégeket) és/vagy vendég valaki másnál. Bárhol. Az egész lényege közvetlenül nem az ingyen szállás, sokkal inkább az, hogy egy jófej vendéglátó jóvoltából az ember olyan helyekre is eljuthat, ahová egyébként nem tudna. A vendéglátóknak ajándékot kell vinni, erre azt hiszem valamilyen összeglimit is van.

Az egyik utóbbi posztot, de főként talán a kommenteket olvasgatva jön rá az ember, hogy a karrier, a napi nyolc-tíz óra, a város megismerése, beülni egy moziba vagy színházba, de még akár az évente egyszer-kétszer utazni is mennyire céltalan. Néha elképzelem, milyen lehet bejárni a világot, megismerni a különböző helyeken élőket, más-más kultúrákat testközelből, ízeket, élményeket és persze mindent végigfotózni.

És igen, valószínűleg az csinálja jól, aki fiatalon csinálja ezt. Később a család-gyerek-munka háromszög úgyis körbefoglalja a mindennapokat, ellenben a megszerezett tapasztalatok egy életre végigkísérnek.

A bátorságom valakinek a vendégül látására még nem volt meg, én magam pedig még sehová nem utaztam ekképpen, de az egyik kollégám-jóbarátom rendszeresen utazik ilyen szállást igénybe véve, egyszer tuti, hogy be fogom vállalni, lehet, hogy pont a következő alkalommal.