Bilincsben

Tegnap reggel úton az irodába megpillantottam egy rendőrautót. Két készenléti őrmester beszélgetett az autó mellett, a hátsó ajtó nyitva, bent egy rövid hajú férfi ült megbilincselve.

Miért érdekes ez az egész? Voltaképpen semmiért, megbilincselt emberek gondolom mindennap ücsörögnek rendőrautók hátsó ülésein, még talán olyannyira is természetes ez, hogy az őrmesterek eközben a hétvégi majálisról vagy az aznapi vacsoráról beszélgetnek, talán még rá is gyújtanak.

Nekem viszont azért volt mégis érdekes, mert kb. emiatt az ember miatt kezdtem el szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Oké, talán ez így kicsit túlzás, mindig érdekelt a dolog, de ő volt az, aki írt egy játékot még a kilencvenes években, amit én jónéhány évvel később megtaláltam, és mivel akkor már nagyon érdekelt, hogyan lehet ilyen számítógépben működő izéket írni (ekkor nagyjából tíz- vagy tizenegy éves lehettem, korábban láttam már a QBasic nevű csodát, de nem hagyott mély nyomokat), a program végén lévő hatjegyű telefonszám alapján lenyomoztam a szerzőt. Nem volt egyszerű, de végül eljutottam a szüleihez, akik meg tudták adni az elérhetőségét.

Ez az ember egyrészt nagyon örült, hogy valaki ennyi év után megtalálja a munkáját (ezt nagyon át tudom érezni, még most is találnak meg emberek úgy, hogy jaj én olvasom a blogodat). És készséggel válaszolt minden kérdésemre a programozás csodálatos világáról, sőt, még egy tanulási célra ingyen felhasználó Delphi 5 CD-t is kaptam tőle, rajta egy tucatnyi tutorial leírással. De nem okozott neki gondot az sem, hogy még e-mailben is segítsen, ha elakadtam. Mindezt persze 1998 körül, amikor az internet még kimerült a Vianovo, a chat.hu és az internetto világával, meg a Matáv hat óra utáni kedvezményével.

Borland Delphi 5

Az embert, aki odaadta nekem azt a CD-t, Tomcatnek hívják, de erről a névről sajnos talán csak nekem jut eszembe az, hogy egy értelmes, jó fej srác, akinek a segítőkészsége miatt rengeteget tanultam egy témáról, ami érdekel, és amivel azóta is foglalkozom. A legtöbb embernek esetleg a pólóboltja, de inkább a Tolvajkergetők sorozat és az jut csak az eszébe, hogy megint előzetesben van garázdaság, önbíráskodás és még ki tudja mi miatt.

Tovább baktattam a rendőrautó mellett, ő valószínűleg fel sem ismert, én meg azon agyaltam, hogy valaki, aki máskülönben értelmes és alapvetően jó dolgokért akar küzdeni, hogyan kerülhet ebbe a helyzetbe, mitől mehet ilyen irányba. Akárhogyan is, én azért sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok Tomcatnél, az elején szerintem nem ide akart eljutni, mondhatnám: nem ezt kérte.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.