Vajon milyen érzés lehet, egy szál virággal, tarisznyával és teljes magányban távozni a boldog szülő- és diáktáborból, a szombat délelőtti ballagás után? Vajon milyen családja lehet annak, aki egy árva rokon nélkül megy, egy viszonylag fontosnak mondható eseményre, és senkitől nem kap virágot, csak a ballagtató osztálytól? Ezek az igazi problémák egy fiatalnak, és ezekre kéne megoldást keresni.
« Finding someone »
Kommentek 
A bejegyzéshez érkezett kommentek, amiket RSS csatornán is követhetsz.
#1
- 2006. június 22., 12:40:24 #
- válasz
nagyon rossz lehet…
Hál'Istennek nekem nagyon sok virágom volt.
Ha lett volna valaki ilyen helyzetben, biztos adtam volna Neki a virágaimból. Így nem oldottam volna meg a nincs rokon/család problémát, de ezt legalább nem látta volna rajta senki a virágok miatt…
Ha lett volna valaki ilyen helyzetben, biztos adtam volna Neki a virágaimból. Így nem oldottam volna meg a nincs rokon/család problémát, de ezt legalább nem látta volna rajta senki a virágok miatt…
kobak: én nem adtam se virágot, se tarisznyát, mert pont az átadás után mentem le a színpadról, de biztos, hogy én is adnék neki ilyen helyzetben.
Szerintem igazából nem lehet egy ilyen érzést megszokni, legfeljebb kifelé úgy látszik. A kérdés persze költői volt. :)
Hello! Egyszer nagyon régen velem is volt ilyen, elmondhatom, nagyon szar! Aterzem a gyerek helyzetét! Nagyon tré az, ha csak hozzad nem jönnek oda… :-S
Ajánló
Ebben a témában, esetleg ezen a napon voltak még ilyenek is:
Lassan rovat lesz ebből (2008. január 18., 07:26:50)
Szeszélyes... (2007. február 15., 09:11:49)
Rózsikám! (2007. augusztus 30., 12:28:18)
Érdekességek
Száraz számok, pusztán csak tények:
Ez a bejegyzés 2212 napja született, 87 szóból, és 419 karakterből áll. Ajánlhatod bizonyos linkgyűjtő oldalaknak:
