Ó, hát mennyi minden történt már május elsején! Oké, ma van a munka ünnepe (amit minden munkás munkával ünnepel (figyelitek a majdnem-alliterációt ;]), ugye), de még mi minden más is ma volt-van-lesz. Például beüzemelték az első telefonközpontot Magyarországon, azt a régebbi fajtát, amiben a kezelő bácsi vagy néni dugdosta ide-oda a dolgokat. Mármint érted. Sőt, Zrínyi Miklós is május elsején született. Vagy például megnyitották a Vígszínházat, valamint nem sokkal később elindult annak saját iskolája. És az ultimét: május elsejével csatlakoztunk a' zeuhoz! Azért érezzük ám a dolgokat!
Aztán nem teljesen pontos, de harminc éve mutatták be az akkor hihetetlen nagy újdonságnak, technikai áttörésnek és nem tudom még minek számító Csillagok Háborúja trilógiát, és keményen ötven éve tolja az ipart a Magyar Királyi Televízió, közismertebb nevén a Magyar Televízió.
Szóval, boldog május eljsejét, állítsatok májusfát, várjátok az esőt és ilyenek.
Az ugye nem csak szerintem ciki, hogy ha fölvennék egy fehér pólót, rajta Hitler arcképével, hátán meg egy horogkereszttel, és rá lenne írva, hogy Emlékszik még valaki, a régi szép időkre?, akkor lecsuknának, viszont, a ugyanezt vörös póló és Kádár felállással bárki büntetlenül megteheti?
Should we freeze time? Hű, Heroes 1×20 mekkora volt már! Ahogyan azt sejtettem, az előző rész kicsit lazára volt fogva, most meg durrbele mindent. Hát őszintén: ha van olyan aki Heroes-rajongó, és ez a rész nem nyerte el tetszését, az kap egy csokit.
Szpojler! — A bejegyzés folytatásában lehull a lepel!
Ez a (a világ első hasonlóság alapú izéje, haha, jó reklámszöveg, de legalább nem béta) nem lenne rossz dolog, mindössze két problémám van vele. Az egyik, hogy teljesen lényegtelen (lényegtelenebb, mint a WiW és társai), a másik pedig, hogy az oldal – egyébként jól kinéző, kényelmesnek tűnő – dizájnja teljesen használhatatlan a Flash-alap miatt.
A kérdések között viszont vannak érdekesek, azoknál már csak a válaszok százalékos eloszlása furcsább (legalábbis számomra).
A szájszag durva dolog. Kezdjük ott, hogy az emberek szája átlagosan tízszer(!) szutykosabb, fertőzőbb, mint az a hely, ahonnan a barna medve csúszik ki olvasás közben. A nyelvre lerakódik mindenféle dolog, ezek a nyeléstől hátra kerülnek, még lejjebb rakódnak, és az egyszerű példa kedvéért: kétnapnyi fogmosás hiánya eléggé gázos lehet, mert a marhapörkölt darabkáinak illatos bűzét még két csomag mentolos rágó sem gyógyítja. Ergo fogat kell mosni, és közben még a nyelvet is jól meg kell dörzsölni (nem, nem ilyen nyelvdörzsölős fogkefével, mert az semmit nem ér, csak öklendezik tőle az ember).
Az a legrosszabb, hogy a büdös szájszagú emberek késztetést éreznek arra, hogy az orrodhoz egy centire beszéljenek, és megöljenek téged titkos fegyverükkel, ami nem is olyan titkos, mert megszólalnak, és a környéken kipusztul a növényzet.
Ma eldöntöttem, hogy nekem motor kell. Nem ilyen Szimszon, meg Babetta, meg lófasz, hanem olyan igazi sportmotor, vagy egy böszme állat csopper. Erre úgy jöttem rá, hogy ma osztálytársam bevitt a városba egy gépsárkánnyal, és hát ómg, pedig nem is húzta neki különösebben. Dehát ez egy istenség volt, azért azt elárulom. Bár mókás volt, mert a menetszél olyan irgalmatlanul kirántotta a könnyzáport, meg az amúgyis távozó félben lévő taknyot az orromból, mint a huzat.
Persze, tudom: rengetegen hallnak (így!) meg motorozás közben, de ismerem magam annyira, hogy én nem húznám neki, csak ameddig kell. Meg azt is tudom, hogy elmebeteg állat vagyok, hogy föl mertem más mögé ülni, de hát egyszer élünk. Meg mióta jogsim van, semmitől sem félek. (Komolyan, ha már be mertem ülni egy autóba, amit én vezetek, akkor mi mástól félhetnék.)
A BSPlayer megkapja a mai nap legszarabb szoftvere díjat, lehet tapsolni.
A Nógrád Volánnak (meg a fölöttük álló nagyhatalmaknak) köszönjük szépen a lehetőséget. Az eddigi 67,5 %-os dejákkedvezményt most ügyesen megvariálták. Ha nem vagy még tizennyolc, vagy középiskolai tanulmányt folytatsz (értsd: gimnázium, szakközépiskola, szakmunkáskép, akármi), akkor 90%-os kedvezmény. Ez ugye jó. Ha viszont vagy már tizennyolc, és van pofád esetleg felsőoktatásban részt venni (értsd: főiskola, egyetem), akkor 0% a kedvezmény.
Milyen rohadék világ ez. Pont most emlegetem »Kádárt«, pont ma mondtam Zsukovnak, hogy gyalázzuk meg a sírját (nem akarnék ilyet amúgy), erre mit mutat nekem Balázs: . Kemény világ ez. Mondjuk, a hozzáállás is mókás egy kicsit, olvassátok el a cikket!
Hoppá! A Sony kitalálta, hogy minden ember kezében PSP-t akar látni. Persze ingyé' nem oszthatják, de azért ez sem rossz: szerintem 170 USA dollárért (ez kb. 30 000 magyar rúpia) csak a hülyének nem éri meg (vagy akit abszolút nem hat meg a PSP).
Igazán blogolnék fontos dolgokról, de jelenleg takarítok, merthát ballagás előtt-után ilyen szociális gyülekezés lesz (tudod, emberek, kaja, stb.), éshát mégsem fogadhatom rendetlenségben azt a kevés embert, aki kíváncsi a pofámra. Vagy mi.
Három év alatt 250 ezer fontot (mintegy 90 millió forintot) csalt ki hiszékeny "ügyfeleitől" egy 13 éves brit internetes szélhámos. A tetteit beismerő fiút egy londoni bíróság figyelmeztette: mivel már betöltötte 16. évét, börtönbüntetésre ítélhetik - írta a Daily Mirror című brit napilap csütörtökön.
Az egészben az legszomorúbb, hogy most egy ember tönkretette több másik ember életét. Nem feltétlen a halál, vagy a sérülésekre gondolok. Csak gondolj bele, hogy mennyi bátorsággal sétálsz be egy kommandós-bankrablós-füstrgránátos akció után bármelyik bankfiókba.
Egyébként pedig így kell csinálni: abszolút nem vagyok szomorú, vagy feldúlt az események miatt. Az már inkább sajnálatos, hogy a túszok közül is sérültek meg (ez egyelőre nem megerősített!), de a bankrabló megérdemelte. Ő vállalta, ő csinálta, ő viselte el a következményeit. Aki szerint pedig nem, az gondoljon bele abba, hogy milyen lehet barátot, rokont, családtagot egy ilyen esemény miatt elveszteni, vagy gondoljon bele abba, hogy mi történt Móron, és ha ott is közbe tudtak volna lépni a kommandósok, talán nem halt volna meg sok ártatlan ember.
Ballag már a vén diák – tovább.
Isten veletek cimborák – tovább.
Ez út hazánkba visszavisz,
Filiszter leszek magam is.
Tovább, tovább, tovább,
Fel búcsúcsókra cimborák!
2007. május 5-e, 17.53.19 – kiegészítés
Na, megvolt, szépvolt, jóvolt. A sok bevállalós, meg überkemény osztálytársam közül én voltam az egyetlen, aki énekelgetett, engem is csitítgattak, hogy ne égessem őket, de hát kérem ez poén, nem a Megasztár… ennyit arról, hogy ki mennyire bevállalós.
És tényleg nem nyálverés végett: amin meglepődtem (mondhatnám meghatódtam, jól esett stb.) hogy az idei oklevél (tanulmányi és közösségi munkáért) mellé kaptám egy az iskola névadójával fémjelzett (lehet ide ilyet írni?) medált. Mint valami kitüntetés, vagy ilyesmi; tényleg jól esett. Jah meg, én mondtam a végzősök beszédét, és utána kajáltunk, és jól laktam és hétfőn érettségi. Egyebet nem.
A Nissan Magyarország weboldala is tipikus esete annak, hogy gyönyörű látványelemek, kellemes hang és zene, látványos animációk jellemzik, de közben az átadott információ nulla felé konvergál. Ez pedig rossz, mert ha én egy személygépkocsi műszaki adataira vagyok kíváncsi, akkor nem egyéni autót szeretnék színezni, meg felnizni meg tudjam is én, hanem száraz tényeket (mint LE, kW és társai) akarok olvasni. És a legrosszabb: miért nincsen nófless változat?
Május első vasárnapjával nem úgy állok, mint a »nőnappal«, illetve a Valentin-nappal, melyek általában csak arra jók, hogy a virág-, a csecsere-árusok és egyéb egységek jól megeszedjék magukat.
Az anyák napja viszont fontos, szép nap (bár itt is szigorúan érvényes szerintem, hogy nem egy napig kell szeretni anyánkat, hanem az év 365 napján.
Tehát amit ki akarok hozni a sok rizsából, az nem más, hogy nagyon boldog anyák napját kívánok minden anyukának, de leginkább a sajátomnak, akire mindig számíthattam-számíthatok a bajban, és más helyzetekben is!
A az egyik kedvenc helyem Budapesten, akárhányszor megyek 'pestre, mindig elsétálok arra. És hát nem tudom, hogy mennyi igaz, de ha tényleg megtörtént a dolog, akkor a pofám le is szakad rögtön, és vesszenek a tolvaj vágottszeműek!
A mindenki ellenem van című nagyszabású akció keretében ma eltörött a legfelső könyvespolcot tartó négy műanyag pöcök egyike, melynek következményében a dominó-elv alapos ismereteinek birtokában nem kell ecsetelnem, hogy mi történt az alatta lévő három polccal. Anyagi kár, sérülés nincs &nash; jelentette az MTI. (Pedig nem is voltam ma ideges.)
Előbb amúgy a teljesen beborult ég narancssárgás színt öltött, és hihetetlen sci-fi-élmény volt a narancssárgára festett udvarban mászkálni. Kellemes volt, tényleg.
És , mert bölcs véreb veréb vagyok, és győzni akarok!
Nyert tehát a francia elnökválasztáson; kíváncsi vagyok, hogy ezt is akkora dobra verik-e, mint múltkor az amcsi szentárot, akinek a dédüknagymamájának a testvérének a fiának volt valami köze a magyarokhoz…
Beröppent előbb egy légy a szobámba, és elneveztem Istvánnak. Megkértem (először szépen), hogy távozzon. Mondtam neki, István, ha nem haragudna meg, kérem hagyja el a szobámat! – hát nem tette. Gondoltam megkérem barátságosabban, mondtam neki: Ne haragudj Pistám, de egyedül szeretnék lenni, úgyhogy ha megbocsátanál… dehát így sem. Ezért a végső megoldáshoz (nem az a végső megoldás) folyamodtam: elkezdtem terelgetni az ablak felé, miközben biztattam, hogy jobb lesz így mindnyájunknak. Így sem távozott. Így hát drasztikus elhatározásra jutottam: ma, 13 óra 27 perckor légycsapó általi halálra ítéltem. Testét – már ami megmaradt belőe – az ablakon át helyeztem végső nyugodalomba. Béke poraira!
Tudom, hogy kevesen nézik, meg szar, meg nekem ilyet nem is szabadna, meg egyáltalán, de: »Jericho« 1×21 mekkora volt már! Kíváncsi vagyok, lesz-e második évad, meg arra is, hogy hány részes lesz az első (22, vagy 24).
Nem egy »Sandisk Sansa E250«, nem viszi a filmeket, csak kétgigás, cserébe gyönyörű a hangzása még az is. A menüje kényelmes, gyors, és ráadásul jól is néz ki (legalábbis nekem tetszik). A gombsor a legjobb, bár kicsit szokni kell: olyan mint egy tacspad a leptopon, és ha erősen megnyomod, akkor veszi okénak. Így néz be:
[19:44:52] (Zsukov) A legjobb golfozó feka, a legjobb rapper fehér, és van olyan háború, amit Németország nem akar megnyerni.
[19:44:53] (Mefi) :D
[19:45:01] (ZsuKov) :D
Tegnap irgalmatlanul akartam írni valamiről, aztán gondoltam mégse, majd holnap. Eszembe is volt, hogy csak föl kéne írni, vagy valami, de aztán arra gondoltam, hogy nagyon akarok írni róla, így nem fontos felírni, mert nem fogom elfelejteni. Mégis sikerült.
Jaj, az miért jó a gyártóknak, hogy az USB-drájvert (már az nevetséges, hogy 2007 közepén egyáltalán ilyet keresni kell) jól eldugják a CD-n egy telepítő mögé, hogy a Windóz még véletlen se találja meg magától. Nem, telepítsd a progit, aztán látja a Windóz is.
Meg a kedvencem, amikor egy kis szar telepítésért újra akarja indítani a gépet. Érted, a vírusirtót fel lehet úgy rakni, hogy nem risztartol a gép, akkor egy két fájlból álló szutyoknak minek? Ja, hogy ő tud olyat is, oké.
Ha egyszer megborotválkozom (ami minimum egy hét múlva történik) akkor lehet lesz ilyen videóblog-adás, bár nem hiszem, hogy valaki kíváncsi lenne a csúnya fejszerkezetemre. Amúgy tök jópofa: ha tudsz, ülj be egy kamera elé (okostojások kedvéért: kapcsold be, és nyomd meg a REC gombot), és egy percig beszélgess vele, aztán figyeld meg a mimikáidat, a beszédmodorodat stb. Érdekes dolog, hogyan látják az embert kívülről, még ha a kamera torz képet is ad.
Azt sem tudom (valószínűleg soha nem is fogom) megérteni, hogy miért kell föltolakodni a maximálisnál tízzel több emberrel megtömött buszra, kivált, ha két-három perc múlva érkezik másik három busz, amiken jóval kevesebben vannak. És az asszony (mert asszony volt) még fel volt háborodova, hogy nemtetszésemet fejeztem ki, amiért nem tudok kapaszkodni. Hát basszáj, tudjál már várni két percet, ne csak az menjen, hogy fölpréseled magad, az esernyődet meg a táskádat beletolva a seggembe, miközben a fülembe üvöltöd, hogy menjünk már beljebb!
A cigányság belülről fakad. De tényleg, nem a színtől cigány az ember, hanem a viselkedésétől. Nem akarok itten anti-akármienk (haha) tűnni, meg mit tudjam én, de azért na.
Egyik kedvenc jelenségem a telefonos-cigány. Ő olyan, aki csak azért is megmutatja, hogy neki bizony elfér három darab félperces MP3-as csengőhang a mobiltelefonján, sőt mi több: az ő mobiltelefonja (mely jelenleg legrosszabb vétel esetén sem kerülne többe egy Szent István arcképével díszített papírdarabnál) hangosan le is tudja ezt játszani, igaz, hogy egy harmadszorra javított szokolrádió tisztábban szól, de hát minek aggódni, fő az igényesség, ugye!
Ezzel az egyeddel nem is lenne gond, ha nem kéne vele találkozni. De mint a legtöbb fajtársa, ő is szereti nagy tömegben űzni képességét.
Vigyázzunk vele! Ám ártalmatlannak tűnik, esetenként kifejezetten várja, hogy valaki belekössön (ezt könnyű észrevenni a szeméből, mely fürkészi a tömeget), aztán alattomos módon támadhasson. Legtöbbször kisebb-nagyobb csoportokba vergődve közlekedik.
Ma találtam egy ilyen példányt a »buszon«. Szegény néni (akit az előző posztban említettem) meg is rökönyödött, mert miután előre tolakodott, jobbról hallgatta a csávó zenéjét (zaját?), balról pedig a válaszként maximális hangerőre állított »MP3-lejátszó« zengetett a fülemben, éppen valami egyébként sem halk Motörhead nótát.
Azért négyévnyi osztálytársi viszony, és jóban lét (nem azt mondom, hogy puszipajtás az illető, de azért rosszban sem voltam vele, és ez nem gyakori dolog) után ugye nem csak szerintem bunkóság, hogy valaki autóval továbbhajt az ember orra előtt, holott egyértelműen oda tart, ahová az ember, esetünkben én. Nem mintha belehalnék, csak azért észreveszek dolgokat. Fehér ember nem felejt – én kivált nem.
Már azt hittétek, hogy nem lesz több blogbejegyzés vagy ilyesmi, igaz-e? Hehe. Na de nem olyan családból származom én, hogy ekkora arcátlanságot kövessek el az én kedvenc blogolvasó nagyközönségemmel szemben.
Szóval, ma teljesen jó idő volt (bár ezt a klimatizált helyiségekben kevésbé lehetett érezni, ugye), annyira, hogy még a kedvenc jóidős helyemen is volt idő eltengetni röpke két órát (ez így biztosan nem helyes, de nem hat meg), szóval most hepifész (értsd: happy-face) van.
Jaj, leég az olajam. Ennyi zárójel elég is szerintem, menjetek nézzetek NDK-s pornót, mert az jó.
Akkor mégegyszer, sokadjára, csak a miheztartás végett: pusztuljon az olyan webdizájner, aki automatikusan beinduló (ráadásul hangos és méretes!) hang- és/vagy videóanyagot helyez el a weboldalán! PUSZTULJON!
Ne értsen félre senki, nem akarok én állást foglalni semelyik oldalon, de azért ne essünk a ló másik oldalára! Oké, voltak nácik, igen, elkövettek rengeteg szörnyűséget, megtörtént, fölnőtt azóta nagyjából két-három nemzedék, szánják-bánják, és kész, nem kell ezzel mindig előjönni. Arról ugye nem is beszélve, hogy (ismételten megjegyezném, hogy nem vagyok egy történész, nincsen kiemelkedő tudásom e téren) nem csak a németek voltak azok, akik a zsidókat irtották. Gondolok itt például a szovjetekre, meg ugye ha körülnézünk a történelemben, nem csak a második világháború idején voltak zsidóüldözések.
De azzal sem kell jönni folyton, hogy ejj, ezek a mocskos zsidók még most is milyen szemetek, és most is írtani (így!) kéne őket, meg mire föl mernek ők kártérítést követelni, meg Hitler milyen jó ember volt, meg igazából ugye nem is voltak koncentrációs- és munkatáborok. Persze, biztosan vannak nem jogos kérések, követelések – ez egy ilyen világ. De azért megnézném egy-két nagyszájú ember hogy vélekedne, ha esetleg vesztette volna el rokonát, családtagját, barátját vagy akárkijét azokban az időkben.
Tessék már gondolkodni, fölállítani egy értékrendet, nem csak menni a tömeg után. A világon nem csak nácik meg zsidók vannak. És akinek ugye nem inge…
Szia, most mondta Gábor, hogy Anitáék megvették a vw Passat-ot! Nettó árat fizettek érte, és regadó nélkül kapták, úgy hogy nem helyezik forgalomba Magyarországon, hanem Szlovák rendszámot tettek rá. Így 10 millió helyett, kb 7 millába van nekik, és a kötelezõ, meg a casco is olcsóbb! Mondtam Zolinak is, mert Õ is most nézeget kocsit. Érdemes ránézni, itt olvasták Gáborék!
www.szlovakrendszam.hu
Sziasztok
Ezek komolyan ennyire idiótának nézik az embereket?
Kapásból nem lehet rossz egy ilyen ötlet: dobjuk le az atomot az USÁ-ra! Nézzük meg, a sok amcsi majd hogy boldogul egy ilyen esemény után! Pontosan ezért remélem, hogy a »Jerichót« folytatni fogják, mert egyrészt az 1×22-t ritka szarul sikerült befejezniök (rengeteg kérdést hagy megválaszolatlanul, ha nem folytatják), másrészt meg csak. Persze, sokan leszólták, hogy nem jó sorozat, pedig van benne fantázia, és végső soron pörögtek is az események (még ha kicsit szappanoperás vonalai is voltak).
Vannak azért arcok rendesen az Euróvíziós Dalfesztiválon. Előbb bejött egy szerb csaj, akiről smv-vel megállapítottuk, hogy hasonlít Hiro Nakamurára a »Heroesból«, aztán jött egy csávó, aki valami halandzsát (tényleg) énekelt, de abban a cuccban látni kellett volna. Egyébként bejövős a dolog.
És az amúgy mért van, hogy szerbül a szerbek énekelhetnek, de A Rúzsa Magdikának a magyar dalszövegét át kellett írni angolra. Elvileg ez nem pont erről szólna, hogy a nemzeti értékeket ápoljuk és a többi?
2007. május 12. 22.51 – kiegészítés
Jah, gondoltam küldök egy SMS-t a Magdikára, figyeld csak:
Köszönjük reszvételét! Magyarorszagra leadott szavazatat sajnos nem vehetjük figyelembe.
Mit vártatok, majd a románokra szavazok? :P Jó, van valami alapja, de ezt azért illene jelezni a tévében…
2007. május 13. 0.05 – kiegészítés
Na, végül is 128 ponttal a kilencedikek lettünk, illetve lett Magdika; azért a szerbektől befigyelt 12 pont, köszönet nékik. Ami pedig még jobb, hogy jövőre a magyar versenyző(k) biztosan döntősek lesz(nek).
Egyébként újra nekiálltam a Losztnézésnek. Ezzel a sorozattal még anno Olaszországban találkoztam, akkor – bár egy kukk nem sok, annyit nem értettem belőle – bejövős volt, aztán mire eljutott kis hazánkba (nem is kis hájppal, ugye), már annyira nem volt bejövős. Talán a vontatottsága miatt. Aztán egyszer belepillantottam az első évad záróepizódjába (talán az, amikor a kamera megy végig az aknán), és úgy véltem, hogy ez annyira nem lehet rossz. Két rész után megintcsak abbahagytam, és most eljutottam oda, hogy elkezdem nézni.
Végső soron tényleg vontatott, de ami érdekes, hogy (ugye fanatikus losztnézőknek nem kell mesélni) minden részben mutat valamit az egyik karakter múltjából, és így tíz rész után azért érezhető, hogy nem véletlenül kerültek ők arra a szigetre.
A karakterek viszont nagyon bejövősek. Az egyik kedvenc Sawyer; ahogyan az 1×09 végén megszólalt (mikor golfoznak): Két tubus naptej, és egy zseblámpa arra, hogy elcseszi!, majd megszakadtam a röhögéstől.
A másik favorit természetesen a Locke bácsi; rajta a hülye is látja, hogy valamit tud (vagy csak hülyeségeket látok, nem tudom). Meg aztán, minden sorozatban van egy ilyen csendes-okos figura, itt ő lenne az. A harmadik favorit pedig Hurley, mert csak, szerintem nem csak nekem, egyébként.
Az miért van, hogy mindenki bombont, általában konyakos meggyet ajándékoz? Ez olyan tipikusan, nesze, hogy kapj valamit, hiszen szerintem nincs olyan ember, aki azt élvezettel fogyasztja (vagy csak nagyon kevés, de ugye kivétel&hellip). Én egy évben megeszek egy szemet, aztán elég is, persze ne magamból induljak ki, értem én. De akkor már vegyen egy vásárlási utalványt, vagy ilyesmit, annak az ember jobban örül, nem?
Hosszas keresgélés után találtam itthon négy pakli franciakártyát. Az első pakliból egy lap, a másodikból szintén egy lap hiányzik. A harmadik pakli 104 darabos (plusz négy darab dzsóker), van belőle hatvan-akármennyi. A negyedik pakliban az összes kártya megvan, cserébe viszont J-Q-K-A helyet B-V-H-A, mert valami más nyelven szól. Meg múltkor vettem majálison kétszáz köztársasági rúpiáért egy paklit, az meg ilyen nagyon gagyi, de végül is jól küldi. Meg van egy pakli CKM-es extra kártya, amin meztelen nénik vannak.
Szerintem az Alphaville sem a legkedveltebb zenekarok közé tartozik (erre abból tudok következtetni, hogy én kedvelem, és nekem ritka érdekes ízlésem van ugye), de ez tipikusan az a diszkós(?) vonal, amit még én is meghallgatok, sőt. Olyan nyolcvanas évek fílingje van, mint »Laura Branigannek«, ahová én mindig úgy elrepülnék…
Na de a lény, most csak egy számmal szórakoztatnám az érdeklődőket, és hogy Zsukovnak is igaza legyen, ezt most nem számozom meg.
Alphaville - Big in Japan Ez egy mefiblog podcast (4:46), melyet vagy meghallgathatsz itt helyben, ha van Flash lejátszód.
Erre vártam már régóta: hogy nyitott ablaknál lehessen aludni! Komolyan, nincs is annál jobb, mikor a melegben kinyitod az ablakot, és a hőség, plusz a kintről jövő finom levegő hatására fél perc alatt olyan mély álomba zuhansz, hogy reggel a szokásosnál kis kevésbé akarsz majd kimászni az ágyból.
Szóval az van, hogy ha valaki otthon hangulatosan szeretne pókerezni, akkor két lehetősége van. A' zegyik, hogy bemászik egy ilyen kártyásboltba, vesz magának zsetonkészletet ötezerér', plasztik kártyát kétezerér', vagy tízezerér' az egészet táskában.
Na de, ki az a hülye, aki ennyi pénzt rááldoz egy ilyenre? Hát legyünk takarékosak: ruccanjunk be az első játékboltba, és vehetünk negyven darab zsetont durván két-háromszáz forintért, osztógombbal, meg egy pakli kártyával, ami tény, hogy nem a legjobb minőségű, de a célnak megfelel. Vagy ha valaki igényes, akkor kétezerért megveszi azt a pakli plasztikkártyát.
Szóval arra karok kilyukadni, hogy lehet olcsó és jó megoldásokat csinálni.
Az a bajom egyébként a fesztiválokkal, koncertekkel etécékkel (mert ugye nekem mindennel van valami :D), hogy rengeteg ember vesz részt rajtuk. Persze, haverok, buli, fanta értem én, csak valahogy nekem mindig sikerül kifognom valamit. Tehát, ahol én vagyok, ott biztosan történik valami. És ha sok ember van jelen, és valami történik (például leszakad egy lámpa vagy ilyesmi) az ugye nem jó. Meg amúgy sem szeretem az olyan helyeket, ahol sok ember van. A buszozást például ezért nem kedvelem különösebben.
Ma pedig szerda van, aminek azért örülök, mert ma volt az utolsó írásbeli (jelen esetben gyakorlati, mégpedig informatika) érettségi-vizsga, ez pedig csak jó lehet.
Gondolom feltűnt, hogy az írásbeli időszaka alatt nem nagyon írtam az érettségiről, egyrészt mert nem akartam még itt is ezzel foglalkozni, másrészt már a fülemen is ez folyt-folyik. Na de most.
Azért valahol megérdemelt dolog ez, hiszen a Google szerintem a világ leglátogatottabb oldala, ha csak nem is csinálsz semmit, úgy is keresel valamit a neten. Ergo nem árt ez a kisebb újítás, ráadásul szekszi lett, na.
Végül is letöltöttem az Aliast, mert a legtöbb sorozatban most szünet következik; »House-ból« ugye csak egy rész van, »Heroes« záróizé jövő héten, a »Jerichót« meg sajnos lelőtték.
Az Aliast pedig még nagyon-nagyon régen (talán 2003-ban, vagy 2004-ben, mikor a Retekklub elkezdte adni) kezdtem el nézni, és már akkor is tetszett, csak a magyar kereskedelmi tévék jó szokásához híven este tizenegy után adták, én meg az első reklámig bírtam, aztán bedobtam a szunyát.
Az Alias pedig istenkirály, mert egy istenkirálynő játszik benne: Jennifer Garner, aki nem az a fajta istenkirálynő, akire csurogtatod a nyálad, hanem akit szájtátva bámulsz, hogy OMG, hogy játszik ez a nő! Természetesen 5/5-ös, anno a második évadik néztem, nem emlékszem pontosan, most mindenesetre kezdem az elejétől.
Régóta szeretnék már olyat, hogy bemutatom (azaz nem bemutatom, mert mindenki ismeri, inkább csak elmondom véleményem) azokat a blogokat, melyeket olvasok. Szóval lecgó.
Az első igazi blog, amit elkezdtem olvasni, az Athina blogja volt. Bevallom őszintén, hogy első blikkre, néhány poszt átfutása után azt hittem: Athina fiú. Nem igazán tudom miért, egyszerűen az első pár bejegyzése, a világképe, az óriási kockasága, a fényképezőgép-mániája, és az, hogy szereti a mákos gubát ezt hozta ki belőlem, tudom, hímsoviniszta disznó vagyok. Ez volt az első blog, amit bedobtam RSS-be (ez fontos, amelyik blogot igazán szeretem, annak az RSS-csatornájára bizony feliratkozom), és a következő elolvasása után rájöttem, hogy Athina lány (nő, néni, ahogyan tetszik). Aztán jól le is döbbentem, hogy ilyen jófej kocka lányok (nők/nénik) is léteznek, és tulajdonképpen azóta olvasom, néha még MSN-en is elbeszélgetünk. Ez durván két éve történt, bár a bejegyzés dátumából ezt lehet látni, ugye.
Ha már így belejöttem, folytatom is a sort Shamalt baráttal. Az ő blogját nem sokkal Athina blogja után kezdtem olvasni, és úgy találtam rá, hogy a Google-be nemes egyszerűséggel begépeltem, hogy blog, és rákerestem a magyar szájtokra. Elsőnek (vagy másodiknak, nem tudom, de valami elég előkelő helyen) valami sHaMaLt bLOG jött ki. Jaj, mondom ki ez a kriksz-krakszos, akinek ilyen jó kapcsolatai vannak a Google-nél. Aztán megnézegettem, és nem különösebben hatott meg a dolog, magam sem tudom mért. Végül aztán (ez novemberben lehetett) behajítottam az RSS-olvasóba, és ahogy folyamatosan elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy egyrészt Shamalt kurvajófej (most ez nem nyalás, szerintem reális), a rövid, velős bejegyzéseivel, másrészt meg kurvajófej gárda járt-jár hozzá kommentálni. Ez persze még a mindíg muszály időszakból való volt, szóval engem annyira nem kedveltek.
Azóta Shamalt blogját is figyelemmel kísérem, nála kommentálok is (néha talán túl sokat), meg ha éppen nem tanulja a jogi rizsáit, akkor valami szöveges alapú kommunikációs csatornán is megtaláljuk egymást.
Szóval ahhoz már nagyon kell pofa, hogy odamenj a teli villamoson(!) egy alvó emberhez(!), és elszedd tőle a pénztárcáját, a telefonját meg az MP3-lejátszóját. Azért, ha én felkeltem volna miközben csinálja, a döbbent hátekivagyésmitakarsz arckifejezés után jól irányzottan megrúgtam volna. A villamoson lévőket meg úgy elküldtem volna oda, ahonnan legelőször bújtak ki, mint a huzat. Nehogy már öt-tíz ember egyszerre nem tud odaszólni, hogy anyád.
Ilyenkor mindig egy baleset jut eszembe. Ismerősöm villamosvezető, ő mesélte, a 14-es vonalon megtörtént sztorit. Valami okostojás úgy gondolta, hogy gyorsabb lesz, ha fél perc várakozás helyett inkább átszalad a villamos két kocsija közti ütközőnél. A villamos persze éppen indult, és mivel a vezető nem látta, mondanom sem kell, hogy mi történt. A két kocsiban meg halál rezignáltan nézték, amint rángatózik és üvöltözik egy ember. Érted, még a vészféket vagy -jelzőt sem voltak képesek megnyomni.
És ilyen hozzáállással azért ne sírjunk, hogy mért csak itt tart ez az ország.
leltem . A lényeg, hogy Magyarországért lehet kattintgatni, aztán van egy rangsor, hogy melyik ország hányadik helyen áll. Mi jelenleg a kilencedikek vagyunk, tessék izmozni, hogy jobb legyen, én már gyorsba' toltam 1170 kattintást.
A harmadik blogról és bloggerről, akit megismertem szerintem egy kisregényt is tudnék írni. Szóval az úgy volt, hogy anno (tényleg nem tudom mikor) rátaláltam egy blogra, ami valami ritka szimpatikus volt. Ezt körülbelül két napig olvastam, aztán rögtön meg is szűnt. Eltelt nem kevés idő, és miután fölfedeztem Shamalt blogját, rátaláltam valami Kék Káposztára. Ekkor négy, talán öt bejegyzés volt csak. Ez is nagyon bejövős blog volt, és hát itt is elkezdtem kommentálni, amiből később aztán lett is gond (ekkor még mindig az úgynevezett mindíg muszály korszakomat éltem, hehe).
Az mért van, hogy mindig olyanok foglakoznak politikával, akik rohadtul nem értenek hozzá? (Igen, magamra gondolok, leülhetsz.) Mármint ebben az országban még a politikusok sem értenek igazán a politikához, akkor a Lajos bá', az öreg roma, meg a Pista a buta paraszt (fiktív nevek ezek persze) mért hiszik, hogy ők igen?
Ritkán ütök le rovarokat egyébként. Még a legyet is kiterelem első pár próbálkozásra, de ha nagyon nem akar megszabadulni tőlem, akkor persze lecsapom. Darazsakat, méheket, dongókat pedig pláne nagyon ritkán ütök le, mert hihetetlenül tisztelem, és hihetetlenül tetszenek. Például itt van pár kép . Ezek úgy néznek ki, mint egy jövőbeli autó; gyönyörű formatervezés, áramvonalas test stb. Csodálatos, na.
Viszont ma sajna sikerült lecsapni egy méhet, mert hajnal hatkor bezümmögött a nyitott ablakon, súlyosbító körülmény, hogy a fejem körül keringett, ami azért vasárnap reggel, kómás állapotban eléggé húzós. Szóval, fölkeltem, és próbáltam kiterelni, de nem nagyon akart. Aztán ötpercnyi szenvedés után, egy szál semmiben, kómás fejjel, megfogtam valami keményet (már nem emlékszem mi volt), és jól irányzottal lecsaptam, majd visszadőltem aludni. Szegény, mikor tízkor keltem föl, még akkor is mocorgott.
És amire tényleg ki akarok lyukadni: ilyen szituációkban látszik, hogy mennyire szemét egy állat az ember. Nem tud aludni, egyszerűen elpusztítja azt a lényt (még ha csak egy méh is az), ami zavarja ebben.
Igazából Delphivel való egygépes adatbázis-kezelésre (tehát nem szerveres megoldásra, mert arra egyértelműen MySQL, ugye) a legjobb megoldás szerintem a . A Delphihez – jobb esetben – járó alap InterBase komponensekkel kényelmesen kommunikál, és a kész programhoz mindössze egy DLL fájlt (gds32.dll, vagy fbclient.dll), és az fdb kiterjesztésű adtabázis-fájlt kell csatolni. Létezik neki szerveres változata is, de kisebb megvalósításra az embedded verzió is tökéletesen megfelel. (Ilyenkor, mint ahogyan azt előbb említettem, nincs szükség külön programok, szolgáltatások futtatására, csak a DLL fájl elhelyezésére.) Az egyébként teljesen ingyenes rendszer egyetlen hátránya, hogy az adatbázist egyszerre csak egy alkalmazás nyithatja meg.
Ha pedig valaki be akar ruházni egy komolyabb adatbázis-kezelőre, akkor ott van az ami ezen a téren az egyik legjobb szoftver, csak ez a potom 500 USA dolláros induló(!) árán meg is látszik.
Oh, hát pont moikboyról ne írnék?! Történt az egyszer régen, hogy én nekiálltam blogolni. Akkor még csak egy proli HTML oldalam volt, amit kézzel(!) frissítettem (a régi szép idők, mikor még azt sem tudtam, mi az a PHP), aztán egyszer rátaláltam egy narancssárga, saját blogmotorral (az mi a fene, gondoltam akkor magamban) működő blogra. Bejött a blog, meg a csákó is, aki írta. Emlékszem, saját üzenőfala volt, amitől szétestem, hogy milyen durva már.
Moikboy cimborával szerintem azóta olvassuk egymást (én legalábbis őt), mióta blogolunk. Neki volt egyszer egy blogja az fw-n, aztán az uw-n, aztán saját helyre költözött, most pedig a freeblogon tolja, főnix kódnéven.
Szerény véleményem szerint, mely tapasztalatokra épül, moikboy egy rendkívül igényes dizájner és kóder, bár ha jól tudom, utóbbit már nem nagyon csinálja (pedig voltak azért ügyes húzásai).
Az a baj, hogy nem tudhat mindent minden ember. Bár ez sok esetben nem baj, de milyen jó lenne már, ha egy USB-kábellel, vagy akármi egyszerű módon lehetne tudást önteni a fejünkbe. Megszűnne az emberi butaság, nem lenne az, hogy nem tanultam öt éve, és nem tudok valamit, nem lenne az, hogy valaki azért nem tud érvényesülni, mert nincs hozzá elég esze. Persze, ez lehet, hogy nagyon-nagyon rossz lenne, de azért lenne jó oldala is.
Úgyis régen volt már ilyen. Azért a macskák (vagy legalábbis az enyém) tudnak élni:
Ma meg nagy kómásan másztam ki az ágyból, próbáltam a zoknit a fejemre húzni, és hasonlók, mikor eszeveszett macskasírás jön a nappaliból. Rohanok mint a' állat, fél pár zoknival a kezembe, másik felével már a lábamon, hogy csekkoljam (a sok póker, ahah) a helyzetet, hát mit látok?
Gondolom megunta a konzervkaját. Azért valahol érthető, 12 éve ugyanazt (jó, egyszer wiszkasz, máskor dárling) a kaját falja. Gondolj bele, ennyi idő alatt minden nap ugyanazt kéne enned. Húzós lenne. A végén egyébként nem ette meg, hál' az égnek már nem élt, mikor behozta, így nem kellett elvégezni a piszkos melót helyette. (Egérrel már előfordult ez.)
Amúgy hirtelen felindulásból csináltam piskótát, csokoládéöntettel. Olyasmi lett, mint amilyet a menzán szoktak adni. Persze, olyat lehetetlen csinálni (a nagy puha piskóták, a finom olcsó csokiöntet – rulez). Először azt hittem, hogy elkúrtam, mert a szakácskönyv nem említette, hogy a tojás fehérjéből habot kell keverni, és azt is bele kell gyúrni a tésztába. Mókás volt: álltam egy adag porcukros-sütőporos liszttel, hozzáadva a tojások keményre vert sárgáival, és az egész mindenhogy kinézett, csak tésztásan nem. De a végén jó lett (bár sajna a sütőformát nem találtam, így kicsit csúnyára sikeredett (családi hagyomány, hehe)).
Mond valakinek még az a szó valamit, hogy tanács? És az, hogy szindikátus? Bezony, volt régebben ilyen is, aztán meg lett ugye SCFT, aki ismeri a történteket, most bizonyára mosolyog.
Shelfre már magam sem tudom hogy találtam rá (talán ő talált rám?), de az biztos, hogy az első közös blogélményünk a »Harry Potter és A tűz serlege« film elemzése volt, amire , , és én is hét pontot adtunk.
Shelfnek anno volt egy szindikátusa, én akkor kezdtem el őt olvasni, aztán pedig jött a most is aktív Metajournal, meg az elmaradhatatlan TIH betűszó. Közös tulajdonságunk, hogy én is annyira Los Angeles-mániás vagyok, mint ő. (Pfuj, csúnya nyugat, pfuj!)
a mérőkódban szereplő Statgép ikon módosításáért, elrejtéséért
Egy hasznaltmotor.hu-tol vagy egy gagyi warez oldaltol az ember nagyjabol nem is var mast, minthogy az elso lehetseges alkalommal eltuntessen minden nyomot, hogy ezt a szolgaltatast hasznalja. De hogy egy orszagos magazin, a PC Guru online reszlege is ilyet csinaljon... Kicsit szanalmas.
A renitensek szamitsanak arra, hogy figyelmeztetes nelkul repulnek a rendszerbol, es vegleges kitiltasban lesz reszuk.
Es vannak akik meg ezek utan jonnek reklamalni hogy "hova tunt a szajtom"? Az ilyenek aztan ne szamitsanak semmi kulturalt valaszra.
Tobb mint 1000 aktiv szajt van a rendszerben (es ketszer ennyi regisztralt), nem fogom egyesevel vegigkattintgatni oket, de szuroproba szeru ellenorzes folyamatosan van.
Es ha neked, kedves szajttulajdonos, derogal kirakni akar csak a legkisebb logot is (576 negyzetpixel!) egy olyan szolgaltatas elismeresere, ami aztan tenyleg egy rohadt forintodba nem kerul, cserebe sem spamot nem kapsz, se bannerek nem vannak, raadasul meg gyors is, akkor tedd meg azt a szivesseget, hogy proaktivan azonnal leiratkozol es elhuzol a picsaba mas szajtokon eloskodni.
Abszolút egyetértek; a statgép az egyik legjobb statisztikai szolgáltatás, teljesen ingyen (nézz csak körül, fele ilyen jó dolgokért pénzt kérnek!), az a minimum, hogy egy kis képet kitesz az ember. Mielőtt jönne valaki okoskodni: igen, el van rejtve a statgép logója, de máshol (bal oldalon, a menü alatt) ott figyel a matrica.
Tegnapelőtt, meg tegnap ilyen tizenöt-húszperces időközönként égett szagot éreztem. Azt a fajtát, mikor elpukkan valami elektromos berendezés, de lévén, hogy sem az internet nem ment el (kábelmodem, rúter), sem a »Lost 2×01« (ami amúgy mekkora volt már) nem maradt abba (laptop, tévé, Hi-Fi), ezért nem tudom, hogy mi okozhatta a dolgot. Mindenesetre idegesítő.
Próbálkozik azért az időjárás a maga szerény 30°C-jával, de aztán egy gyors nyári eső (mely során 2,5-3 centiméter átmérőjű jégdarabkák is befigyeltek) lehűtötte kicsit a kedélyeket.
Holnap napos, meleg idő várható, helyenkét záporral-zivatarral helyenként nem – időjárás-jelentésünket hallották.
A zuhany egy fantasztikus találmány, de tényleg. Igazából a zuhannyal csak két gond van: rohadt nehéz beszállni, aztán rohadt nehéz kiszállni. Mármint, este úgy kell magam elvonszolni a fürdőszobáig (ami körülbelül két lépésre van a szobámtól), aztán unottan lehajigálni magamról a ruhákat, és beállni a forró víz alá. Utána meg a mosakodós rész után csak állnék vagy két órán keresztül, és folyatnám magamra a forró vizet. Szerintem ez ismerős másnak is.
Van már nekünk magyar pókerbajnokságunk is, magyar pókerjátékosokkal, megyar helyszínen, magyar kommentátorokkal (khm.), magyar tévécsatornán, jó nagy angol koppintásokkal. De nem is ez a lényeg. Mért kell beültetni két olyan embert, akik rohadtul nem értenek a pókerhez? (Calm down: én sem értek hozzá, nem is ülök ott.) Úgy értem, hogy tegnap a Héder Barna (asszem az a neve neki) legalább ötször mondta, hogy dáma, mikor bubiról volt szó. Persze bakik vannak, de ha rohadtul nem ért hozzá, mit keres ott?
A Balázsról nem is beszélve. Volt egy olyan leosztás, hogy ketten játszottak. Az egyik csákónak király-tíz, a másiknak király-ász volt a kezében. Balázska elkezdett okoskodni, hogy ő a király-ászt esélyesebbnek látja, oké. Aztán lejött a flop, a másik csávónak bejött egy tizes pár. Ekkor még mindig mondogatta, hogy ő úgy érzi, hogy erősebb a király-ász. Oké, aztán a negyedik utca, valami jelentéktelen lappal, és még mindig bizakodott a mi Balázsunk. Ekkor már csak egy lap jön ugye, az újfent jelentéktelen, ergo vitte a tizes pár. Hát ennyit erről.
Meg nem igazán értem, hogy ha nem tudunk, akkor mért kell angolul beszélni. Szóval a check még oké, de hogy a fold miért nem lehet dobás, raise miért nem emelés, és társai, azt már tényleg nem értem. Ez a kommentátorokra, és a játékosokra is vonatkozik. Végső soron nem olyan rossz, de eléggé rontja a fílinget a kommentátorok munkájának minősége, valamint hogy feltűnően koppintják az igazi, vagy úgymond nagyobb pókerbajnokságokat.
Mert ugye a Sport 1-en ott van Klárika, meg Korda Gyuri bá', akikkel a világból ki lehet űzni egyébként, de a pókerközvetítést egyszerűen nekik találták ki. Még akkor is, ha hátborzongatóan nagy hülyeségeket tudnak mondani. Meg azért a Korda lehet, hogy nem tud énekelni, de a pókerről tud ezt-azt.
Zsukov Elvtárs Úr írt egy , bicikliseknek, autósoknak, hibrideknek érdemes elolvasni, meg a kommenteket is (azokat persze csak azért, mert én is kommentáltam, olyat, hogy majdnem poszt lett, de mégsenem).
Igen, Haszprus blogjáról lesz most itten szó. Emlékszem, mikor először rátaláltam (ez nagyjából másfél éve lehetett, nem tudom pontosan), éppen valami vizsgaidőszak-in-progress üzenettel az egész blog le volt zárva a nem regisztrált felhasználóknak. Na mondhatom ez kellően fel is csapta a csőrömet, hát mi az, hogy valahonnan kizárják a nem regisztrált olvasót?!
Aztán megnyílt a blog, én meg regisztráltam. Később jött aztán a nagy kommentverseny. Mert ugye Haszprusnál van egy dumagépek funkció, valamint vannak ugye a hét dumagépei. Ez akkoriban még elég egyedinek számított, aztán jött az, hogy mindenki ilyet akart, bezony, még én is, bár nekem el van dugva (ide, ni).
Haszprus blogjában leginkább a technikát lehet szeretni, mert bejegyzés az elég ritkán van, és ha van, az sem mindig Haszprustól, és gyakran webfejlesztés, vagy hasonló technikai témában. Ráadásul, nincs olyan blogfunkció, ami az Überblogon ne lenne fellelhető.
JÉZUSOM! Hát mik ki nem derülnek! A rendőrök sem mind angyalok! Úr Isten! Ez akkora szenzáció, írjunk róla hetekig, nyomassuk hetekig a rádjóban (így!), a tévében, beszéljünk erről minden műsorban és stb. Hát kérem, az is megérdemli, aki ennyire vak, hogy erre csak most jött rá. Mikor az ember kihívja a rendőrt, mert megakarja egy cigány késelni, aztán 15-20 perc múlva kiérkezik, és lekezel a cigánnyal, akkor hadd ne lepődjek már meg, hogy el akart az egyik lopni egy kis pénzt, hogy jobban menjen. Ez van gyerekek, szar világ, szar helyzet, szar emberek.
És nem kell általánosítani; vannak normális rendőrök is talán, akiknek nem feltétlenül az minden vágyuk, hogy megszívassanak, mert 55-tel mentél az 50-es zónában, vagy hogy megerőszakoljanak valakit.
A videón George Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke köszönti II. Erzsébetet, az Egyesült Királyság királynőjét. Azért érezzük a szomtbéli különbséget a két név között, ugye? És ezt mondta, ha nem tudna valaki angolul:
Az amerikai nép büszke, hogy újra az Egyesült Államokban köszöntheti Őfelségét. Egy nemzet, melyet nagyon is jól ismer. Végül is, ön tíz amerikai elnökkel ebédelt; segített nekünk ünnepelni az Államok függetlenségét 17- … 1976-ban. (Röhögés.) Úgy néz rám, mint az anya a rossz gyerekre! (Röhögés.)
Pitbull hívta erre föl a figyelmem, és hát a pofám leszakad. Azért, hogy a világ legerősebbnek vélt hatalmának vezetője ilyet merjen mondani, egy olyan nőnek, aki már akkor az USA elnökével ebédelt, mikor ő még a fütyijével sem játszott, ahhoz kell bőr a pofára. Nem csoda, hogy gyűlölik ezt az embert. Azért érdemes megfigyelni Őfelsége döbbent arckifejezését, majd a zavartan odanyögött oh, yeah választ. Meg a közönség is síri kussban van, aztán esik csak le, hogy ja hát ez vicc, röhögjünk. (A fordításért bocsi, nem vagyok én nyelvész, vagy mi.)
már magam sem tudom hogyan bukkantam rá (egen, tudom: ilyen kontentet keresek a neten, persze), de ajánlom mindenkinek; hatalmasakat lehet röhögni az ott olvasható tippeken! :D
Két dolog. Nincsen nekem gondom a bőrfejűekkel, meg a nagymagyarokkal meg a satöbbikkel, csak egy dolog zavar. Mért van az, hogy hülye 14-15-16-17 éves gyerekek (lehet idősebbek, de szellemileg nem igazán) kitalálják, hogy most ők pánkok (így írom, direkt). Szóval, bevágják a tarajt, megszaggatják a húszezres farmert, amit anyuci vett nekik a Levi's márkabótba', meg befesti ilyen hányadék-színre az ingét, meg vesz öccázé' egy tornacipellőt a kínaiba. Nagyon király, ő most a pank, aztán reggel kiszáll apuci tízmillás autójából, dob neki egy puszit, és megy a haverokkal kannásér' kunyerálni a pénzt. Király.
Eltelik két-három hét, és rájön, hogy neki ez rohadtul nem jön be, mert a nagy csúnya kopasz bácsiktól fél, és azért annyira nem pank ő, hogy bevállalja. Úgyhogy inkább szkinhéd lesz, mert hát pfúj cigányok, meg inkább a nagy kopasz emberek társaságát keresi, akiknél kevesebb esély van, hogy megverik, meg amúgy is trianon és vesszenek a románok és a többi. Na, rögtön jön is a kopasz fej, fekete gyakorló estébé. Üvöltözik, hogy ő a Magyar (így, nagy M-mel), és mindenki reszkessen ám!
És akkor jön a másik dolog, ami az elsőből következik, vagy hogy mondjam. Mért van az, hogy ezek a NagyMagyarok olyanok, hogy tízből kilenc nem tud helyesen írni, és semmit sem tudok a magyarok történelméről, meg arról, hogy mi is magyar lenni. Persze, én sem vagyok helyesírási világbajnok, meg nekem sem lett 100%-os a töri érettségim, de azért én nem is üvöltözök, hogy én vagyok a Magyar, és mindenki más szar.
Mostanában bejönnek nekem ezek a fullok egyébiránt. Tegnap este a kocsmában három partit is fullal nyertem. A múltkor meg bementem PartyPokerre, és rögtön az első leosztásban:
Aztán valamelyik nap letöltöttem az Everest nevű onlány játékot, csak úgy kipróbálásként, és rögtön a legelső játék, legelső leosztásában:
Tegnap smv és efke segítségével (köszipuszi! :*) sikerült beberhelni a mIRC nevezetű programot, hogy valami olyan kinézete legyen, amilyet . Persze a színezés az még nekem is megy, de azokhoz, amiket szerettem volna szkriptelni is kell, és a mIRC szkriptelését én meg eddig annyira nem. A lényeg hogy most zsír, ahah.
Pont azon agyaltam, hogy ez a jó a »foobar2000«, és a mIRC is, mert aki egy picit ért hozzá, az nagyon-nagyon a saját szájízére tudja igazítani.
És pont ez a jó a linux rendszerekben, nekem meg pont ezért nem jönnek be: hiába a júzer frendli téma, egyszerűen sokat kell konfigurálni, mert az alap rendszer biztos, hogy nem olyan, amilyet szeretnél. Aki persze ért hozzá, meg van kedve-ideje, annak jó.
Kicsit rákattantam a »Losztra« egyébiránt. Egyszerűen hihetetlen: amennyire nem szeretettem az elején, most annyira bejövős, a sok rejtély meg miegymás miatt.
»The War at Home« meg jó, hogy belehúzott, mert az utóbbi időben ritka gyenge részek voltak, de a 2×14 jó volt, fetrengtem a röhögéstől.
Hm, tegnap megnéztem a »Halló, halló!« utolsó részét. Lehet itt jönni, hogy hülye angol humor, meg lefárasztó meg stb., de szerintem le a kalappal Jeremi Lloyd és David Craft (OBE) előtt, hogy egy ilyen remekművet tudtak létrehozni. Kezdve azzal, hogy mekkora bátorság kell egy ekkora méretű fikázásra (mert tulajdonképpen a Halló, halló! a második világháború fikázása), ahhoz, hogy így kifigurázzák a németeket, az olaszokat, a franciákat, sőt, még saját magukat, az angolokat is. Mekkora bátorság kell, hogy ennyi hejhitler elhangozhasson, ráadásul vicces, lekezelő módon. Le a kalappal.
A színészek előtt pedig már csak azért is le a kalappal, mert a alkalmával mindenki ugyanúgy tudott játszani, ahogyan nagyjából húsz éve abbahagyták. És ehhez azért kell tehetség.
A Halló, halló! sikereit szerintem mi sem bizonyítja jobban, mint ha körülnézünk a videón látható nézőközönségen, hogy hány ember ül ott, és hány ember arcán látni az őszinte vidámságot, és hallani a hozzátartozó tapsot is.
Szóval csak azt akartam mondani, hogy az angolok tudtak-tudnak valamit e téren.
Akkoriban még Chile, Japán és Lengyelország volt harcban az első helyért, de a Techblog felkarolta a küzdelmet, hogy megmutassuk, milyen a magyar virtus. Nem gondoltunk a dobogóra, viszont előkelőbb helyezésre feltétlenül. És a júzerek jöttek: a post kikerülése utáni napon ötmillió szavazattal már a 27-ek voltunk, egy héttel később, május 15-én 12 millió szavazattal már a 22-ek, május 18-án 31 millió szavazattal a tizedik hely közelébe jutottunk, majd 72 millió kattintással az ötödik helyig sikerült felhozni az országot. Akkor még senki sem gondolta, hogy a véres küzdelem csak előjáték a valódi harchoz.
via , via
Most nem azért, de azért a mefiblog is »megemlítette« a dolgot (pont május 18-án!), és azért azután sem lett éppenséggel rossz az »eredmény«, meg ugye itt is volt egy-két ötlet a kommenteknél. Szóval érted.
Ha egy rendkívül egyszerű számítást végzünk, akkor megtudhatjuk, hogy hetvenben a huszonkettő megvan durván háromszor. Ergo, egy nap három érettségi-tételt kell bedarálni, hogy 100%-osan tudjam az összes tételt. Ami mókás egyébként, hogy évközben megtanultam jópárat, és ezeknek nagyjából átlagosan 10-20%-uk maradt meg. És egyébként, kedves érettségiző elvtársak, ti hogyan álltok a tételekkel?
Igen, tudom: főiskolai/egyetemi vizsgaidőszak alkalmával ötször ekkorát fogok szívni, szóval ezt a részt is kihagyhatjuk akár.
Ez mókás, mióta »bekötötték« a csellót (durván fél éve), azóta nem volt különösebb probléma vele. Ma viszont kemény három percre elment a net is, meg a telefon is.
Mocskos műszaki cikkek, az ördög találmányai, én mondom.
A mai csináld magad tevékenység keretein belül pedig hirtelen és erős felindulásból mufint (így!) csináltam, édesanyám segítségével. A dolog kicsit érdekesen néz ki, mert se forma, se papír nem volt hozzá (impulzusötletek átka, ugye), tehát ha lefotóznám, és beraknám ide, valószínűleg kiröhögné mindenki, mondván, hogy ez nem igazán mafinra hasonlít. De az íze jó volt.
»A piskótasütés«, és a mostani akció után pedig rájöttem, hogy a teljes kiörlésű liszt nem való sütemények készítéséhez, szóval.
Izé, én sem vagyok nagyon tájékozott az irodalom világában, de ugye József Attila vett magának valami ajándékot harmincadik születésnapjára? Na ezért nem nézek én Egy az x ellent.
Szóval, az »olaszliszkaiak«, sőt ne általánosítsunk: az olaszliszkai cigányok, sőt még azt se általánosítsuk: Olaszliszkában néhány (talán sok néhány) cigány ellenzi a P. Mobil koncertet, merthát jönnek a csúnya motoros nem-cigánykedvelő bácsik, akiknek kevés haj van az eléggé ijesztő fejszerkezetükön, és őköt már annyira nem merjük azért megverni, meg kirángatni a kocsiból, meg ilyenek. Meg ugye ez egy újabb jó ok, hogy szegénykéknek milyen rossz helyzetük is van ebben az országban.
A minimum az lenne, hogy síri csöndben lennének, és bólogatnának a jótékonysági emlékkoncert hírére, ugye.
Yummie - Zene, videó, kép, csajok, móka és persze human. Ez a Yummie.
levee - A mefiblog jövendőbeli ügyvédgárdájának egyik tiszteletbeli tagja. :]
lippije - Sokoldalú, vegyes blog, érdemes ránézni.
Mániákus - Kicsit zöld, kicsit kisbetűs, kicsit mániákus, kicsit imádom. És ha negyede olyan jól ír valaki, mint ő, akkor már csak sikeres ember lehet.
