After Midnight

Szeretek végigsétálni a hosszú-hosszú belvárosi utcában, késő este, amikor a város zajai távolinak, tompának tűnnek, és a neonok villogva hirdetik az olcsó hajvágást meg a legjobb szoláriumot. Mintha egy versben, filmben vagy valamilyen más képzeletbeli világban lennék. Csak a nadrágom suhogását hallom, és azt, ahogy a cipőm talpa furcsán cuppan a nedves úton. A csendet egy-egy távoli klímaberendezésből csöpögő vízcsepp betonnal való ütközése töri csak meg. Közben a kulcsomat is előveszem, meg-megcsörren a kezemben; a jelzőlámpa – mely egyébként mindig pirosat jelez, mikor odaérek– most csak bágyadt sárga színnel villog rám, ő is sztrájkol, ugyanis, úgyse jön most autó sem. Én belépek a kapun, a lámpa még villan egyet, mielőtt végleg elsötétülne, a távolban valahol egy autó hajt el, majd az utcára újra csend borul.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.