Börtön de minek

Megy éppen a National Geographic Channelön egy műsor valamelyik nagyon kemény amerikai börtönről, a címét lusta vagyok megnézni, de nem is igazán ez a lényeg.

Olyan bűnözőkről van szó, akik életfogytiglant kaptak, és szinte száz százalék, hogy nem fognak szabadulni. Az ilyen emberek talán a legveszélyesebbek, hiszen semmi veszteni valójuk nincsen: legrosszabb esetben bekerülnek valamelyik elkülönítőbe. És ezek az emberek nem egyszerű bolti rablók, hanem gyilkosok, akik gyerekeket és nőket kínoztak vagy öltek meg, és akiknek tényleg teljesen mindegy. Ezt ők is tudják, a kamera előtt is megmondják. Nekik többször megerőszakolni, megkínozni majd megölni egy tizenkét éves lányt, majd a bírónál azt mondani hogy megbántam ugyanannyit tesz, mint azoknak az általános és középiskolás huligánoknak, akik leköpik a tanárt, aztán az igazgatónál elhümmögnek egy sajnálomot, aztán minden megy tovább.

Jobban belegondolva, mellőzve minden szélsőséges gondolkodásmódot a dolgot összegezve csak arra jutottam, hogy az ilyen börtönök fenntartásának nincs értelme. Ebben a létesítményben például 450 rab van, 450 szigorúan őrzött bűnöző. Őket etetni, ruházni kell, munkát nem végeznek, fizetni kell az őröket akik az életüket teszik kockára, fűtés kell, áram kell, melegvíz kell. Pénz.

És igen, úgy gondolom, hogy ilyen embereknél többet ér a pénz, jobb helye lenne a rájuk költött összeg minden fillérének akárhol máshol. Nem is értem, hogy ha valaki ilyen javíthatatlan, miért küzdenek vele. Azt pláne nem, hogy miért küzdenek mind a négyszázötvennel.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.