Jó-e nekünk az ötvenforintos fagyi?

Nem arra gondolok, hogy elégedettek vagyunk-e vele, mert természetes, ha ötven forint egy háromféle ízű szendvics-jellegű jégkrém és még finom is, akkor bizony, elégedetten fogunk venni belőle ötven darabot, vagy kit tudja mi az MVM belőle.

Nem, sokkal inkább arra gondolok, hogy például a vidéki kiskocsmánknak a LIDL megnyitása nem igazán tett jót, hiszen noha én mint vásároló persze örülök az ötvenforintos fagyinak, amit betárazok a mélyhűtőbe, de az, aki üzletet üzemeltet, és az Algida vagy akármelyik hasonló termékein szeretne néhány forintot keresni, már kevésbé.

Persze az Algida meg pofátlan az árazásával (hát mennyibe kerül már egy Magnum), különösen, hogy van valami lengyel cég, akinek a Balaton környékén látni a termékeit, és kvázi ugyanolyan stílusban tolják mint az Algida, feleannyiért, az üzletek meg jobban szeretik, mivel.

Mivel egy Algida jégkrémen van mondjuk 10% hasznod. Ez egy négyszáz forintos Magnum esetében legyen negyven forint, de akkor még számold ki, hogy mennyit zabál meg a hűtő, mert azt nem fizeti senki, hogy egész nyáron nyomatják. És nehogy azt hidd, hogy az Algida A+ osztályú remek hűtőket ad, egyáltalán nem. Az pedig elég proli dolog, hogy átcímkézzük az általuk adott táblán felírt árakat.

Necces ez a fagyi-, meg úgy általában is ez a LIDL-téma. Olaszországban például tök jó, hogy néha kapsz magyar paprikát, felvágottat és tejfölt a LIDL-ben, de az itthoni gazda pedig ugye nem biztos hogy örül neki, ha máshonnét hozzák a termékeket, vagy ugyan tőlük veszik meg, de adják el töredéke pénzért.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.