Hát, ezzel megvolnánk

Nádai Gábor a Gábor Dénes Főiskola Mérnök informatikus alapszakán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, az abszolutóriumot megszerezte. A mai napon diplomamunkáját sikeresen megvédte és eredményes záróvizsgát tett, mint mérnök informatikus (BSc). Az oklevél minősítése: jeles.

Nagyon sok mindent tudnék most írni, de valójában felesleges. Semmi nem változott, valahol egy nullát egyesre mágneseztek, ha szakmámhoz hűen akarom magam kifejezni, azonban egy olyan mérföldkövet értem el az életemben, amelyet kicsit azért én is megkönnyeztem.

2007. szeptember 3-án »iratkoztam be«, tehát 3 évet, 8 hónapot és 23 napot voltam a GDF hallgatója. Életem egyik legjobb döntése volt beiratkozni, mélyen megvetek mindenkit, aki lenézi az iskolámat, és nem azért, mert ide jártam, hanem azért, mert én látom nagyjából mindkét oldalon, hogy mennyire hallgató-központú és mennyi lehetőséget kínáló intézményt fitymálnak le néhányan.

Egy iskola pontosan annyit ad, amennyit az ember ki akar hozni belőle. Én úgy érzem, hogy többszörösen kihoztam a maximumot, minden egyes percét élveztem, még úgy is, ha akkor éppen nem ezt éreztem.

Sok embernek mondhatnék köszönetet, hiszen nagyon sok ember segített az évek során, legfőképpen azonban a szűk rokonságon és természetesen Tomi és Gergő barátomon túl, akikkel nagyon sok éjszakát töltöttünk tanulva (vagy néha csak úgy téve) mégis konzulensemnek (hülye szó, a mentor kifejezés szimpatikusabb), Kaczur Sándornak szeretnék köszönetet mondani, aki az elmúlt két évben hihetetlen sok szakmai és már inkább baráti támogatást nyújtott, rengeteg tudást és eredményt köszönhetek neki.

Mást nem igazán tudok mondani, most megyünk elfogyasztunk valami elegánsabb ételt, aztán mivel egy órát aludtunk éjszaka, kipihenjük magunkat, hogy holnap ismét forogjon a mókuskerék, de akkor már mérnökként hajtjuk. 🙂

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.