A 2016. január havi bejegyzésekhez jó szórakozást kíván Marty McFly!


Mától Magyarországon is elérhető a Netflix

2013-ban, amikor még itthon nem volt elérhető a Spotify, de már nagyon szerettem volna használni, hosszas nyünyörgés után végül belementem, hogy a kisebbik hekkeléssel mégis regisztrálok. Akkoriban úgy működött, hogy ha az USA-ból tudtál szerezni Spotify ajándékkártyát, akkor nem nézte, melyik országból érkezel, egyszerűen engedett belépni. Kaptam kártyát, regisztráltam, majd nem sokkal később bejelentették, hogy »pár nap múlva Magyarországon is elérhető« a szolgáltatás. Azóta is vígan használom, pontosan azt kaptam, amire számítottam, és nekem jobban bejön az a világ, amiben nem kell kalózkodni meg úgy általában letölteni és tárolni a zenét.

És ugyanez a helyzet a filmek és a sorozatok világával is: a nagy kedvenceket – legyen szó zenéről vagy mozgóképről – úgyis igyekszem beszerezni. Ami újdonság, azt általában moziban nézem, viszont örülnék, ha leülnék otthon a tévé elé, megnyomnék egy gombot és voilà, ott lennének a kedvenc néznivalóim, reklám és minden hercehurca. Itt jönne a kedves olvasó szólni, hogy hát Mefikém, ez a Netflix. Meg a hulu, meg az akármelyik másik hasonló.

És hát igen, pontosan tudom mi ez, évek óta vágyom rá, és hétvégén valami kattanás miatt megint eljött a pont, amikor kitaláltam, hogy na, most hekkelek itthonra Netflixet.

Annyira nem is bonyolult: csak egy USA-beli DNS-t kell beállítani a routeren vagy mondjuk a PlayStationön (utóbbin még egy USA PSN fiókra is szükség lehet) és máris megy a filmélmény. Ettől még hákolás, szóval nem teljes megoldás, de az is valami. Hétvégén meg is csináltam, örültem a fejemnek, gondoltam kipróbálom az ingyenes egy hónapot, hogy tudjam, jogosan vagyok-e szomorú amiatt, hogy itthon nem elérhető.

Erre ma végre valahára hozzánk is elért a kánaán, és bejelentették, hogy Magyarországon is elérhetővé vált a Netflix.

Netflix logó

Na de, mi is az a Netflix, és miért írom le ennyiszer?

Egy online videotéka. Befizetsz havonta 7.99 eurót (kb. 2500 forintot), és korlátlanul, reklám nélkül nézhetsz egyszerre maximum két eszközön (okostelefon, táblagép, játékkonzol, okostévé, médialejátszó kütyü stb.) filmet vagy sorozatot a kínálatból.

Persze erre még jönnek a kötelező finomságok: értékelheted, listába rendezheted kedvenc filmjeidet.

Délelőtt még csak a pletyka ment, hogy ma bejelenthetik a keleti nyitást. Este, amikor megtörtént a hivatalos bejelentés, azonnal megjelent a letölthető alkalmazás az Apple App Store-jában, az ikon a PlayStation főképernyőjén és a netflix.com sem a szomorú „Netflix is not available in your region“ felirattal köszöntött.

Oké, ez jól hangzik, de mi a dolog hátránya?

Mündég a baljós árnyak: mivel az egész médiaipart gonoszul uralja a Szerzői Jogvédelmi Birodalom, a helyzet persze szokás szerint nem olyan rózsás. Sok tartalom még nem (lesz) elérhető itthon, viszont az amerikai kínálattal szemben vannak filmek, amiket ott nem találtam, a magyarországi katalógusban pedig igen.

Ami többeknek fájó lehet, hogy egyelőre se szinkron, se magyar felirat és maga az alkalmazás is angolul beszél.

Ebből talán annyi előny származhat, hogy a különböző itthon is elérhető videótárak (UPC, Telekom stb.) talán nem tekintik nagy  konkurenciájuknak, mert a Netflix inkább az angolul tudó, angolul filmeket és sorozatokat néző közönséget célozza.

Ettől függetlenül nagyjából egy éve kerestek magyarországi, tartalommal foglalkozó kollégákat, szóval idővel biztos be fog indulni a kontent, és ha más nem, magyar felirat és magyar felület biztosan lesz.

Mi kell hozzá?

Nagysebességű internet. Tényleg. A legtöbb műsor FullHD minőségben érhető el, de ha lassú a net, akkor a folyamatos lejátszás érdekében a Netflix lebutítja 240p-re az adást, aminél még egy kaputelefonnal rögzített YouTube-videó is izgalmasabban fest. (Nálunk pont emiatt van a szívás: a környéken csak a DIGI 10 megabites vonala érhető el, ami jobbára inkább 7-8 megabit, de azért általában megy a FullHD minőség, csak eleinte kicsit lassabban indul be a lejátszás.)

Nem kell megvárni a letöltést, olyan, mint a YouTube: elindítod a filmet, kicsit vársz, és már nézheted is.

Ha a gyors net megvan, már csak egy eszköz kell, ami futtatni tudja a Netflixet. Itt szinte végtelen a lehetőség: Apple TV, Chromecast, játékkonzolok, médialejátszók, okostévék vagy akár egy számítógép, amit összeköt az ember a televízióval.

Okostelefonról és táblagépről is lehet filmezni, egy fiókkal párhuzamosan két különböző adás nézhető, de több felhasználót is kezel az app, ráadásul mindenkinek ajánl műsort a megtekintések alapján.

Megerte egesz hetvegen USA DNS-t hekkelni. 😀 #netflix

A photo posted by Mefi (@mefiblogger) on

Jó lesz ez nekem?

A Netflix próbája a nézés. Regisztrálj, mert az első hónap ingyenes (meg kell adni a bankkártyád adatait, de csak zárolnak 1 eurót, ami pár nap múlva felszabadul, majd egy hónap múlva vonja le a tényleges havidíjat), és ennyi idő alatt alatt rá tudsz érezni, hogy van-e erre szükséged. Ha az angol felirat és az eredeti hang nem a kedvenced, valószínűleg nem ez lesz a te választásod. Ha ezeket szereted, akkor havi 2500 forintot valószínűleg megér, hogy a jelenleg még nem túl gazdag, de valószínűleg hamarosan bővülő kínálatból válogathass.


Én személy szerint nagyon örülök a Netflix magyarországi megjelenésének. Sokat kellett rá várni, de anno a Spotify is jót tett, sokat fejlődött a szolgáltatás, hamar beállt mellé a Telekom is, és jó látni, hogy idővel azért hozzánk is eljutnak a nagymenő netes szolgáltatások.

A borítóképen látható fotó innen származik.


B. ú. é. k.

Egyrészt egy apró érdekesség a magyar nyelv újdonságainak világából: korábban a címben is szereplő B. ú. é. k. alak volt a helyes, ez azonban megváltozott az új szabályzattal, mivel az MTA úgy látta, hogy a gyakorlatban sokkal jobban elterjedt a BÚÉK alak. Az előző verzió még 2016 szeptemberéig érvényben van, így mindkét forma helyes, de az MTA már a BÚÉK írásmódot javasolja.

Aztán itt van a »szokásos« pezsgős-kidőlős kép is:

B. ú. é. k. 2016

A lényeg viszont mégis az, hogy nektek, kedves idetévedő olvasóim szeretnék sok boldogságot, örömöt, szeretetet, szerelmet, macskadorombolást, finom ételeket, jól kamatozó betéteket, izgalmas utazásokat de ami a legfontosabb: olyan dolgokban gazdag 2016-os évet kívánni, amilyet szeretnétek.

Érdekes dolog az újév, mert a varázsa és az ereje pontosan abban rejlik, hogy mi emberek viszonylag nagy jelentőséget tulajdonítunk neki. És a sok babona ide vagy oda (mi is megettük azért a lencsefőzelékünk javát), én pár éve elég hasznosan tervezgetem az elkövetkező 365 nap alappillérét.

Túlzás lenne ezeket újévi fogadalomnak nevezni, inkább csak néhány „kategória“, amin belül szeretnék változást, vagy pont megtartani az aktuális irányt és ezekre igyekszem évközben figyelni. 2016-ra a következő néhány dolgot tervezem:

Több offline, kevesebb online

Félig szándékosan, félig csak így alakult, de tavaly elég sokat csökkentettem az online jelenléten. Emögött semmilyen mélyen szántó, összesküvés-elméleteket támogató alapgondolat nincsen, egyszerűen több örömömet leltem minden olyan dologban, aminek kevésbé volt köze az internethez vagy úgy általában a számítógépekhez, és ennek csak pozitív hatásait éreztem magamon.

Eladtam mindkét otthoni gépemet, először még azzal a szándékkal, hogy egy új hordozhatóra váltsak. Aztán rájöttem, hogy mivel folyamatosan a céges vasat nyűvöm, ami mindig nálam van, így nem is igazán van szükségem itthon külön gépre. A mai felhős világban pedig egyáltalán nem okoz gondot két gép között a váltás.

A munka miatt persze azért nem tudom és nem is akarom teljesen elengedni az onleány világot: szoftverfejlesztőként bőven sokat vagyok tűzközelben, de a szabadidőmet a szaktudásom fejlesztésén túl főként olvasásra, fotók és videók nézegetésére vagy mondjuk blogbejegyzések írására korlátozom. (Amit egyébként rémesen kényelmesen lehet csinálni egy táblagéppel.)

Az így felszabaduló rengeteg energiát pedig más, kevésbé online tevékenységek eltöltésére szánom.

Több könyvet befejezni

Oké, ez részben a saját hülyeségem is: ha elkezdek egy több részből álló regényt olvasni, addig nem igazán nyúlok más (nem szakmai) könyvhöz, ameddig azokkal nem végeztem. A Trónok harca pedig annak ellenére, hogy nagyon jó olvasmány, rémesen lassan haladok vele, mert egyrészt a sorozat miatt nincs akkora kíváncsiság, hogy mi merre halad, másrészt hajlamos vagyok más dolgokkal elcseszni az időt.

Most karácsonyra megint rengeteg könyvet kaptam ajándékba, és már roskadozik a polc a „de jó lenne elolvasni“ darabokkal, így idén végre befejezem a Sárkányok táncának második felét, és rögtön utána nekiugrok a tucatnyi új olvasnivalónak.

Több színház, több kiállítás, több film és sorozat

Évente nagyjából nyolc-kilenc alkalommal megyünk színházba, sokszor azért maradnak ki darabok, amikre amúgy még jegyet is lehetne szerezni, mert a klasszikus halogatás-tologatás réme rontja a levegőt. Ezen régóta szeretnék változtatni, és most annyira felbuzdultam, hogy az utóbbi időben több jó vételt is sikerült csinálni, így a következő időszakban remélhetőleg több előadáson is ott leszünk.

A kiállítás egy új hobbi nálam: ha utazunk valamerre, mindig beiktatunk valami efféle kötelező programot, de azért annyira nem követem az újdonságokat és a tematikus, időszakos kiállítások világát. Idén több nagyon érdekes kiállítást is láttam, mármint persze nem úgy, csak láttam, és gondoltam rá, hogy jó lenne rá elmenni, aztán persze mindenről lemaradtunk, a szokásos halogatás-betegség miatt. Úgyhogy, a választék szinte végtelen, az elhatározás megvan, most kicsit jobban oda is figyelünk rá.

Az IMDb watchlist vezérelve, hogy többet teszel rá, mint amennyit leveszel róla. 2015-ben nagyjából 80 filmet néztem meg, ezt szeretném kicsit feljebb tornázni idén, a sorozatnézést pedig szinte teljesen hanyagoltam: keveset is nézek, és azokat sem követem már akkora elánnal. Ahogy éppen odaérek, úgy végzek egy-egy résszel vagy évaddal, pedig rengeteg új és már nem is annyira új sorozat van, amit elkezdenék.


Lényegében ennyi. Van még néhány dolog, de azokat megtartom magamnak, aztán majd ha lesz belőle bármi érdekes, akkor írok is róla.