Minden „medvehagyma” címkéjű bejegyzéshez jó olvasgatást!


Spenótos-medvehagymás gnocchi, sonkával és pisztáciával

Pénteken a város egyik legjobb olasz éttermében ebédeltünk, amit nem mellesleg nagyon ajánlok, Don Francesco a neve, az első kerületben van, és hogy egy kollégámat idézzem: a Pizza Forte árainak feléért ehetsz finom, házi pizzát és olasz ételeket. Az én ebédem egy sonkás-pisztáciás gnocchi volt, ami annyira ízlett, hogy gondoltam megpróbálom leutánozni a hétvégi főzöcske során.

A gnocchi voltaképpen az olasz nokedli, krumpliból és lisztből, gyakorlatilag bármilyen finom szósszal nyakon öntve ízletes és laktató ebédként funkcionál. Jellemzően későn üt be tőle a kajakóma, eleinte olyan érzése van az embernek, hogy éhes maradt, de aztán kis idő elteltével jöhet az emésztéssel egybekötött alvás.

A recept két bő adagra szól.

Mi legyen hozzá otthon?

Ezekből lesz a gnocchi:

  • krumpli: ½ kg,
  • tojássárgája: 4 db,
  • liszt: 15 dkg,
  • bors: ízlés szerint, frissen őrölve,
  • só: kb. egy kiskanál, de szintén ízlés szerint.

Ez a szószhoz:

  • medvehagyma: néhány levél,
  • spenót: szintén néhány levél,
  • friss tejszín: 5 dl,
  • gépsonka: 15 dkg,
  • olívaolaj: kb. két evőkanál,
  • fűszerek: koriander, majoranna, bazsalikom, fokhagyma, só és bors.

A tetejére:

  • pisztácia: egy adagra kb. négy-öt szem morzsolva,
  • parmezánsajt: forgács formájában egy kevés a végén.

Kezdd a szósszal!

De még előtte: dobd fel főni a krumplit szőröstül-bőröstül, kis sóval. Ha ezzel megvagy:

  1. a fokhagymát zúzd össze.
  2. A medvehagyma és a spenót leveleit kicsit aprítsd fel.
  3. Melegítsd meg az olívaolajat, és dobd rá a zöldeket meg a fokhagymát.
  4. Öntsd fel egy kis vízzel, és fedő alatt, lassú tűzön tíz-tizenkét percig párold.
  5. Ha a zöldek már elég pépesek, szórd meg őket a fűszerekkel.
  6. Hagyd egy kicsit rotyogni, majd öntsd rá a tejszínt.
  7. Ha a tejszín nem lenne elég sűrű, egy kis lisztet beleszórva folyamatos keveréssel tudod sűríteni.

Ha ez megvolt, jöhet a sonka:

  1. amit vágj fel csíkokra.
  2. Kevés olajon pirítsd meg ízlés szerint.
  3. Ha megvan, olajostul öntsd bele a szószba, és keverd jól össze.

Ha idáig eljutottál, valószínűleg megfőtt a krumpli

Ezt nekem kicsit sikerült tévesen felmérni, úgyhogy ne légy szégyenlős megbökni valami hosszúval a legnagyobbat: ha úgy megy át rajta a piszkálód, mint kés a vajon, akkor zöld a lámpa.

Tipp, amit Ingrid mutatott: ha hideg víz alá tartod a krumplit, csak egyszerűen csavarni kell rajta egyet, és ledobja a héját.

  1. Öntsd le a vizet a krumpliról, majd hámozd meg.
  2. Egy nagyobb tálban krumplinyomóval vagy botmixerrel zúzd össze.
  3. Add hozzá a tojások sárgáit, a lisztet, a sót és a borsot.
  4. Gyúrd jól össze. Az állaga akkor jó, ha egyben van, de könnyen tudsz belőle darabkákat lecsípni.

Ekkor ismét tegyél fel vizet forrni, fogj egy nagy tálcát, finoman lisztezd be, és tépkedj kis darabokat a tésztából. Gyúrj belőlük kis golyókat, és gyűjtsd őket a tálcán. Amikor elkészültél, dobd őket a forrásban lévő vízbe. Egyszerre annyit, hogy legyen helyük mozgolódni, nálam ez kb. 8-10 darab volt. Akkor főtt meg, ha a gnocchi-k feljöttek a víz tetejére. Szűrővel halászd ki őket.

A photo posted by Mefi (@mefiblogger) on

Mostanra már biztos kihűlt a szósz, így kicsit melegítsd fel. Szedj belőle a tányérba, dobd bele a golyókat, majd szedj a tetejükre is szószt, hogy jól ellepje azokat. Szórd rá a pisztáciát, a sajtforgácsot és akár díszítheted is, például madarásalátával és koktélparadicsommal.

Jó étvágyat!

A cover fotót Ingrid lőtte, a gnocchi receptjét pedig innen nyúltam.