Minden „netflix” címkéjű bejegyzéshez jó olvasgatást!



Orange Is the New Black

Néhány napja fejeztük be az Orange Is the New Black harmadik évadát. A Netflix saját gyártású sorozata egy New York-i nőről szól, akit egy fiatalkorában elkövetett stikli miatt 15 hónap fogházbüntetésre ítélnek.

Nem sok börtönben játszódó filmet vagy sorozatot láttam, ilyen tekintetben a »A remény rabjai«, a »Halálsoron« és a »Prison Break« a három fő hivatkozási pontom, de azért ez a három matéria adott egy minimális alapot, illetve mindhárom darab nagykedvencem, így került az OITNB a reflektorfénybe. Meg aztán, a Netflix által gyártott sorozatokkal eddig nem sikerült mellényúlni.

A történet egy minimum level security intézményben játszódik. Ez a biztonsági szint arra utal, hogy a bentlakók az épület területén belül viszonylag szabadon mozoghatnak szigorú ellenőrzés nélkül, a napi szintű feladatok nagy részét (karbantartás, takarítás, főzés stb.) ők látják el, és bizonyos esetben még eltávot is kaphatnak. Nem tudom a pontos párosítást, de ez olyasmi lehet mint a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben a fogház: voltaképpen nem börtön, mert a rabok nem cellákban töltik idejük jelentős részét.

Ebbe az intézménybe főként olyan elítéltek kerülnek, akik vagy valamilyen „kisebb“ bűncselekményt követtek el (lopás, sikkasztás, pénzmosás, csemépészés stb.), vagy olyanok, akiknek bűcnselekménye komolynak minősül (pl. gyilkosság), de valamilyen oknál fogva nem indokolt a szigorúbb ellenőrzés: mert pl. idősebbek, a körülményekhez mérten megalapozott volt a cselekedetük vagy mert kvázi rossz helyen voltak rossz időben.

Innen viszont könnyű átcsúszni egy szigorúbb intézménybe, vagy ahogyan a sorozatban nevezik, a „max“-be, ami már maximum level security-nek számít.

Abból pedig, hogy nincs túl szigorú ellenőrzés, és hogy rengeteg nő van összezárva viszonylag kis helyen, több dolog is következik, ami a történet masszív gerinceként szolgál:

  • minden szereplőnek megvan a maga „területe“, amit megfelelően lát el és védelmez, és ahol nyilván tud egy kis extrát adni a többieknek, amiért persze borsos árat számol fel (a konyhafőnök például a zöldségek között csempész be ezt-azt),
  • minden terület  főnökének megvannak az emberei, a „lányai“, akiket véd, és akikért valamilyen formában felel,
  • a bentlakókat etnikai hovatartozásuk szerint rendezik, így a főbb társaságot az ázsiai, az afro-amerikai, a latin-amerikai és a fehér emberek csoportjai alkotják,
  • a börtönőrök többsége férfi, amiből sok vicces, feszült és néha veszélyes helyzet alakul ki.

Az Orange Is The New Black egyik jelenete

A főszereplőről szándékosan nem igazán írtam idáig, ez is a sorozat egyik érdekessége: habár elvileg az ő elmesélése és története a sztori alapja, mégis nagyon sokszor a hozzá kapcsolódó események a háttérbe szorulnak, és a nézők a többiek történetébe kapnak mélyebb betekintést. Majdnem minden fogolyról van valamilyen visszatekintés, a harmadik évad végére szép lassan mindenkiről kiderül, mit csinált, miért került oda és hogy mi a motivációja.

Ez az első sorozat, amelyik vígjáték és dráma kategóriában is kapott elismerést, ami kiválóan jellemzi a különböző epizódok hangulatát: mindig van egy komolyabb, elgondolkodtatóbb szál az aktuális részben, de ezt túlnyomórészt vicces jelenetekkel mutatják be, amvel sokszor kölcsönöz érzelmi hullámvasút érzést.

A negyedik évad most nyáron érkezik, a Netflixre jellemzően az egész évadot egyszerre adják ki, így nem kell heteket várni az új részre. Engem elsőre elkapott a hangulata: nagyon jó karakterek (legalább három kedvencet tudnék említeni), elgondolkodató történetek, sok nevetés, kellő mennyiségű dráma, valamint egy végig ott lebegő kérdés, ami az általam látott összes börtön-történetben megjelenik: biztos, hogy jól működik ez a rendszer? Biztos, hogy jobb ember lesz az, aki letölti a büntetését?


Mától Magyarországon is elérhető a Netflix

2013-ban, amikor még itthon nem volt elérhető a Spotify, de már nagyon szerettem volna használni, hosszas nyünyörgés után végül belementem, hogy a kisebbik hekkeléssel mégis regisztrálok. Akkoriban úgy működött, hogy ha az USA-ból tudtál szerezni Spotify ajándékkártyát, akkor nem nézte, melyik országból érkezel, egyszerűen engedett belépni. Kaptam kártyát, regisztráltam, majd nem sokkal később bejelentették, hogy »pár nap múlva Magyarországon is elérhető« a szolgáltatás. Azóta is vígan használom, pontosan azt kaptam, amire számítottam, és nekem jobban bejön az a világ, amiben nem kell kalózkodni meg úgy általában letölteni és tárolni a zenét.

És ugyanez a helyzet a filmek és a sorozatok világával is: a nagy kedvenceket – legyen szó zenéről vagy mozgóképről – úgyis igyekszem beszerezni. Ami újdonság, azt általában moziban nézem, viszont örülnék, ha leülnék otthon a tévé elé, megnyomnék egy gombot és voilà, ott lennének a kedvenc néznivalóim, reklám és minden hercehurca. Itt jönne a kedves olvasó szólni, hogy hát Mefikém, ez a Netflix. Meg a hulu, meg az akármelyik másik hasonló.

És hát igen, pontosan tudom mi ez, évek óta vágyom rá, és hétvégén valami kattanás miatt megint eljött a pont, amikor kitaláltam, hogy na, most hekkelek itthonra Netflixet.

Annyira nem is bonyolult: csak egy USA-beli DNS-t kell beállítani a routeren vagy mondjuk a PlayStationön (utóbbin még egy USA PSN fiókra is szükség lehet) és máris megy a filmélmény. Ettől még hákolás, szóval nem teljes megoldás, de az is valami. Hétvégén meg is csináltam, örültem a fejemnek, gondoltam kipróbálom az ingyenes egy hónapot, hogy tudjam, jogosan vagyok-e szomorú amiatt, hogy itthon nem elérhető.

Erre ma végre valahára hozzánk is elért a kánaán, és bejelentették, hogy Magyarországon is elérhetővé vált a Netflix.

Netflix logó

Na de, mi is az a Netflix, és miért írom le ennyiszer?

Egy online videotéka. Befizetsz havonta 7.99 eurót (kb. 2500 forintot), és korlátlanul, reklám nélkül nézhetsz egyszerre maximum két eszközön (okostelefon, táblagép, játékkonzol, okostévé, médialejátszó kütyü stb.) filmet vagy sorozatot a kínálatból.

Persze erre még jönnek a kötelező finomságok: értékelheted, listába rendezheted kedvenc filmjeidet.

Délelőtt még csak a pletyka ment, hogy ma bejelenthetik a keleti nyitást. Este, amikor megtörtént a hivatalos bejelentés, azonnal megjelent a letölthető alkalmazás az Apple App Store-jában, az ikon a PlayStation főképernyőjén és a netflix.com sem a szomorú „Netflix is not available in your region“ felirattal köszöntött.

Oké, ez jól hangzik, de mi a dolog hátránya?

Mündég a baljós árnyak: mivel az egész médiaipart gonoszul uralja a Szerzői Jogvédelmi Birodalom, a helyzet persze szokás szerint nem olyan rózsás. Sok tartalom még nem (lesz) elérhető itthon, viszont az amerikai kínálattal szemben vannak filmek, amiket ott nem találtam, a magyarországi katalógusban pedig igen.

Ami többeknek fájó lehet, hogy egyelőre se szinkron, se magyar felirat és maga az alkalmazás is angolul beszél.

Ebből talán annyi előny származhat, hogy a különböző itthon is elérhető videótárak (UPC, Telekom stb.) talán nem tekintik nagy  konkurenciájuknak, mert a Netflix inkább az angolul tudó, angolul filmeket és sorozatokat néző közönséget célozza.

Ettől függetlenül nagyjából egy éve kerestek magyarországi, tartalommal foglalkozó kollégákat, szóval idővel biztos be fog indulni a kontent, és ha más nem, magyar felirat és magyar felület biztosan lesz.

Mi kell hozzá?

Nagysebességű internet. Tényleg. A legtöbb műsor FullHD minőségben érhető el, de ha lassú a net, akkor a folyamatos lejátszás érdekében a Netflix lebutítja 240p-re az adást, aminél még egy kaputelefonnal rögzített YouTube-videó is izgalmasabban fest. (Nálunk pont emiatt van a szívás: a környéken csak a DIGI 10 megabites vonala érhető el, ami jobbára inkább 7-8 megabit, de azért általában megy a FullHD minőség, csak eleinte kicsit lassabban indul be a lejátszás.)

Nem kell megvárni a letöltést, olyan, mint a YouTube: elindítod a filmet, kicsit vársz, és már nézheted is.

Ha a gyors net megvan, már csak egy eszköz kell, ami futtatni tudja a Netflixet. Itt szinte végtelen a lehetőség: Apple TV, Chromecast, játékkonzolok, médialejátszók, okostévék vagy akár egy számítógép, amit összeköt az ember a televízióval.

Okostelefonról és táblagépről is lehet filmezni, egy fiókkal párhuzamosan két különböző adás nézhető, de több felhasználót is kezel az app, ráadásul mindenkinek ajánl műsort a megtekintések alapján.

Megerte egesz hetvegen USA DNS-t hekkelni. 😀 #netflix

A photo posted by Mefi (@mefiblogger) on

Jó lesz ez nekem?

A Netflix próbája a nézés. Regisztrálj, mert az első hónap ingyenes (meg kell adni a bankkártyád adatait, de csak zárolnak 1 eurót, ami pár nap múlva felszabadul, majd egy hónap múlva vonja le a tényleges havidíjat), és ennyi idő alatt alatt rá tudsz érezni, hogy van-e erre szükséged. Ha az angol felirat és az eredeti hang nem a kedvenced, valószínűleg nem ez lesz a te választásod. Ha ezeket szereted, akkor havi 2500 forintot valószínűleg megér, hogy a jelenleg még nem túl gazdag, de valószínűleg hamarosan bővülő kínálatból válogathass.


Én személy szerint nagyon örülök a Netflix magyarországi megjelenésének. Sokat kellett rá várni, de anno a Spotify is jót tett, sokat fejlődött a szolgáltatás, hamar beállt mellé a Telekom is, és jó látni, hogy idővel azért hozzánk is eljutnak a nagymenő netes szolgáltatások.

A borítóképen látható fotó innen származik.