Helló, Budapest!

Megjöttünk a tegnapi este során mint a menstruáció, piros vonattal és szerencsére kevesebb fennakadással mint ahogyan lejutottunk a Balatonra.

Irgalmatlanul hiányzik egyébként már most a Balaton, meg a társaság is természetesen. Előbbi azért meglepő, mert egyáltalán nem vagyok vízmániás, lévén hogy az úszástechnikám a krumplizsákéhoz hasonlít leginkább. Mindamellett viszont hihetetlenül jó volt reggel nyolckor kiülni a stégre, érezni a kellemes szellőt, nézni ahogy a hullámzó vízben úszkálnak a halak, beljebb pedig kacsák és sirályok kiabálnak.

Balatonlelle is teljesen helyes kis város, gyakorlatilag gyalog körbejárható az egész, és nem csak a víz van, hanem például kertmozi, hangulatos éttermek és vidámpark is. Szerencsére turistákból viszont nincs sok, vagyis pont annyi, amennyi elviselhető. Az meg vicces, hogy három napig rohangáltam ‘pesten normális papucsért, ‘lellén pedig olcsóbban tízszer több és jobb választék volt.

Ha minden jól alakul még két napra lejutok idén Szabadi sóstó . Nem is értem egyszerűen, hogy kilencéves korom óta (ekkor jártam utoljára a Balatonnál, egészen pontosan Siófokon) hogy nem igényeltem ezt minden nyáron. Na de majd mostantól.