Bluesky és a Twitter X-odus: így indult meg a tömeg a kék ég felé

Utoljára talán akkor történtek ennyire izgalmas dolgok az internetes berkekben, amikor megjelent a ChatGPT vagy amikor kijött az Arc böngésző, de leginkább arra emlékeztetnek az elmúlt napok eseményei, amikor még a kétezres évek közepén (ekkor kezdtem el ezt a blogot is) elkezdtük ténylegesen “belakni az internetet” és napról napra jelentek meg az újabb web2-es weboldalak, majd később alkalmazások. Facebook, Tumblr, Flickr, Instagram… és persze a Twitter.

Új élet vár

TL;DR: gyere és próbáld ki a Bluesky-t! Olyan, mint a Twitter, csak kevesebb a feature, szinte nulla a reklám (most még), jónak tűnik az épülő közösség, tud magyarul is és összességében olyan a hangulat, amilyen nekem 2009 körül volt, amikor elkezdtem tweetelni. Majd lentebb írok róla részletesen is, hanem addig is, itt találsz meg, ha jössz:

🦋 https://bsky.app/profile/mefi.be

A Twitter csak egy weboldal

Na, azért olyan nem lesz itt, hogy leírok valamit három sorban egy kilométeres anekdotát mellőzve! 😀

A Twitter csak egy weboldal, ahová 2009 áprilisában regisztráltam. Akkoriban tényleg naponta jöttek az új szolgáltatások, szóval nem volt benne semmi meglepő. Ez amúgy is egy elég népszerű év-hónap párosítás volt Magyarországon: sok fiók ekkor jött létre, ha jól emlékszem, Angelday többedmagával népszerűsítette a 2006-ban indult platformot, és csináltak valami nagy megmozdulást, hogy legyen fent minél több magyar user. Akkoriban én főként a Plurk nevű (egyébként azóta is létező, bár globálisan kevésbé népszerű) helyen nyomultam.

A Twitter csak egy weboldal. Emlékszem, mivel akkor még nem volt mobilnetem (»2009 végén lett iPhone-om«), azonban lehetett úgy is tweetelni, hogy küldtél egy SMS-t a Twitternek. Talán éppen ezért lehetett csak 140 karakter (az SMS-nek 160 volt a limitje) egy tweetben. Az tetszett meg igazán, hogy valójában semmi értelmét nem láttam a cuccnak. Nem a fotómegosztásról, nem egy fórum-szerű beszélgetésről, nem az ismerkedésről szólt. Írhattál egy üzenetet maximum 140 karakterben, amire emberek válaszolhattak. Ennyi a tweet. Valami miatt azonnal beleszerettem, pedig akkoriban nem híroldalak, ismert emberek és politikusok egyik fő kommunikációs eszköze volt, mint inkább valami kocka játszótér. Kicsit leegyszerűsítve: emberek kiírták, hogy szép az ég, süt a nap, fingottak, fáj a fejük, akármi, mások meg reagáltak rá.

A Twitter csak egy weboldal. Lassan két évtizedes létezése során rengeteget fejlődött. A kezdeti karakterlimitet megduplázták, kitalálták az azóta is ikonikus #hashtag funkciót, lett benne élő videó és élő hang közvetítés, chat, közösségek stb. Mégis, számomra a Twitter nem csak egy weboldal lett az évek során: egy olyan hely, ahol rengeteg embert, köztük sok barátomat ismertem meg, ahol rengeteg új információt szereztem és ahol rengeteg alkalommal kaptam segítséget valamilyen probléma megoldásában (ha kértem, és néha akkor is, hanem). Mindenkinek megvan a maga kedvenc közösségi platformja, nekem a Twitter az, amin leginkább otthonosan mozogtam és amin a legtöbb ideje vagyok aktív. 15 év nem kevés idő, ennyi idő alatt egy cipő is hozzánő az emberhez, nem hogy egy virtuális hely, amihez rengeteg emlék köt.

Ezért is keserédes kicsit nekem az elmúlt napok eseménye.

Furdulópontok

Már nem emlékszem, pontosan mi volt az esemény, valami konferencia 2007 körül, amikor az emberek felkapták, és hirtelen megértették, mire is jó ez a platform: azt az eseményt közel végtelen ember közvetítette élőben.

Vannak azok a pillanatok, amikről ott és akkor még nem tudod, ellenben később azonnal rá tudsz majd mutatni, hogy fordulópont volt: ott és akkor valami nagyban megváltozott.

Nekem két ilyen emlékezetes pillanat jut eszembe a mostani események kapcsán az internetes világban. A Twitter esetében talán pont ez volt az a fordulópont. Ma már szinte fogalom a Twitter, kis túlzással nincs olyan híres író, zenész, színész, politikus, vállalat stb. amelynek ne lenne profilja. Szinte minden híroldal és -ügynökség aktívan figyeli a platformot, és valszeg sokan itt hallanak először rendkívüli hírekről.

A saját fordulópontom pedig, amikor az internet a “szoba sarkában lévő számítógépasztalról a zsebem be költözött”. Sokat gondolkodom ezen mostanában, mert az elmúlt 20 év eseményeit határozottan ez alakította leginkább. Megváltoztatta hogyan tartjuk a kapcsolatot másokkal, hogyan vásárolunk, hogyan kommunikálunk, hogyan dolgozunk. 2009-ben egy hideg őszi napon a zöldre várva álltam az Oktogon egyik zebrájánál, zsebemben a néhány napja nálam lévő vadiúj első iPhone-ommal. Amihez egy akkor fantasztikusnak számító, talán 500 MB-os havi mobilnet keret is tartozott. Ekkor bevillant, hogy én most ezen a látszólag hasztalan oldalon ezt a bizonyosan hasztalan információt közölhetem másokkal: helló, itt állok a zebránál, mikor lesz már zöld.

Számomra ez volt az a pont, ami határozottan megváltoztatta az életemet. Nem az az egy tweet, hanem a momentum, amikor a számítógépet sok szempontból felváltotta az okostelefon, az internet pedig tényleg a mindennapjaim része lett, ahová már nem csak este hat után, a gép elé bekuckózva “mentem fel”. A mobilinternet és az okostelefonok mindenki életét megváltoztatták, viszont én rá tudok mutatni, hogy a most természetes “telefonnyomkodós” világ nálam ekkor kezdődött el. Amikor a zsebemben lévő telefon nem csak egy telefon, hanem az egyik legfontosabb használati tárggyá vált az életemben.

Ma már természetes kiírni valamit, kirakni egy képet sztoriba, asztalt foglalni egy étterembe, miközben a város közepén sétálva a vezeték nélküli fülesedben éppen a kedvenc zenéd szól egy online zenetárból és éppen másokkal beszélsz írásban arról, hogy lefoglaltad az éttermet. Ennek volt egy fordulópontja mindenki életében, ezekhez a fordulópontokhoz pedig kellett a Twitter és a sok hasonló más platform.

Hogy ez az egész jót tett-e nekünk, az majd a történelemkönyvekből kiderül.

Az exodus avagy a nagy kivonulás

Tényleg sok minden történt a madaras oldal körül (ami nekem boomeri szokásként mindig is mdaras oldal és Twitter marad, sosem fogom X-nek nevezni). Volt jócskán botrány még akkor is, amikor az előző CEO és egyben alapító Jack Dorsey vitte a boltot, és valljuk be: van baj jócskán azóta is, hogy Elon Musk átvette azt.

Szoftverfejlesztési területen dolgozom, engem egyáltalán nem ijesztett meg, hogy egy óriási layoff után mi fog történni a szolgáltatással. Legtöbbször jó esetben nem azért dolgozik annyi ember egy ilyen terméken, hogy életben tartsák, hanem azért, hogy folyamatosan fejlesszék.

Az viszont engem is nagyon zavar, hogy az elmúlt években sokat változott, hogy kik és milyen formában vannak (és lehetnek) jelen Twitteren. A korábbi “főként kockák jönnek ide kiböfögni a mindennapjaik kisebb-nagyobb gondolatait” app egy “elsőszámú médiaplatformmá” nőtte ki magát, ami önmagában jó és érdekes jelenség, csakhogy szép lassan egy olyan hellyé formálódott, ahol agyhalottak, pornós botok, rendkívül problémás arcok (például pedofilok, nyíltan rasszisták, oltástagadók, laposföldhívők stb.) jelentek meg, de akkor még ki sem nyitottam a politikai trollokról szóló fejezetet. Ezzel egészen addig nincsen baj, amíg nem másznak az arcodba, mindenkinek megvan a saját “buboréka”, ahonnan csak akkor kell kimozdulnia, ha ő akar.

Azonban a Twitter pont olyan hely lett, mint egy átlag pesti aluljáró: sokszor nehéz megkerülni, és nem biztos, hogy tetszeni fog, amit ott látsz.

Ezt pedig tetézte az algoritmus folyamatos változása, a “Following” page az egyre több reklám, a még több bot, a kedvelések elrejtése és a tiltás működésének megváltoztatása. Emiatt rengeteg ember tudatosan elkezdte leépíteni a Twittert, ami nagyjából azóta megy, amióta Musk átvette a rémuralmat, azonban szombaton óriási hullámban indultak meg a magyarok is egy új, nemrég indult platform, a Bluesky felé. Ahol egyébként ma egy ponton percenként 1200 új felhasználói fiók jött létre:

bluesky engineers: perhaps today it’ll be a little slower, we’ll catch our breath the internet: MORE!!

[image or embed]

— hailey (@hailey.at) 2024. november 15. 16:52

Itt lehet találni még több statisztikát a Bluesky aktivitás alakulásáról.

A fordulópontnak – amennyire én látom – most három, a napokban történt esemény adta meg a végső lökést:

• Elon Musk kezdeményezésére nemrég megváltozott, hogyan működik a tiltás: a letiltott felhasználók által megosztott tartalom láthatóvá vált. Tweetek, válaszok, képek – minden látszik. Abban az esetben is, ha téged tiltottak, amennyiben te tiltottál le valakit, ő is lát rólad mindent.
• Több nagyon népszerű fiók is bejelentette távozását: a két legfrissebb nálam Stephen King író és a The Guardian angol hírportál.
• A legújabb változás a felhasználási feltételekben: november 15-től bármi, minden általad megosztott tartalomhoz teljes jogot adsz a Twittert üzemeltető cégnek, hogy azt bármilyen formában felhasználják, például a saját AI megoldásuk tanítására.

Sok-sok-sok apró csepp víz a pohárban, a legutóbbi ellenben sokaknak tényleg az utolsó lehetett:

By submitting, posting or displaying Content on or through the Services, you grant us a worldwide, non-exclusive, royalty-free license (with the right to sublicense) to use, copy, reproduce, process, adapt, modify, publish, transmit, display, upload, download, and distribute such Content in any and all media or distribution methods now known or later developed, for any purpose. For clarity, these rights include, for example, curating, transforming, and translating. This license authorizes us to make your Content available to the rest of the world and to let others do the same. You agree that this license includes the right for us to (i) analyze text and other information you provide and to otherwise provide, promote, and improve the Services, including, for example, for use with and training of our machine learning and artificial intelligence models, whether generative or another type; and (ii) to make Content submitted to or through the Services available to other companies, organizations or individuals, including, for example, for improving the Services and the syndication, broadcast, distribution, repost, promotion or publication of such Content on other media and services, subject to our terms and conditions for such Content use.

Forrás: X Terms of Service

Bluesky

A legújabb versenyző eredetileg egy Twitteren belüli kutatási projektként indult, akkor még Jack Dorsey és a Twitter anyagi támogatásával. Dorsey célja régóta az volt (több interjúban azt mondta, hogy eredetileg a Twitterrel is ezt szerette volna elérni) hogy a központi platform helyett egy decentralizált protokollt hozzon létre, hasonlóképpen mint az e-mail, amihez bárki tud klienst és szervert fejleszteni. A kutatás témája az volt, hogyan lehetne decentralizálni a Twittert, az eredménye pedig a Bluesky. Dorsey azóta teljesen kiszállt a buliból, és a cég önállóan, a Twittertől függetlenül megy tovább.

A platform jelenlegi többségi tulajdonosa és CEO-ja a 91-es születésű Jay Grabber. Szoftverfejlesztőként és kriptotechnológia kutatóként dolgozott, korábban azért csatlakozott a Twitterhez, hogy ő vezesse azt a kísérleti projektet, aminek eredménye lett a Bluesky, ami most szinte minden kétséget kizáróan a Twitter legnagyobb riválisa. Technológiai szemmel viszont a Bluesky érdekessége nem is ez, hanem a mögötte álló AT Protocol: egy nyílt szabvány, amivel decentralizált közösségi platformokat lehet építeni. A Bluesky gyakorlatilag egy proof of concept, ami erre a protokollra épült.

A Bluesky-t legegyszerűbben tényleg úgy lehet leírni, hogy a 2009-es Twitter. A fő különbség, hogy bárki fejleszthet algoritmust (feedet), amiben a saját szabályai alapján jelennek meg a bejegyzések, de az alapértelmezett a klasszikus, időrendi megjelenés, pontosan az, amit sokan hiányolnak más helyeken. Emellett a felhasználóknak sokkal erősebb eszközeik vannak arra, hogyan moderálják, mit látnak, mit lehet megosztani stb. Nagy hiánya viszont a privát fiók, ami egyelőre sem az ATP-ben, sem a Bluesky-on nem létezik.

Nagyon sokáig a webkettes világból már ismerős módon csak meghívással lehetett csatlakozni, most viszont mindenkinek nyitva áll. Szeptemberben 9 millió felhasználója volt, november elején 15, e sorok írása előtt négy órával pedig elérte a 18 milliót. Felhasználónévnek a saját domainedet is beállíthatod, ami megoldja az ellenőrzött profilok kérdését is sok esetben.

Az élmény kicsit fapados: nem győzöm leírni, hogy olyan, mint a Twitter 2009-ben, ám ez inkább előnyös. Azóta megtanultuk, mire jó a Twitter, és arra is rájöttünk, hogy sok esetében szeretnénk több kontrollt abban, hogy ki láthatja, ki mit csinálhat azzal a tartalommal, amit ott megosztunk. Ebben, és jelenleg a közösségben viszont tényleg olyan a Bluesky, mint anno az új platformok, amiket együtt kezdtünk el felfedezni. Sokaknak pedig biztosan egy tiszta lap, újrakezdése annak, amit másodjára már okosabban akarnak csinálni.

Akkor itt a világvége?

Tavaly júliusban hívtak meg, tulajdonképpen sem ide, sem a sokáig befutónak tűnő Mastodonra nem akartam váltani a 2022-es Musk-felvásárlás után, annak ellenére, hogy nekem sem teszett, amerre repült a madár.

Az viszont, hogy az elmúlt két napban több mint 200 ember “jött át” csak az én köreimből, egyértelműen nyomós ok, mert az oké, hogy én maradnék Twitteren, de a nap végén azért közösségi a média, mert valószínűleg a közösség miatt vagy ott.

A Facebook és a Threads katasztrófa, a LinkedIn maga a rák, az Instagram sem a régi, a Reddit máshogyan és másra jó. Twitter csak egy volt, most azonban úgy tűnik, fordulóponthoz érkeztünk. Nem tudom, hogy pár év múlva hogyan fogunk erre a pár napra visszagondolni: lehet úgy, hogy itt volt a nagy váltás. És lehet úgy, hogy jót nevetünk majd rajta. Most viszont jó a buli a kék ég alatt, és egyre többen vagyunk. Az Indexről is azt gondoltuk, hogy nincs másik, aztán mégis lett. Valami mindig lesz.

---

Én nem fogok Angelday nyomdokába lépni és megcsinálni “A Nagy Bluesky Kampány 2024”-et, de kedves olvasó, ha ide jutottál, gyere, próbáld ki, milyen a levegő a kék ég alatt! Arrafelé @mefi.be a júzernevem, ott tudsz követni… vagy akár tiltani, mert itt azt is lehet.

A borítókép vegyes technika: az OpenArt SDXL AI modellje szállította “impresszionista festmény” stílusban.