Bréking: befejeztem a Smallville-t!

Oké-oké, ez talán az egyik legrégebbi sorozat adósságom. Szerintem háromszázezerszer megkaptam, hogy miért nem engedem el a fenébe, de nem szeretem a lezáratlan dolgokat, és azért a Smallville-t mégis 9 évadon át követtem, így úgy éreztem, tartozom annyival magamnak és a sorozatnak is, hogy befejezem a tizedik, utolsó évadot. A talán huszonegy részt úgy nagyjából négy évig húztam, főként azért, mert rettenetesen unalmas és idegesítő volt. (Igen, itt már tényleg el kellett volna engednem, de inkább végignéztem.)

Smallville finálé

Még nincs vége, olvasd tovább »

Apró sikerem a Rendszerrel űzött háborúban

A hosszú sztori röviden: »külföldön« tartózkodtam, és egy bankkártyával kapcsolatos dolgot kellett elintéznem. Mit sem félve felhívtam a nemzetközileg díjmentesen hívható zöld számot, lezavartam tíz perc alatt a beszélgetést, élveztem a négy nap pihenést, majd megjött a telefonszámla egy 11 000 forintos tétellel.

Felhívtam a Teleom ügyfélszolgálatát, ahol egy negyvenperces beszélgetés után kiderült, hogy az ingyenes számot a legdrágább tarifával, 1100 forintos percdíjjal(!) számlázták. Jeleztem, hogy ez annyira nem tuti, a Telekomnál mondták, hogy oké, kiemelik a számlát, aztán lesz valami. Eltelt másfél hónap, jött a levél: a külföldi nemzetközi zöld számért nem ők felelnek, hanem a külföldi roaming társaság, jelen esetben a Telekom UK, akik pedig éppen úgy érzik, hogy az afganisztáni hívások díjával feleltetik meg a roamingos zöldszám hívást. Sokat utánaolvastam, sehol, még a szerződésben sem szerepel a roaming vs. zöldszám kitétel. Azt mondták, menjek a bankhoz, mondván ők vertek át, mert ez a szám nem ingyenes.

Második körben az OTP-hez mentem, ott sokkal hamarabb, egy hét alatt kaptam választ: nekik nincs közük a számlázáshoz, ezt a telkó intézi, nekik szerződésük van a Világegyetemmel, hogy az bizony ingyenes legyen.

Mit tehet a keményen dolgozó kisember: ír egy levelet a Fogyasztóvédelemnek és az NMHH-nak, cc-zve a telkó és a bank ügyfélszolgálatát.

A fogyasztókat védő szerv egy, míg az NMHH másfél hónap múlva válaszolt: mindketten közölték, hogy bizony a bank vert át, de sajnos ők ebben (nyilván) nem tudnak segíteni, mert a csúnya nagy bankok működését a Pénzintézetek Felügyeleti Szerve ellenőrzi (én csak PFASZ-nak rövidítem), panasszal náluk, jogorvoslattal ők élhetnek.

Már kezdtem elengedni a rongyos tizenegy ropimat, amikor váratlanul két nappal később az OTP jóváírta az összeget, és másnap még egy kézzel írt(!) elnézést kérő levelet is küldtek, mondván, hogy a kártyakibocsátó társasággal közösen utána fognak járni, és valahogy jelezni fogják, hogy ez lehet, mégsem ingyenes.

Megörültem, majd másnap hívtak a Telekomtól, egy igazi ember, az egyik ügyfélérdekeket védő osztály kollégája, a saját hangján (sok felkiáltójel) kért tőlem elnézést, és mondta, hogy amint megadom a bankszámlaszámomat, már jóvá is írják az összeget. Végül mondtam, hogy a bank gyorsabb volt, és mondták, hogy ők is kiegészítik a szerződést meg a tájékoztatókat meg a mindent a roaming vs. zöldellő szám témakörben. A hívásban elhangzottakat még egy szintén kézzel írt levélben is leírták, sőt, megköszönték, hogy nem kértem el ismét a pénzt

Tanulság #1: megéri megírnod akár négy levelet is. Az életemből összesen másfél órányi morgolódást és levelezést-telefonálást vett el az eset, de legalább nyertem, baszki, visszaadták a pénzt, és még azt is megígérték, hogy legközelebb más talán nem szalad bele ebbe a szituációba. És igen, szó szerint, minden demagógiától mentesen, kisemberként a nagy vállalattal szemben ezt igenis jó megélni, én legalábbis ezt próbálom pozitívan belelátni a történetbe.

Tanulság #2: a Fogyasztóvédelem és az NMHH megemlítése még akkor is segít, ha azok valójában fülük botját nem mozdítják (a fogyvédős néni még ki is oktatott és bemásolt egy hosszú törvény-szabály-akármi idézetet is). Valószínűleg nem is a semmittevő szervek, inkább az ijesztette meg a nagyvállalatokat, hogy ez az ember hangos, beszél, sír s panaszát nem nyeli le legyintve. (Az s karakter és cserélendőjeként nagyon ritkán hagyja el a klaviatúrámat, becsüljük.)

A pénzből egyébként elmentünk hamburgerezni, és teátrálisan elégettük a levelezést. A bank és a telkó bocsánatkérő levele pedig bekeretezve lóg a falon.

Hogy is mondta régen angelday? Ja, igen: függöny!

Better Call Saul

A Better Call Saul (legújabb sorozat-kedvencem) két dolog miatt is tökéletes: egyrészt kiválóan pótolja a »Breaking Bad« után maradt űrt, de mindezt úgy teszi, hogy ha valaki még csak hallomásból sem ismeri a Totál szívást, ugyanúgy élvezheti Saul Goodman kalandjait.

Better Call Saul plakátja

Az első évad tíz részes, végig is néztük. A befejezés szerintem annyira nem erőteljes, de ezzel szemben az egész évad nagyon ütős, gyakorlatilag minden része odatapasztott a képernyő elé, nem igazán néztem még sok spin-offot, de nem gondoltam volna, hogy egy ilyen sorozat lehet annyira jó, mint az, amelyikből kinőtte magát.

A történet Saul Goodmanről szól, aki mindenféle svindlis trükkökből tengődik egyik napról a másikra. Bátyja egy menő ügyvédi iroda társalapítója, így időközben főként miatta is végzi el távoktatásban az Amerikai Szamoa Egyetem jogi képzését. A papírt megszerzi, de a jogi karriere nem indul be olyan egyszerűen, ahogyan azt képzelte. Az első évad témája voltaképpen az, hogy hogyan tud zugügyvédként boldogulni, illetve az is, hogy miért (és részben hogyan) lesz majd a bűnözők népszerű ügyvédje, akit megismertünk korábban.

Breaking Bad rajongóknak szerintem kötelező, akik azt nem nézték, viszont szeretik a sötét humorral kevert drámát, azoknak szintén.

Bilincsben

Tegnap reggel úton az irodába megpillantottam egy rendőrautót. Két készenléti őrmester beszélgetett az autó mellett, a hátsó ajtó nyitva, bent egy rövid hajú férfi ült megbilincselve.

Miért érdekes ez az egész? Voltaképpen semmiért, megbilincselt emberek gondolom mindennap ücsörögnek rendőrautók hátsó ülésein, még talán olyannyira is természetes ez, hogy az őrmesterek eközben a hétvégi majálisról vagy az aznapi vacsoráról beszélgetnek, talán még rá is gyújtanak.

Nekem viszont azért volt mégis érdekes, mert kb. emiatt az ember miatt kezdtem el szoftverfejlesztéssel foglalkozni. Oké, talán ez így kicsit túlzás, mindig érdekelt a dolog, de ő volt az, aki írt egy játékot még a kilencvenes években, amit én jónéhány évvel később megtaláltam, és mivel akkor már nagyon érdekelt, hogyan lehet ilyen számítógépben működő izéket írni (ekkor nagyjából tíz- vagy tizenegy éves lehettem, korábban láttam már a QBasic nevű csodát, de nem hagyott mély nyomokat), a program végén lévő hatjegyű telefonszám alapján lenyomoztam a szerzőt. Nem volt egyszerű, de végül eljutottam a szüleihez, akik meg tudták adni az elérhetőségét.

Ez az ember egyrészt nagyon örült, hogy valaki ennyi év után megtalálja a munkáját (ezt nagyon át tudom érezni, még most is találnak meg emberek úgy, hogy jaj én olvasom a blogodat). És készséggel válaszolt minden kérdésemre a programozás csodálatos világáról, sőt, még egy tanulási célra ingyen felhasználó Delphi 5 CD-t is kaptam tőle, rajta egy tucatnyi tutorial leírással. De nem okozott neki gondot az sem, hogy még e-mailben is segítsen, ha elakadtam. Mindezt persze 1998 körül, amikor az internet még kimerült a Vianovo, a chat.hu és az internetto világával, meg a Matáv hat óra utáni kedvezményével.

Borland Delphi 5

Az embert, aki odaadta nekem azt a CD-t, Tomcatnek hívják, de erről a névről sajnos talán csak nekem jut eszembe az, hogy egy értelmes, jó fej srác, akinek a segítőkészsége miatt rengeteget tanultam egy témáról, ami érdekel, és amivel azóta is foglalkozom. A legtöbb embernek esetleg a pólóboltja, de inkább a Tolvajkergetők sorozat és az jut csak az eszébe, hogy megint előzetesben van garázdaság, önbíráskodás és még ki tudja mi miatt.

Tovább baktattam a rendőrautó mellett, ő valószínűleg fel sem ismert, én meg azon agyaltam, hogy valaki, aki máskülönben értelmes és alapvetően jó dolgokért akar küzdeni, hogyan kerülhet ebbe a helyzetbe, mitől mehet ilyen irányba. Akárhogyan is, én azért sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok Tomcatnél, az elején szerintem nem ide akart eljutni, mondhatnám: nem ezt kérte.

Minden a legnagyobb rendben

Valamelyik este véletlen rákattintottam egy online kaszinó reklámjára. Szerencsére nem töltődött be, örülök neki, hogy bizonyos weblapokat nem lehet Magyarországon megnézni, mert a minden bizonnyal teljesen naprakész 1991-es, igen, jól olvasod, egy immáron 24 éves törvény előírásai nem teszik lehetővé.

A Bet365 oldala letiltva

Ezzel nincs baj, ennek ellenére gondolom mindenki akar egy olyan országban vállalkozásba kezdeni, ahol egy több éve működő boltot kérdés nélkül bezárnak. Előfordul! Az oldal üzemeltetői persze fizetik a reklámokra kattintásért a pénzt, ami nyomán ugyan a felhasználó az oldalra már sosem jut el, köszönhetően az 1991. évi XXXIV. törvénynek. De nem baj, biztos a hanyatló nyugat tolvajbandája, van ott bőven.

És ha azt mondanád, hogy ugyan már, ez csak egy weboldal, érdemes ráguglizni, melyik országokban tiltanak le weboldalakat csak úgy.

Keményen dolgozó kisemberként azt sem teljesen értem, milyen alapon lettek szépen csendben bezárva a kaszinók. Engem ugyan nem érint (akkor meg minek magyarázok), sosem voltam kaszinóban, meg aztán úgyis lesz, aki majd hangosan elemezi, hogy hány ember ment tönkre a káros szerencsejáték miatt, és ki tudja: még a végén én is elhiszem, hogy ez jó.

Meg talán azt is elhiszem, hogy a »Nemzeti Dohányboltok« tényleg azért jöttek létre, hogy a 18 éven aluliak ne legyen megrontva ezzel a káros szokással. Igaz, a 18 éven aluliak ugyanúgy vásárolnak cigarettát, sőt, dohánybolt még az iskola mellett is lehet, meg aztán nézd meg, ez a kisbaba is mennyire meg van védve mindentől, de tudom én, az anyja a hülye, én is ezt mondom:

Kisbaba babakocsiban egy Nemzeti Dohánybolt előtt

Aztán simán elhiszem azt is, hogy vasárnap együtt kell lennie a családnak, azért nincs nyitva, ami eddig nyitva volt. Az megint más, hogy aki mondjuk családi vállalkozást üzemeltetett, és volt alkalmazottja, aki mondjuk egy kis extra pénzért szívesen dolgozott fél napot, az most otthon, a vállalkozó meg vagy tényleg a családdal van, de bezárta boltot, vagy egyáltalán nincs a családdal, mert nem zárta be a boltot. Azért nem zavar annyira, mert tudom, hogy ezt az egészet egy szakmailag megfelelő csoport alaposan és körültekintően átgondolta, így nem fordulhat elő olyan, hogy a vasárnap egyébként nyitva tartó benzinkúton bizonyos termékeket kordonnal kell elválasztani a vásárlóktól. (Még megvennék a végén, aztán annyival később érnének a családjukhoz.)

És ha eddig nem lett volna teljesen modoros ez a bejegyzés, zárógondolatnak talán sosem hatott ennyire komikusan és egyben ennyire elszomorítóan egy 1984-idézet:

A háború: Béke
A szabadság: Szolgaság
A tudatlanság: Erő

A nagy ebédmenü teszt - Gastroyal

Sorozatunk múltkori epizódjában egész héten az »Interfood ebédrendelés menüjét« kóstoltam végig, a húsvéti lakomát otthon töltöttük, sonkával, idén először sárgatúróval és friss zöldségekkel. A héten az irodai tápellátmányt a Gastroyal szolgáltatja, érkezik is az értékelés!

Gastroyal rendelés - ebédmenü rendelés egész hétre

Weblap, fizetési lehetőségek

A Gastroyal weblapja kicsit csicsás, de könnyedén használható és gyorsan áttekinthető. Bankkártyás fizetésre nincs lehetőség, elfogadják viszont mindegyik SZÉP-kártyát, illetve a futár itt sem csinált belőle problémát, hogy elkerültük egymást.

Van viszont egy új szempont, amit eddig nem néztem, ez pedig a meddig lehet leadni a rendelést kérdésre. A Gastroyalnál szombaton fél három körül adtam le a húsvét hétfő miatt kedden kezdődő kiszállítást, de rengeteg oldal van, ahol már pénteken háromkor lezárják a hétfői rendeléseket.

Választék

A Gastroyal elég komoly tematikus étlappal rendelkezik: paleolit, zsírégető, szétválasztó, vega és klasszikus ételekből lehet válogatni. A különböző menüket lehet egésznapos (reggeli, ebéd, vacsora stb.) kiadásban is kérni. Én alapvetően a klasszikus, házias ételekre mentem rá. Levesből amennyire néztem, nincsen kis adag.

Menü értékelés

Kedd

Lebbencsleves, 395 és tejfölös zöldbabfőzelék, 2 db tükörtojással 680 forintért.

A leves nagyon finom volt, tartalmas és rettentesen laktató. Hozzá kell tenni: nem sokkal előtte ettem egy kis aprósütit is, de szinte teljesen jól laktam már a leves után.

A zöldbabfőzelék is rendben volt, talán a bab picit főhetett volna még, illetve a tükörtojás gyanúsan szabályosan nézett ki, és kicsit az én ízlésemnek túl well done volt.

Gastroyal - lebbencsleves

Gastroyal - zöldbabfőzelék, tükörtojással


Szerda

Tejszínes, vegyes gyümölcsleves, 420 és polpetti (sajttal, sonkával töltött, bundázott) sertésborda, burgonyapürével 880 forintért.

A Gastroyalnál nagyon erősek levesben, a gyümölcsleves is tele meggyel, almával és szilvával, az íze kellemesen édeskés, az állaga tökéletesen krémes.

A rántott husi és a krumplipüré is hibátlan volt, habár szoktam rendelni, nem hiszek a fóliába zárt rántott húsban, ez viszont melegítés után sem volt szétázva.

Gastroyal - tejszínes, vegyes gyümölcsleves

Gastroyal - polpetti (sajttal, sonkával töltött, bundázott) sertésborda, burgonyapürével


Csütörtök

Frankfurti leves, roppanós virslivel 475 és krumplis tészta 715 forintért.

A leves minősége csütörtökre sem változott: nagy adag, kiváló íz.

Ellenben a krumplis tészta nem igazán jött be, szinte semmi íze nem volt, én kicsit más fűszerezéshez szoktam.

Gastroyal - frankfurti leves

Gastroyal - krumplis tészta


Péntek

Zöldségleves aprótésztával, 395, csirkemellpaprikás, galuska 840 forintért.

Tényleg nem tudok mást mondani, Gastroyalék levesben a legjobbak, akárcsak a hét korábbi napjain a többi, pénteken a zöldségleves is remek volt.

A csirkemellpaprikást sikerült nem lefotóznom, viszont az előző napi második fogásnál sokkal-sokkal finomabb volt, a hús puha, sok szaft és finom nokedli, avagy bocsánat, galuska.

Gastroyal - zöldségleves aprótésztával


Jövő héten szünet lesz, nem fogok rendelni, viszont utána a Teletál kínálatát tesztelem.

Apró gondolat a Germanwings tragédiáról

Az előzményeket gondolom mindenki ismeri, így ennél talán nem is kell több: egyelőre annyit tudni, hogy a Germanwings 9525-ös járatának katasztrófáját az okozta, hogy miután a kapitány kiment mosdóba, az első tiszt kizárta, majd szándékosan nekivezette a Barcelonából indult, Düsseldorfba tartó gépet a francia Alpoknak. A gyilkosságnak nem voltak túlélői: a fedélzeten tartózkodó 144 utas és a 6 fős személyzet mind életét vesztette.

Germanwings 9525 - Airbus A320

Az egész eseménnyel kapcsolatban van pár rettenetesen zavaró dolog, aminek semmi értelmét nem látom, azon túl, hogy hergelik velük az embereket.

Először is: ez nem baleset, ez egy gyilkosság. Teljesen irreleváns, hogy egy pilóta volt az elkövető. Ha egy mozdonyvezetőnek lettek volna hasonló gondolatai, akkor az utasokkal teli szerelvényeket vezette volna a baknak. Ha egy buldózer vezetője akar ilyet elkövetni, akkor lerombol egy irodaházat, amiben emberek vannak. Ezek a körülmények legfeljebb annak tekintetében fontosak, hogy a légi közlekedés szabályozásában milyen változtatásokra van szükség. (Mint például arra, hogy sosem tartózkodhat egy fő a pilótafülkében; ezt a szabályt most egy tucatnyi társaság be is vezette.)

Csak egy mellékvonalon: ez az első olyan katasztrófa, amely nem zárja ki a szándékosságot és amely egy a szándékos katasztrófákat megakadályozandó, terrorellenes szabályozás miatt történhetett meg. Ugyanis főként 9/11 óta van agyonbiztosítva a fülkék ajtaja, ami most lehetővé tette a kapitány kizárását.

De ebbe persze kevesen folynak bele, mert a sajtóból meg ömlik a másodpilóta magánéletére vonatkozó szennyáradat. Lassan már ott tartunk, hogy a kiscsoportos óvodai barátai mesélik, milyen volt, amikor már ötévesen is játékrepülőkkel dobálta az óvoda hátsó kertjében lévő dombocskát. Nonszensz. Az emberek meg rátesznek egy lapáttal és még kiírják Facebookra az utazás előtt, hogy remélem nem depressziósak a pilóták, mintha csak ez okozná.

Rögtön ezután jön a következő idegesítő pont: elővették a depressziós embereket és elkezdték őket úgy kezelni, mintha mind gyilkosok lennének. Valahol már olyat is olvastam, hogy aki depressziós, az egyáltalán ne dolgozzon. Ha ilyen vonalon közelítenénk, nagyjából azonnal megállna a gazdaság, a depresszió ugyanis az egyik leggyakoribb betegség világszerte, ezzel több kutatás is foglalkozik, különösen mostanában.

És hogy visszakanyarodjak a bejegyzés elejére: ez még mindig egy gyilkosság. A depresszió és az öngyilkosság között nagyon sok összefüggés van, a legtöbb depressziós embernek van öngyilkosságra utaló gondolata, viselkedése, adott esetben próbálkozása, mégis nagyon kevés depressziós ember van, aki hidegvérrel meg akar ölni 149 embert, miközben kioltja a saját életét is. Különösen úgy, hogy ezt nem vallási megfontolásból teszi.

Ha a sok zavaró dolog közül kiemelnék egyet, akkor mindenképpen az lenne, hogy ezt a tragédiát rengetegen (és sokszor az az érzésem, hogy szándékosan) összemossák a depressziótól szenvedő betegekkel és a fapados légitársaságokkal. Biztosan sok depressziós ember követett el gyilkosságot, de azért nem kell rögtön megbélyegezni minden, ezzel a betegséggel küzdő embert a gyilkos címkével.

A repülés pedig továbbra is az egyik legbiztonságosabb módja a közlekedésnek. Egy húsvéti ünnep alkalmával többen halnak meg az utakon, mint egész évben a levegőben. A fapados légitársaságok biztosan sok olyan helyen is vágnak a költségeken, amiket nem lehet jó olvasni egy utazás előtt, de a nagyobb fapados társaságok (Wizz Air, Ryanair, easyJet stb.) egyetlen olyan balesetet sem számolnak, amely halálos áldozattal járt volna.

Úgyhogy kérlek, ha le akarnád írni, hogy a depressziós emberek ne dolgozzanak, akkor gondolkodj el rajta, hogy a melletted ülő kollégád, aki éppen segített megoldani egy problémát, lehet, hogy este csak nyugtatóval tud elaludni, mert lelépett a barátnője, és nem tudja kiheverni. Ha leírnád, hogy azért haltak meg, mert fapaddal utaztak, akkor pedig tüzetesen nézd át a statisztikákat, és gyűjtsd össze egy táblázatba, hogy az elmúlt tíz évben hány szerencsétlenség történt a fapados és hány a hagyományos társaságok járataival.


Ha úgy érzed, hogy depresszióval küzdesz, és akár az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejedben, ne add fel. Hívd a LESZ segélyvonalát, a 116-123-as számon. Ezt a nap 24 órájában, az ország egész területéről, mobil és vezetékes vonalról egyaránt ingyenesen hívhatod.

A nagy ebédmenü teszt - Interfood

Az ebédrendelés review sorozatot az »Egészségkonyha« bemutatásával kezdtem, utána hétvégén elutaztunk, és a rá következő két hétben rútul lemaradtam a rendelésről, most viszont folytatom a sorozatot, ezen a héten az Interfood hozza az ebédet.

Interfood rendelés - ebédmenü rendelés egész hétre

Weblap, fizetési lehetőségek

A múltkorival ellentétben most egész hétre rendeltem, viszont a folyamat rögtön egy kis kalamajkával indult: nem működött a kártyás fizetés. Az Interfoodnál a rendelés akkor is teljesül, ha az online tranzakció valami miatt kudarcba fullad. Próbáltam lemondani és újra megrendelni, hátha akkor már megy a fizetés, de ilyenkor a rendszer nem eltünteti a korábbi rendelést, hanem egy lemondó rendelést rögzít. Másodjára sem sikerült fizetnem, végül ma jött a futár, pont elkerültem, de ott hagyta az ebédet, és többen mondták, hogy nem csinálnak ebből problémát, bármelyik nap lehet fizetni, így ez a része teljesen korrekt.

Az oldal kicsit nehezen használható, a menü ugrabugrál, a fizetésnél könnyen rámegy az ember a futárnál fizetés gombra, alatta a kártyás lehetőségek kicsit elbújnak, cserébe minden ételről van feltöltve fotó és az összes SZÉP-kártyával, bankkártyával valamint OTPay-jel is lehet fizetni.

Választék

Az Interfoodnál nincs sokféle jól hangzó menü, viszont a magyaros fogások dominálnak az étlapon. Minden napra jut egy valamilyen világkonyha névre hallgató fogás, egyébként pedig a szokásos alakbarát menün túl levesek, főételek, főzelékek, saláták, rántott dolgok és desszertek közül választhatunk.

Menü értékelés

Hétfő

1 kis adag görög gyümölcsleves 335 és 1 adag tökfőzelék, sertéspörkölttel, 715 forintért.

A gyümölcsleves finom volt, nagyon sok gyümölccsel. A tökfőzelék nálam az az étel, amit nagyjából kétszer eszek egy évben, akkor viszont nagyon jól esik. Az ízvilága, a fűszerezése rendben volt, a tököt lehetett volna kicsit jobban gyalulni, illetve sok nagyobb darab kapor volt benne. A sertéspörkölt hibátlan, semmi mócsing, finom szaft.

Interfood - kis adag görög gyümölcsleves

Interfood - Tökfőzelék sertéspörkölttel


Kedd

1 kis adag libaleves csigatésztával, 520 és 1 adag bácskai rizses hús, csirkemellből, 740 forintért.

A leves kicsit semmilyen színe után a meglepetés erejével csapott le, hogy az íze teljesen rendben volt, sőt, a hús minősége ismét piros pont: sehol egy mócsing és még kiszáradva sem volt. A rá locsolt csípős szósszal kiváló párost alkottak.

A rizses hús szintén ízlett, ehhez már egyszer volt szerencsém pár hete, és nem éreztem különbséget minőségben. Én pártatlan vagyok a kérdésben, de a rizst egyáltalán nem pergősre főzik, ez többlet infó lehet annak, aki így vagy úgy nem szereti.

Interfood - kis adag görög gyümölcsleves

Interfood - Tökfőzelék sertéspörkölttel


Szerda

1 adag kis bográcsgulyás, 400 és 1 adag rántott trappista sajt, jázmin rizzsel, tartármártással 780 forintért.

Habár a leves nagyon tartalmas és finom volt, itt már nem sikerült a húst eltalálni, jónéhány hús mócsingos és rágós volt, ez a része annyira nem jött be.

A rántott sajt azon túl sem volt nagy extra, hogy egy lezárt dobozban érkezett, megmelegített frissensülttől nem kell sokat várni, de a panír íze fáradt olaj és műanyag keverékére emlékeztetett, a sajté pedig leginkább semmire. A tartármártás nekem íztelen volt, ennél sokkal borsosabban szeretem, valamint a tejföl is megdőlt kissé.

Az eddigiek közül egyértelműen a szerdai menü volt a leggyengébb, bár a leves az egy-két rágósabb húst leszámítva finom volt.

Interfood - Kis adag bográcsgulyás

Interfood - Rántott trappista sajt jázminrizzsel, tartárral


Csütörtök

1 kis adag lencseleves 305, 1 adag túrós rakott tészta, édes tejfölmártással 720 forintért.

A lencseleves ízvilága alapján voltaképpen lencsefőzelék is lehetett volna, kifejezetten ízlett.

Gyerekkoromban imádtam a túrós csuszát porcukorral, ennek apropóján rendeltem az édeskés rakott tésztát: egy túrós tésztát kell elképzelni, kicsit megsütve, porcukros tejföllel. Finom volt, a mazsolát indokolatlannak tartottam, és amennyire emlékszem sehol nem volt jelezve, de nincs baj, túléltem.

Interfood - Kis adag lencseleves

Interfood - Túrós rakott tészta, édes tejfölmártással


Péntek

1 kis adag tejfölös burgonyakrémleves, pirított zsemlekockával, 295 és 1 adag rántott pulykamell, burgonyapürével 795 forintért.

A burgonyakrémleves másoknak talán lehet, hogy kicsit sós, illetve nekem meg picit picit sűrű, ettől függetlenül nincs rá panasz, rendben volt.

A szerdai rántott sajt után izgultam, hogy milyen lesz a rántott pulykamell, de szerencsére hibátlanra sikerült, Fűszerezés, állag és adag tekintetében is elégedett voltam. A püré (ne kérdezzétek miért rendeltem kétféle krumplit, függő vagyok) nagyon krémes volt, a leveshez képest sótlan, de én viszonylag sósan eszem a dolgokat.

Interfood - Kis adag tejfölös burgonyakrémleves, pirított zsemlekockával

Interfood - Rántott pulykamell, burgonyapürével


Az Interfood oldala talán nem a legjobb, de rugalmasan kezelik a rendeléseket még a sikertelen fizetés esetén is. A futár tízig mindig megérkezett, az egész heti ebédért 5450 forintot fizettem, így átlag napi 1090 forintra jött ki egy leves-főétel kombó. Másodszorra rendeltem tőlük egy hétre, a kettő között nagyjából másfél hónap telt el, a minőségben nem éreztem ingadozást, illetve többen esznek innen az irodából, és a konstans minőséget mindenki ki szokta emelni.

Jövő héten a Gastroyal hozza az ebédet, a húsvételre tekintettel a keddi naptól péntekig.

2001: Űrodüsszeia

Háromszor láttam összesen Stanley Kubrick eposzát, Arthur C. Clarke azonos című regényéből. Legutóbb a névnapomon, kedden néztük meg a Puskinban. Annak ellenére, hogy vannak fenntartásaim a filmmel kapcsolatban, azért akárcsak a »Keresztapát«, ezt is hatalmas élmény volt a hatalmas vásznon megtekinteni. Most, hogy harmadjára láttam, összeálltak annyira a gondolataim, hogy párat le is írjak belőlük.

Sok dologról írok, ha érdekel, katt a folytatásért!

Még nincs vége, olvasd tovább »

Amazon Cloud Drive

Az a helyzet, hogy az Amazon kicsit mintha ágyúval lőtt volna a sokszor látszólag csúzlival próbálkozó backup illetve felhőben dolgozó tárhelyszolgáltatók közé, amikor bemutatta a Cloud Drive nevű szolgáltatását, amelyben évi 12 USA dollárért korlátlan fotó és 5 GB videó, míg évi 60 USA dollárért korlátlan, általános (személyes) célra használható tárhelyet biztosítanak.

Amazon Cloud Drive

Miért erős? Ha bármelyik másik cég csinálna ilyet, kicsit szkeptikus lennék, hogy fel merjem-e tölteni az összes fényképemet vagy bármilyen más anyagomat, de az Amazont erősnek tartom annyira, hogy biztos legyek benne: nem fog egy év múlva bezárni az egész cég, abban a helyzetben hagyva engem, hogy nézhetek gyorsan más megoldás után, szenvedve a mozgatással. Persze, előfordulhat, semmi sem tart örökké az internetek világában, de az Amazonnál talán kevesebb esély van erre, mint egy ambiciózus új belépő esetén.

Meg aztán az is van, hogy a Google Drive-nál és a Dropboxnál is havi 10 USD körül mozog 1 TB tárhely. Tudom, a két szolgáltatás alapvetően nem is erre van, de eddig azok tűntek a legjobb megoldásnak. A Flickr Pro egy évre 25 dollár, szintén korlátlan tárhelyet adnak, de az inkább a megosztásra, nézegetésre van, míg az ACD kifejezetten a biztonsági mentés célját szolgálja.

Kipróbáltam: gyors és egyszerű, van kliensprogram szinte minden mobil és asztali rendszerhez. A feltöltés gyors, a webes részen egy eléggé letisztult felületen lehet megnézni és megosztani a tartalmakat. (A letisztult felület alatt azt is értem, hogy nem kell egy olyan szépen összerakott oldalt elképzelni, mint az 500px vagy mondjuk a Flickr). Egyébként kezeli a RAW-fájlokat is. A felhasználási feltételekben nem említ semmilyen fájlméretbeli korlátozást, viszont felelősséget nem vállalnak egy esetleges meghibásodásból adódó adatvesztésért.

Ha hasonló szolgáltatást keresel, mindenképpen érdemes vetni rá egy pillantást, ezekkel az árakkal jelenleg nem igazán hiszem, hogy van jobb és megbízhatóbb tárhely a felhőben. (Amennyiben mégis, ne tartsd magadban!