Viszlát, 2023!

2022 sok jó dolog mellett mégis úgy maradt meg, hogy egy igazán pocsék év volt, nem is akarok sokat foglalkozni vele, »tavaly már amúgy is megtettem«, de éppen emiatt azzal a lendülettel indultam neki 2023-nak, hogy amennyire lehet, legyen ez egy jó év. Most visszatekintve határozottan állíthatom, hogy összejött!

Évtervezés

Akármennyire hangzik közhelyes, olcsó életvezetési tanácsnak, amit egy mondvacsinált life coach nyög be egy nap végi sörözésen, legnagyobb mértékben tényleg amiatt érzem jónak ezt az évet, mert tavaly elhatároztam: ez egy jó év lesz.

Fejben dől el, mondaná az influencer a TikTok videóban csücsörítve.

De abban a tekintetben ez nálam most tényleg működött, hogy bármikor valami kevésbé pozitív dolog történt, vettem egy nagy levegőt, és emlékeztettem magam, hogy most vagy belesüppedek ebbe, és rágom magam azon, hogy minden milyen rossz, vagy próbálom a legjobbat kihozni a helyzetből, és megyek tovább. Ez persze könnyebben működött a kis dolgokkal, és sokkal nehezebben a nagyobbakkal, de összességében: működött.

Biztosan nagyban hozzájárult az is, hogy 2023 volt az első igazán világjárványmentes év, pont most, hogy csináltam a kétperces videóösszefoglalómat, és megnéztem a tavalyit, eszembe jutott, hogy akkor még rengetegszer kellett kötelezően maszkot hordani, még mentünk oltásra, és úgy általában lógott a levegőben az egész COVID-őrület. (Tudom, hogy most is van COVID, de az én életemre szerencsére már kevésbé van hatással.)

A járvány alatt szinte teljesen felhagytam mindennemű évtervezésse, azonban arra mindig próbálok figyelni, hogy mik azok a dolgok, amik feltöltenek, és hogyan tudok ezekből minél többet belesűríteni az évbe. Na és mik azok a dolgok, amik ilyenek, de mégis kevés jutott belőlük az előző évben. Most is ez vezeti a gondolkodásomat, úgyhogy ez a bejegyzés kicsit nekem segít abban, hogy milyen jó dolgok voltak idén, amiket szeretnék jövőre is megtartani.

Utazás

Szintén a COVID óta nem utazom annyit, mint például 2019-ben, ami 2020-ban és 2021-ben a járvány miatt alakult így, 2022 óta pedig inkább »a ház körül dolgok« foglalták le az agyamat, na meg persze a pénztárcámat.

Idén kétszer utaztam: februárban egy hosszúhétvégét Skóciában töltöttünk, ahol csavarogtunk Edinburgh-ban és élveztük a kellemes téli időt. Megnéztük őfelsége yachtját, ettünk skót reggelit és rengeteget sétáltunk a városban:

Emellett egy céges utazás idén is összejött Hollandiába, ahol az amszterdami TNW expón a Bitrise is kiállított. Ez egy elég rövid, dolgozós út volt, de pont úgy jött ki a lépés, hogy csak szombaton tudtam visszajönni egy esti géppel, így pár óra városnézés is belefért.

És persze sokat tekeregtünk a Balaton körül, megnéztünk egy tucat helyi kiállítást, programot, ettünk fagyit, ittunk kávét, és persze rengeteg jó lángost.

Jövőre nagy terveket szövögetek, amiket nem akarok elszólni, mert amikor legutóbb ilyet terveztem, beütött a világjárvány, de az utazás nagyságát most inkább a távolság, nem pedig a mennyiség fogja adni. Az országjelzőm jelenleg 33-nál jár, úgyhogy kicsit fel kell pörögnöm, hogy az »ahány év, annyi ország« kihívásban utólérjem magam.

Zene

Tavaly szinte alig voltunk bármilyen élőzenei eseményen, idén viszont tobzódtak a koncertlehetőségek, amit ki is használtam: nyáron akadt olyan hét, amikor három egymás utáni napon is mentem valamilyen buliba. A »Guns N’ Roses és a Depeche Mode« hozta a legnagyobb katarzist, de imádtam Veszprémben a VEB2023 európai kulturális főváros kereteiben megrendezett Gyárkert fesztivált, ami igazából egy Budapest Park szerű helyszín, tömeg nélkül, rendkívül olcsó jegyekkel és számomra igazán kedves előadókkal.

Egy ajándékba kapott nyereményjeggyel egy napra a Szigetre is kijutottam, a ránézésre leggyengébb nap végül óriási, éjszakába nyúló bulit hozott, és nagyon sok jó zenekart láttam-hallottam élőben.

Amyl and the Sniffers, Bikini, Carson Coma, Confidence Men, CSNK, Depeche Mode, Franz Ferdinand, Guns N’ Roses, Lorde, Paolo Nutini – őket láttam idén élőben is és szinte mindegyik koncert tényleg hatalmas élményt adott.

Ezek pedig a Spotify-on legtöbbet hallgatott zenéim idém:

Bicó

Mióta beköltöztünk a házba, sőt, már előtte is dédelgettem egy nagy tervet. Feléleszteni az egyik kedvenc hobbimat, amit süldő koromban vidéken űztem, és a Pestre költözéskor elhagytam: újra elkezdeni biciklizni.

Régen MTB-oztam, de mindig nagy vágyam volt, hogy egyszer legyen egy országúti kerékpárom. Az első években az ingatlanvásárlási adó és a ház körüli teendők kiadásai miatt ez nem fért bele, de idén végre összeált a tőke és Twitteres segítséggel rátaláltam egy remek használt Cannondale cangára.

Habár nem tekertem annyit, mint szerettem volna, de így is összejött 700 km nyáron, meg ebből egy kevés ősszel és télen. Közbejött egy kisebb egészségügyi gixer is, ami miatt ki kellett hagyjak majd’ 2 hónapot, jövőre azt tervezem, hogy legalább 1000 km-t fogok menni.

Sajnos a sport és a mozgás az egyetlen terület az életemben, ahol sem az affinitásom, sem az igényeim, sem a képességeim nem érik el azt a szintet, hogy bármilyen hasonló tevékenység a napi életem része legyen, talán a bicikli az egyetlen, ahol régebben és szerencsére most is valamennyire összeálltak ezek annyira, hogy szokássá váljon, amit egyébként is szeretek.

A legnagyobb idei eredmény egy két napos Balaton-körbetekerés, ami a kétszer kb. 100 km-es tekeréssel valószínűleg a leghosszabb utam kétkeréken.

Filmek

Minden évben, így most is csináltam a 100 új film kihívást: minden játszik, aminek van Letterboxd oldala, lehet rövid vagy egész estés, de csak filmek, sorozatok nem és csak azok, amiket idén láttam először. Tavaly rútul elmaradtam a célszámtól, mert 64 filmet néztem meg, de idén összejött a 100, aminek majdnem a fele idei film.

Nagyon nehezen választottam ki az idei kedvenceket, pedig így is 23 van a listán, de az idei abszolút egy erős év volt, és a nem idei filmekből is sikerült nagyon jókat választanom (a lista persze még mindig változhat kicsit, mert most e sorok írásakor 98 filmnél tartok):

Amin szeretnék jövőre csavarni: nyáron szinte semmit nem nézek, mert főként a szabad ég alatt töltöm a napokat és az estéket, emiatt viszont mindig őrült maratonokat tartok novemberben és decemberben, pedig a száz film sokkal könnyebben is teljesíthető lenne.

Színház

Színházba is többször jutottunk el, összesen kilenc alkalommal. Az idei évben több “lehetetlen rá jegyet venni” darabra is sikerült lecsapni, az abszolút kedvencem a Kertész utcai Shaxpeare-mosó. Túlnyomórészt az Örkénybe jártunk, ahol ezen kívül megnéztük még Az ajtót, Az Istent, az Azt meséld el Pistát és a Liliomot. Mindegyiket bátran ajánlom. A Radnótiban sikerült elkapnunk A futótüzet, a Katonában az Ascher Tamás Háromszékent és a Pintér Béla-féle Réka és az oltatlanokra is találtunk jegyet. És 2024-re is maradt még jó pár darab, amit az Örkény felhozatalából szeretnénk megnézni.

Házikó

2023 az első év, hogy nem egyetlen több hetes, óriási, felrobbantós projekt sem maradt a ház körül, mostanra már szinte minden kötelező dolgot rendbe tettünk, és inkább szépítgetés meg pár elvarratlan apróság megoldása van műsoron.

Mindig előre megtervezem, mi az, amit rendbe kell tennünk, ebből általában összejön egy nagyobb és sok kisbdb dolog. Nagyobbik idén a hálószoba befejezése volt: végre van rendes ágyunk (ami hol a raktárkészlet, hol a pénz, hol szállítás elérhetetlensége miatt hiúsult meg idáig) és lecseréltük a 90-es évekbeli NDK-s padlószőnyeget.

A kisebb dolgok közül pedig ezek mentek:

• kerti lámpák cseréje,
• festés javítások,
• végtelen szilózás,
• villanyszerelés egy-két helyen,
• fürdőszobai fűtés korszerűsítés

és végre szereztünk egy hintaágyat a kertbe, amiben többször szunyókáltam is, a »szúnyogok« nagy örömére.

Állati

Saci idén töltötte a 19. születésnapját, az évvégi orvosi vizit és labor alapján a korához képest remek egészségügyi állaptoban van. Mióta »Kázmér elaludt« és egyedül maradt, nem tudom hogy ezért vagy más miatt, de egyik napról a másikra tényleg megöregedett: elkezdett őszülni, és a nap túlnyomó részében már csak alszik. Viszont legtöbbször valamelyikünk ölében, nagyon bújós lett így öreg napjaira. Az étvágya még mindig hibátlan, és néha azért üvöltözni is szokott.

Sokáig viszont nem volt egyedül, mert nyár végén befogadtuk »Bélát, a somogyi csavargót«, aki hol megöregíti, hol megfiatalítja őt. Megfiatalítja, mert néha sikerült rávennem egy kis játékra, de meg is öregíti, mert amikor Béla őrültként rohangál körülötte és ugrál rá, akkor azért látszik a szemében, hogy pokolba kívánja a helyzetet.

De amúgy jól megvannak, már sokszor együtt is alszanak. Saci jövőre lesz 20 éves, Béla pedig 1. Durva!

Na és a könyvek?!

Mindig irigykedem azokra, akik 30-40 könyvet elolvasnak egy évben, aztán mindig eszembe jut az is, hogy mivel nyolcvanezer dolgot csinálok, ezért nálam van ez is az is, de egyik sem kimagasló. Ezzel persze kicsit magamat nyugtatom, mert amúgy jó volna több regényt olvasni. Idén is főként egy tucat szakmai könyvet olvastam el, de emellett belefért három regény is: a Szerelem a kolera idején, a Virágok Algernonnak és most újra a kedvenc zsanrám, a magyar irodalom felé kacsintgatva elkezdtem Moldovát olvasni, tőle az Akit a mozdony füstje megcsapott volt az első olvasmányom.

Blog, podcast és szakmázás

Egy rövid gondolat eleéjig megemlíteném a blogot: idén szerettem volna többet írni, ami azt gondolom, az elővő évekhez képest többszörösen sikerült, sok-sok régi piszkozatot fejeztem be. Még mindig meglep, hogy milyen sok ember téved ide, ír hozzászólást vagy keres meg privátban, akár a családból, akár a barátok közül, akár csak kvázi ismeretlenként. <3 2025-ben lesz 20 éves a blog így tekintve, hogy 35 éves lettem idén, már biztos, hogy ez a leghosszabb és legrégebbi dolog, amit komolyabb megszakítás nélkül eddig csináltam.

Kis szakmai podcastunk, az Anonim Vezetők Klubja idén ünnepelte első születésnapját, és 2023-ban az első teljes évadát. 14 epizódot vettünk fel, csináltunk egy teltházas meetupot, és egy élő felvételt az idei Stretch konferencián is, utóbbi ráadásul angolul. Van már YouTube csatornánk is, ahol három adás videóval is elérhető, és idén már majdnem 1000 ember követ minket a különböző csatornákon.

Az idei Stretch konferencia most egy új ötlet keretein belül 5 másik szakmai eseménnyel együtt a giga-mega Compass Tech Summit keretein belül került megrendezésre, szokás szerint szuper élményt adott, és nagyon örültem, hogy most átkerült decemberről október elejére.

Függöny

2023 egy jó év volt. Ehhez viszont tényleg az is kellett, hogy én is tudatosan odafigyeljek erre. Akadt sok kevésbé jó sztori, de összességében úgy fogok erre az évre emlékezni, hogy kihúztam magam a 2022-es gödörből: szereztem új barátokat, ettem finom ételeket, voltam szép helyeken, lett új macskám, csináltam érdekes dolgokat szakmailag és nem szakmailag is, bicikliztem, videójátékoztam, megnéztem száz filmet, táncoltam koncerteken, nevettem színházelőadásokon, élveztem a hosszú nyári estéket, olvastam jó könyveket és szerintem sosem láttam annyi naplementét, mint idén. Például iyet:

Kedves mefiblog olvasó! Most megnézem az év utolsó lementéjét, de kívánok neked egy pontosan olyan 2024-es évet, amilyet szeretnél, és talán annál még kettővel jobbat is! Sok boldog pillanatban, jó élményben, finom ételekben, jó zenékben és mindenféle hasonló eklektikában gazdag új évet kívánok neked! Találkozunk jövőre, ugyanitt.

---