Nem is olyan régen a tandíj bevezetésével próbálták elérni, hogy kicsit javuljon a felsőoktatásban résztvevő minőségi hallgatók aránya, azt akkor népszavazás eredményeként elvetették, most pedig ezzel küzdenek:
Korlátozná az egyetemi hallgatók tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeit az új felsőoktatási törvény koncepciója. Egy tárgyat csak kétszer vehetnének fel a hallgatók, és csak 2-2 alkalommal vizsgázhatnának. Ha ez nem sikerül, egyetemi tanulmányaik véget érnek.
Nehéz ügy ez, nagyon nehéz.
Bátran merem állítani, hogy mind a két oldalt ismerem. Mint hallgató szenvedtek eleget egy-két tárggyal (hozzáteszem hogy a három év alatt egyetlen tárgyat kellett újra felvennem és a legtöbb vizsga-próbálkozásom egy tárgyból nem haladta meg a három alkalmat), de látom a másik végletet is például nálunk: tele egy terem mondjuk százötven hallgatóval, ebből a százötvenből ötven az, aki tényleg figyel és abból is csak 25 fog levizsgázni, a 25-ből pedig 20-ra lehet később majd azt mondani, hogy jó szakember lesz.
A probléma gyökere a hozzállás: diploma nélkül halott ember vagy. Holott tudjuk hogy ez közel nem így van: az informatikában rengeteg terület van, ahol egy érettségivel már bőven megkeresi az ember a minimálbér kétszeresét (persze ehhez szaktudás is kell és gyakorlat), illetve sok olyan terület van ezen belül, ahol ha az ember három évet nem iskolában, hanem otthon tanul és közben dolgozik, tapasztalatot gyűjtve, akkor sokkal többre viszi.
Arról nem is beszélve, hogy míg kismillió kommunikációs meg médiatudományos emberke rohangál, addig jó pékből, jó hegesztőből és mondjuk jó asztalosból hiány van.
Valahogyan azt kellene elérni, hogy főiskolára és egyetemre azok juthassanak be, akik tényleg elhivatottak és érdeklődést, hozzáértést mutatnak egy adott terület irányába. Ha ezt sikerülne elérni, akkor nem kellene a fentebb hivatkozott módosítási javaslat.
Amíg azonban emberek azért járnak be az egyetemek és főiskolák előadótermeibe, hogy unatkozzanak, WoW-ot vagy Starcraft-et játsszanak a szakmai tudáshoz elengedhetetlen tárgyak hallgatása helyett, és öt-hat-hét évig elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, addig valamilyen szankció bevezetése elengedhetetlennek látszik.
Szerintem azzal sokkal inkább korlátoznánk az értelmes szakemberek gyártását
, ha kötelezően fizetőssé tennék az egyetemet, az viszont egy megfelelő kompromisszumnak látszik, hogy aki kétszeri felvételre, összesen négy vizsga-alkalommal nem tud teljesíteni egy tárgyat, annak véget érnek tanulmányai. Én személy szerint annyiban módosítanám, hogy három alkalom legyen az a kettő, és akkor összesen hat vizsgára lehet eljutni. (De a két-két vizsgát úgyis megoldják majd egyéb joghézagok kihasználásával.)
A másik óriási probléma, hogy itthon nem igazán különül el a főiskola és az egyetem. Úgy kellene ezt csinálni (ahogy és amire egyébként az egész bolognai rendszert kitalálták), hogy a főiskolákon történjen az FSz és a BSc-képzés, míg az egyetemeken az MSc, a PhD és így tovább.
suexID
2010. október 24. — 00:07:13
Amit leírtál, azzal kb. 50%-ban tudok azonosulni. Mert az éremnek is két oldala van. Nem egy olyan embert ismerek, aki nem a saját hányavetisége, figyelemhiányos mivolta miatt csúszik az egyetemmel, hanem azért, mert a leadott anyag minősége, mennyisége nem áll egyenes arányosságban a számonkérés módjában. A törvénytervezetben elfogadott kétszeri tantárgyfelvétel és felvételenkénti kétszeri vizsgalehetőség pedig nevetséges. Nevetségesen alacsonyra sikerült húzni a rátát.
Én inkább azt mondanám, hogy legyen sávos térítési rendszer, aki mondjuk tartósan alacsony színvonalon produkál, az fizessen többet, aki pedig jó eredményekkel zár egy adott félévet, az kerülhessen át állami képzésre (erre lehetőség van, ha költségtérítésesként kezdi), vagy csökkenthesse a költségtérítés mértékét.
zimmith
2010. október 24. — 00:31:42
Igen érdekes ez a probléma. Én gépészmérnökként számos olyan tanárral találkoztam aki azért buktatott mert kellett, mivel megvolt hogy hány ember mehet át adott vizsgán. Amikor a matek tanár azzal kezdi első félév első óráján hogy következő félévbe már csak 40-50% mehet tovább mert nincs nagyobb terem kiírva, akkor úgy gondolom hogy nem csak a diákokon múlnak a dolgok, és ez ment a 2. félévben is. Ameddig a tanárok egy része nem tanítani akar, vagy pedig nem tud addig nincs értelme erről beszélni.
Szóval számos egyéb dolog is közre játszik azon, hogy miért vannak ott sokáig a diákok.
Az MSc szinvonalát már meg sem említem, ugyan azt az anyagot adják le mint BSc-ben, és szinte semmi újat nem raknak hozzá, ha az ember ugyanazt a szakot folytatja mint amit BSc-ben elkezdett. Szerintem a jelenlegi felállásban az MSc-n tanulás itthon egy időpocsékolás. Egyedül akkor látom értelmét ha az ember szakot vagy szakirányt vált, mert akkor legalább nem kell ugyanazt meghallgatnia. Persze ez lehet hogy csak a BME gépészkarának a sajátossága.
SeRapH
2010. október 24. — 01:13:50
Amikor nálunk nincs 5% aki időben be tudja fejezni a tanulmányait addig ez vicc.
Értem én hogy fősulikon simán végeznek az emberek kiírt idő alatt, de azért az egyetem és főiskola alapjaiban véve nem ugyanaz volt itthon. Az hogy bolognai rendszerben megy a móka, annyit dobott az egészen hogy nálunk kivettek 2 tárgyat, a maradékokat átnevezték és ugyanúgy az 5 év anyagát adják le. Csak háromban. Aztán végezze el az ember elsőre, hogyne.
De igazuk van, persze, végülis Lakatos Enrikót ne buktassuk meg alsóban mert nem tud olvasni, de engem vágjanak ki egyetemről, mert nem megyek át kétszer Formális nyelvek és automatákból, vagy analízisből.
2006os BSC óta nálunk 496-ból 19-en szereztek időben diplomát.
Ez nincsen 5% sem. (konkrétan 3,83% szerzett diplomát a 2006osok közül)
SeRapH
2010. október 24. — 01:16:17
Majd azt rakjad már bele az előző kommentbe légyszi, hogy :
Egyébként nálunk jelenleg kb ez működik, csak nem kettő az a kettő, hanem három alkalom. Utána akármit csinálsz, kirúgnak.
dave
2010. október 24. — 01:38:20
nem tudom, máshol hogy van, de nálunk (BME) egy tárgyból lehet menni pótpótvizsgázni is. (igaz ez 3k HUF, de a bukás meg 1200 HUF/kredit – 3 kredites, vizsgás tárgynál már jobban jár az ember, ha tényleg tudja, csak a vizsgadrukk vagy valami)
ez a dolog egyfajta szűrőnek is jó lenne – aki nem tudja megcsinálni az első féléves tárgyakat első félév végéig, az szerintem nem való egyetemre. // ha nagyon nem megy egy tárgy, akkor is illene azért negyedszerre átmenni, de ha van pótpót akkor hatodszorra már kegyelemből behúzzák a kettest még vizsga előtt…//
lehet taktikázni (mint most is), hogy mit-mikor veszel fel, nem kötelező a rá következő félévben felvenni a 2. tárgyat.
a másik dolog meg, hogy ez nem mehet ki public-ba, hogy ki mit hányszor vett fel – intézményen belül maradt. innentől meg évente más a kurzus neve, pl.: Jogtörténet=Jogtörténeti esetek=Jogtörténeti alapok=Bevezetés a jogtörténetbe, stb…
de igazából nem is ez aggaszt ebben a tervezetben igazán – hanem hogy a hallgatók beleszólási jogát elvéve gyakorlatilag lerombolják a demokráciát és azt a -néhol- több évtizedes munkát, amit a hallgatói képviselet és az egyetem végzett a hallgató-egyetem kapcsolat jobbá tétele érdekében. ja, meg hogy csomó pénzt kivesznek a felsőoktatásból.
dave
2010. október 24. — 01:39:30
*javítás (bocsi:D): első féléves tárgyakat első év végéig.
Cenzi
2010. október 24. — 02:37:05
Konkrétan nekem az a bajom, hogy a tanárok által adott oktatás kemény mélyrepülésbe került. Nálunk SZTE-n az ex-HÖKösökből lesznek oktatók, a tanárok a tanítás helyett csajozással vannak elfoglalva, a tantárgy-névlistán olyan emberek szerepelnek, akiket még soha nem láttunk órán. Illetve az örök kérdés: hogyan lesz meg bizonyos embereknek meg egy adott tantárgy, amikor a tanár azt mondja, hogy soha nem látta órán & vizsgán? (mellesleg ETR rendszer van itt is…).
Szerintem ezekkel kellene foglalkozni leginkább…
v150r
2010. október 24. — 03:48:24
én még annyit hozzátennék az elhangzottakhoz, hogy a tanárok terén (is) kéne szűrni, mert ezt legfőképpen azért érzem rettentően igazságtalannak, mert a legtöbb közép- és felsőoktatásban tanító embernek egyszerűen nem való ez a szakma. azt a nagyon kevés kivételt, ami van, viszont meg kell becsülni.
azok a diákok, akik azért tanulnak tovább, mert kell a papír apucinak-anyucinak, és/vagy mert “ingyen” van, és ennek tetejében még nem is tanulnak, azokat azonnal levenném az államilag támogatottak listájáról. nem egy tantárgy alapján, hanem valamennyién.
sok olyan embert ismerek, akiknek az életét megkeserítették valamelyik tanintézmény dolgozói. sőt, én is elég rossz (mit elég: kettesekkel) kerültem ki a gimnáziumból sok-sok életre és a pedagógiára úgy en bloc teljesen alkalmatlan “tanárok” kezei közül. bár az érettségim 4-5 jegyek között alakult, ez így még mindig nagyon kevés néhány szakra. most tekintsünk el attól, hogy a bkf-média design szakjára 200 ponttól be lehetett kerülni költségtérítésesen, és 436 pont volt az állami – én most itt jól érzem magam. egyelőre. itt is vannak gondok, hiányoznak órák, satöbbi, de erre idővel megoldás lesz valamilyen formában. eddig a pillanatig nem érzem úgy, hogy bármelyik tárggyal is gondok lehetnek, de ez még bőven változhat. szerencsésnek is érzem magam, mert sok helyről hallok olyan elképesztő arcátlanságokat és gerinctelenségeket, amit senki sem érdemel meg.
szóval én azon az állásponton vagyok, hogy lehet szűrni keményen, de akkor ne forduljon olyan elő, hogy az előadó 8 órájából 4-6 elmarad, anyag nincs és képtelenség felkészülni az ismeretlenre;
ne forduljon olyan elő, hogy az a vizsga, hogy írj egy c# fordítót nulláról 1,5 óra alatt;
és ne forduljon olyan elő, hogy az ilyen-olyan formában alkalmatlan oktatók mosolyogva teszik tönkre emberek százainak életét, akár egyetlen tollvonással is.
de mivel a felsoroltak elképzelhetetlenek, ezért kukába ezzel az egésszel. ja, és még egy apróság: kíváncsi vagyok, hogy akik fejéből kipattant ez a zseniális ötlet, vajon hány félévet élnének túl mondjuk egy sokszorosan “túltöltött” szakon. gyanítom, hogy elég kevesen…
alex
2010. október 24. — 10:17:58
Alapvetően helyes, hogy az ingyenélőket ki akarják szórni a felsőoktatásból, de akkor tegyük meg ezt az oktatói oldalon is. Merthogy köztük is van ám olyan, aki szarik arra, hogy abból, amit majd számonkérnek a vizsgán, abból mit és hogy (mennyire érthetően/feldolgozhatóan) ad le.
Meg meg kellene szüntetni az a gyakorlatot is, hogy egy-egy tárgyat, a valós szakmai relevanciájánál sokkal nehezebbre vesznek, hogy ezzel majd sok diákot ott tartanak a tanszéken/suliban a fajkvóta miatt. Mert persze, megfogják az ingyenélőket, de óriási szopást tudnak így azok nyakába is zúdítani, akik mondjuk nem éltanulók, de ha hagynák őket elvégezni az egyetemet (tehát nem végigmatyizni, hanem rendesen elvégezni), akkor ettől az egy-egy szórótárgytól függetlenül az egyetem után színvonalas szakmai munkát tudnának végezni. Jól sejtitek, engem is beszopattak, szóval elfogult vagyok, de biztos, hogy a hallgatók a hülyék, ha egy tárgyból csak akkor megy át 5-8%-nál több (nem elírás) egy vizsgán, amikor időnként a HK a tanszék körmére néz, mert már akkora felhördülés?
A lényeg annyi, hogy mielőtt általánosan szigorítanak bármit, szét kell nézni, hogy nincs-e baj néhol magával az oktatással és az oktatás működtetésével?
mevrim
2010. október 24. — 11:30:49
Én is a tanéroknál kezdeném a rendrakást, engem nagyon szépen megszívattak, nem egyszer. (egyetemet nem írok, de aki odajár, az úgyis felismeri, szakot írok (kommunikáció), hogy lássátok, hogy nem egy “hűdenehéz” szak, ahol buktatni lehet/kell))
Adott egy tanár, aki egy félévben 2 tárgyat is tanít. A vizsga feltétele midnegyik tárgyból egy-egy beadandó megírása. A szakon kb. 100-an voltunk. Egyszerű számítással: ez összesen 200 beadandó/félév/szak. ÉS nem cska mindket tanított, plusz főállásban gyakorló belgyógyász. Nehogy azt mondják nekem, hogy volt ideje mindet elolvasni?!
A személyes része: határidőre megírtam és elküldtem mindet. Jegybeírásra megyek be, 2 órás sorbanállás után: “ohh, az Önét nem kaptam meg”. Puff, megbeszéltük, hogy másnapra elküldöm. Oké, megyek másnap jegybeíratni: “Ma se kaptam meg” Itt már kezdett felmenni bennem a pumpa, pláne, hogy vittem az értesítést, hogy megkapta és elolvasta. Nem baj, megbeszéljük, hogy másnapra viszem neki kinyomtatva. Másnap megyek, a kezébe nyomom, ő mosolyog, megbeszéljük hogy rá egy napra megyek jegyet beíratni. Ott is vagyok rendben. “ajj, elhagytam őket” Itt volt egy pillanat, amikor kis híján nekimentem, de lenyugodtam. Megbeszéltük mosolyogva persze (!), hogy következő nap beviszem, ott helyben elolvassa mindet és leosztályozza és beírja. Be is vittem, fél perc alatt átlapozta mindkettőt, majd adott két kettest….
Másik sztori: másik tanár, 4 tárgyat tanított a félévben, szintén beadandó volt a beugró. 4-szer (!) mentem vissza hozzá, mert a beadandók jók voltak, de ő “többet vár el tőlem”. Ez így kis duzzogással még oké is lett volna, de az nem, hogy szinte állandó jelleggel előfordult, hogy a délután kettőkor kezdődő vizsgára éjjel 11-kor úgy kell előrepofátlankodnom, hogy le ne késsem a vonatomat haza; meg hogy a délután 3-kor kezdődő vizsgát azért teszik át más napra, mert a tanár 6-kor “elfáradt”.
alex
2010. október 24. — 13:51:58
[re=6062576]mevrim[/re]: igen, az se kellemes, amikor ilyen módon nem segítik a tanulást, de az az igazi, amikor az ember csúszik a diplomával, ami miatt nem tud főállásban dolgozni (minden egyéb feltétel adott, szívesen fölvennének, csak ha nincs kéz, nincs csoki), ami miatt nem kap rendes pénzt, de legalább már tandíjat is kell fizetni (diákhitel rulz), mindezt egy tárgy miatt, amit egyébként két félév alatt meg kellene csinálni, mert van az országban pár könnyű szak…
gyuri
2010. október 24. — 14:39:35
ez az órán nemfigyelés engem is irritál gdf-en. bár az nem érdekel, ha filmet néz, vagy fifázik (!), de állandóan beszélgetnek, legtöbb előadáson óriási alapzaj van és nagyon nehéz figyelni, itthon 2-3x annyit kell tanulnom emiatt.
már várom a további féléveket amikor egyre kevesebben leszünk
dave
2010. október 24. — 14:47:50
mondjuk ez nálunk is jellemző (BME villany), hogy vannak olyan tanárok, akik teljesen alkatmatlanok nem csak tanárnak, de kb. embernek is. három kiemelkedő mumus van:
1. Programozás alapjai 1 – sima C nyelv. házi leírása nagy káosz, 1.5 hét alatt ~1000 levé kari levlistre, mire megfejtjük mi merre hogy. (tanár: “le van írva minden, szövegérteni illene egy egyetemen.” ja meg fogalmazni is, talán.)..megírjuk 2 héttel leadás előtt – tesztelőszerver nem fogadja el. próbálkozunk, leadás előtt 3 nappal valaki poénból megcserél egy relációs jelet (legkisebb helyett legnagyobb) meg egy konstanst átír (más terméket vizsgálunk) – hopp, működik, tök hibás a tesztadatsor. kiderül, hogy az azt legeneráló algoritmus teljesen hibás – persze a tanár írta, de ő “én nem hibázhatok, maguk a hülyék” alapon meg se nézte. a 400 fős kurzus 70%-a bukott emiatt – nem ZH-zhatsz utolsó héten (elég piti a ZH) meg a gyakvez se nézheti meg a házid forráskódját, ha a tesztszerver nem fogadta el. a vicc az, hogy olyanok buktak meg, akik megírták 3 különböző nyelven is, amiben az iparnak programoznak, hogy biztos jó-e…aki meg átment, annak is 2 hetet elvett az a balf*sz az életéből ezzel, hogy azon kellett paráznia pótlási hétig, hogy meglesz e a tárgy vagy nem – a tanár hibája és arroganciája miatt.
következő félévben (Prog2, másik tanszék) bejön nagy büszkén az Prog1 előadó 1. előadásra: “kollegák, átadtam a tanszéknek azok listáját, akiknek a forráskódja nagyon hasonlított egymásra – ezen kb. 130 ember van rajta, rájuk külön fognak figyelni a mostani házi írásakor.” (kb 150-en mentünk át)..valaki bekiabál, tök idegesen: “mert maga szerint egy láncolt listát C-ben hányféleképpen lehet írni, ha a feladat tök ugyanaz, csak egy-egy fgv-ben kell mást vizsgálnunk?”. totál igaza volt.
mostani kurzuson (sokan vannak duplakereszten) a gólyáknak jött a kis diagram, hogy nem igaz, hogy a prog1 nagy buktató-tárgy, nézzük csak meg, egyenesben+kereszten az évfolyam 75%-a átment. ez a nagy grafikon – a másik felét persze nem emeli ki, hogy a 25% bukás 85-87%-a a házi miatt volt…megnéztem a mostani házit – egy büdös szót nem értek belőle, hogy mi merre hogyan
2. Digitális technika témakör (3 félév) – nagypéldákból simán meglenne a 3-4 a többségnek, de a beugrón rendre elkaszálnak mindenkit. 12 ponttól van meg – 13 pont azé, aki összességében 3-ast írt, 14 azé, aki 4-est, de aki 5-öst írt (nagyonnagyon ritka), az sincs 15 pontos beugró felett. 2-est az kap, akinek jók lettek a nagypéldák, és a beugróban mázlija volt, mert jó tanár javította. (csináltunk statisztitkát..) de ha 0.5-1 pont hiányzik, és bemész megtekintésre, mert te azt bizony tudod, csak hülyén írtad le: “ja, hát most látom hogy a kollegám milyen jóarc volt javításkor. levonok 1 pontot itt meg itt és itt is – máris 4 pont hiányzik, viszlát jövő héten!”
3. Elektromágneses terek – egy ideje nem a legnagyobb tudású elméleti villanytanos prof (Veszely prof.) tartja az egyenes kurzust, hanem egy középkorú tag. azóta a ZH-n (angol+magyar kurzust nézve) a 600 főből átlag 20-30 megy át – a többiből a 70%-nak 1-2 pontja is alig lett…vizsgán hasonló arány. most ez a tag kiment külföldre, örült mindenki – de azért a ZH-t összeállítja és hazaküldi mailben. megkérték Veszely prof.-ot, hogy készüljön fel mindenből a témakörből, amit nem tud (nagyonnagyon kevés ilyen van, óriási tudású prof.), és írja meg a diáksággal együtt ő is a ZH-t. megírta – konkrétan éppenhogy 2-es lett – pedig 15 éve a tárgyat oktató prof., aki tényleg ért hozzá..
RustyRush
2010. október 24. — 16:10:32
[re=6062567]suexID[/re]: Már bocsánat, de ez az egyik legkorrektebb megfogalmazás volt a témában amit el tudok képzelni. EGYETÉRTÉS A NÉGYZETEN!!! “leadott anyag minősége, mennyisége nem áll egyenes arányosságban a számonkérés módjában.”
Bejbi
2010. október 24. — 17:09:15
Ne haragudjatok, de azt hiszem itt is a hozzáállással van a gond. Én kommunikáció szakot végeztem még a rendes rendszerben (2006-ban, nem kredites, egyszakos). Igenis halott ügy ez a kredites hülyeség, mert amíg lehetőséget biztosítasz bárkinek is, hogy továbbmenjen úgy, hogy nem tud egy adott tárgyat az adott időben elvégezni, addig felhígult tananyaggal és a tömeggel sem fogsz tudni mit kezdeni. Ez nem lehetőség, hogy megcsinálhatod, hanem kötelesség, hogy igenis meg kell csinálnod, ha pedig nem tudod, vállald a következményeket. Könyörgöm nincs más dolgod, mint tanulni (itt jöhetnek a hőbörgések, hogy dehát a pénz, meg egzisztencia, akkor meg édeseim nem kell egyből egyetemre menni…) . Hozzáteszem azzal sem értek egyet, hogy diploma nélkül nem érne senki semmit. Az a baj, hogy nem adnak lehetőséget arra, hogy végiggondold, hogy mit szeretnél. Komolyan, ezelőtt 60 évvel is végeztek el emberek egyetemet úgy, hogy nem kaptak még 3 évet, hogy levizsgázzanak (többnyire ezek az emberek tanítanak ma az egyetemeken, mert ezeknek volt meg az elhivatottságuk, tudásuk hozzá), és nem tudom elfogadni, hogy nagyobb a tudásanyag, mert aki vmilyen szakra ment, feltételezem van előtudása, nem az egyetemen kell elkezdeni tanulni. Kedves Mefi, szomorúan olvasom, hogy a komm szakról Neked is, mint sok mindenkinek megvan a véleménye, holott én pl. 5 évet (!!) tanultam, és nem egy olyan alapműveltségi tárgyam volt, amihez valószínűleg a jelenlegi Bsc hallgatók hozzá sem tudnának szagolni. Kérlek, ne törj pálcát egy olyan szakma felett amit nem ismersz. Apropó, hogy a mai rendszert is “szidjam”, felháborító, hogy ma Magyarországon nem végezhetek el egy felsőfokú képesítést csak azért mert van egy diplomám. Szerettem volna webprogramozást tanulni, de ilyen szak egyetemi berkekben nem létezik, csak max. programozó matematikus vagy gazdasági informatikus, stb. Összegezve: ez az oktatási rendszer csak úgy élhet meg, ha van rá igény, márpedig van. Tisztelet a kivételnek, aki adott időn belül el tudja végezni az egyetemet. És nem állítom, hogy a tanítási módszerekkel nincsen gond, csak itt meg arra kell gondolni, hogy amit kinevel ez a rendszert, azt fogja a te gyereked kapni. Talán pont az egyikőtök léha, 5 évig tárgyat-ismételt szaktársa fogja tanítani később az egyetemen. Akkor majd melyik rendszert kell szidni? 🙂
Üdv, Bejbi
axaard
2010. október 24. — 21:07:20
Én a probléma gyökerét valahol ugyanott látom, ahol Mefi. Az egyetemek, főiskolák, középiskolák ontják ki magukból az “értelmiségieket”, akikre nincs szükség. Ezt kéne szabályozni valahogyan, a piac igényei szerint. Persze, szép eszme az, hogy majd az emberek olyat tanulnak, olyat taníttatnak a gyermekeiknek, amire piaci igény van: látjuk nem működik, mert szakmunkásból ihány van, és okos, ügyes emberek általában nem is tanulnak szakácsnak, ácsnak, péknek vagy bármiegyébnek, mert a szüleik egy egyetemi diploma alá nem adják. Így a szakmunkásképzők/szakközepek az olyan emberek gyűjtőközpontjává válltak, akiket oktatni kell valahol 18 éves korukig.
A követekzőhöz az alapötletet édesapám adta, de a kidolgozás egy kollégiumi esti vita eredménye. A tankötelezettséget csökkentsük vissza 14 éves korra. Tanuljon meg mindenki írni, olvasni, számolni, mert azt azért illik. 14 éves korában mindenkivel írasson alá a Magyar Állam egy szerződést, hogy “figyi, én támogatom a te oktatásodat, cserébe te 5-7-10 évig az országban fogsz dolgozni. Ha nemc cselekszel így, akkor ennyi-meg ennyi pénz kell fizetned. Ha nem tetszik, ne tanulj tovább, vagy menj magániskolába/fizesd mostantól a saját oktatásodat.”. A tömegképzést pedig úgy szüntetném meg, hogy a középiskolák/egyetemek nem fejkvótát kapnak. Így, hogy fejkvótát kapnak, érdekük, hogy minnél több diákjuk/hallgatójuk legyen, ami nem jó. A fejkvóta helyett én az adott oktatási intézmények között, amelyekbe Gipsz Jakab járt, Gipsz Jakab első 60-84-120 havi fizetésének (olyan hónapok, amelyekben dolgozott) 1-2%-át juttatnám vissza. Ennek az összegnek az elosztásán lehetne vitatkozni, hogy milyen arányban. Így elérnénk azt, hogy ne ontsa ki magából az állam az ügyvédeket/mérnököket/gazdasági szakembereket, mikor nincs annyira szükség…
SeRapH
2010. október 24. — 21:45:14
[re=6062582]axaard[/re]: Ez nagyon szép, csak ehelyett inkább az értéktelen diplomagyár felsőoktatási intézményeket kéne bezárni a picsába.
Nehogymár egy komédiás bscs hülyegyerek tanulmányait fizesse az állam egy olyan intézményben, ahol ha el is végzi, semmi értéke nem lesz a diplomájának.
dave
2010. október 24. — 22:12:47
Seraph-al értek egyet – a nevesebb, nagy múltú oktatási intézményeket meg kell hagyni, a többit bezárni. jelenlegi pontrendszer szerint 400 pont (kötelező egy emelt tárggyal) alatt senki ne kerülhessen be egyetemre…
(mondjuk vannak kivételek – tegnap dumáltam egy csajjal buszmegállóban, mondta, hogy ő a zsigmond királyra jár, valami könnyű közgázos szakra. erre mondjuk nem volt valami büszke, de eközben meg 2 ruhaboltban dolgozik 30-30 órában…)
Mefi
2010. október 25. — 00:06:56
Nem tudom, én tényleg belelátok mindkét oldalba, és az utolsó tíz tantárgyamból kettőre mondtam azt, hogy katasztrófa a tanár, az összes többire pedig le a kalappal, és örültem hogy ott lehettem. De ez a “szar a tanar” szöveg is igazából megmagyarázható: néhány óra tanítás után is le tudtam szűrni, hogy egy roppant fárasztó munkáról van szó, ami nagyon sok befektetett energiát igényel, a hallgatók viszont nagyon kevés alkalommal mutatnak hajlandóságot vagy egyáltalán érdeklődést. Pontosan ezért van az, hogy néhány tanár rövid idő alatt belefárad az egészbe. Gondolom én.
Mielőtt belemennék a diplomagyáros részből abba, hogy a GDF például milyen szar suli: nálunk olyan emberek tanítanak, akiknek komoly szakmai tapasztalatuk van az adott területen vagy éppen évek óta tanítanak más, “nagy múltú intézményekben”. A műszaki tárgyak 90%-át BME-s tanároktól hallgattuk, szoftverfejleszteni pedig olyanoktól tanultunk, akik több működő alkalmazást is elkészítettek már. Látom azt is, hogy mit tanulnak más BME-sek, ELTE-sek és egyéb helyekre járók; néhány alkalommal irigykedem, de az esetek nagyon nagy többségében csak azt látom, hogy indokolatlanul fárasztják és szívatják a hallgatókat.
Bazsi
2010. október 25. — 19:07:32
Hát én szerintem is nevetséges ez a két vizsgaalkalom.
Én is csúszok egy évet vill mérnök asszisztensin vagyok.
Persze van olyan srác aki 4 éve jár a 2 éves képzésre.
Nekünk nagyon szívatós ez a képzés csupa értelmetlen
tárgygal amire nincs idönk energiánk tanulni pl menedzsment
minőségügy gazdasági ismeretek.A labor gyakorlatok jók
csak max 10 órában a szakmát nem lehet megtanulni
Elektronika labor pl ill méréstechnika ja és analóg műszerekkel
mérünk nagyrészt mikor már mindenhol digitálisak vannak.
A programozás meg 8051 gyel megy (mikrovezérlő) assembly nyelven ami
egy borzalom.
Sh
2010. október 27. — 11:04:21
“Ne haragudjatok, de azt hiszem itt is a hozzáállással van a gond. Én kommunikáció szakot végeztem még a rendes rendszerben (2006-ban, nem kredites, egyszakos).”
kommunikacio szakot vegeztem
kommunikacio szak
kommunikacio
:3
Carter
2010. október 29. — 08:44:31
Én csak értékteremtő szakokat hagynék meg a felsőoktatási képzésben. Természetesen én dönteném el, hogy mi hasznos és mi nem.
Az informatikus, gépész, reáltudomány mind maradhat, a humán viszont mind kikerül.
Könyvtáros főiskolai végzettség? Fél éves OKJ tanfolyam bőven elég egy könyvtárosnak!
Történelem-, irodalomtanároknak lehetne esetleg valami 2-3 éves alapverzió, de abból is fölösleges tovább untatni őket.
Testnevelés szakos főiskolás? Na…
Természetesen itt nem állnék meg a radikalizálásban, folytatnám az élet minden területén, ezért ajánlom, sohase szavazzatok majd rám 🙂