A tömeg ölt

Gyakorlatilag az egész ország a tegnap esti, West Balkán nevezetű budapesti szórakozóhely mellett történt eseményektől hangos.

Amit a hírekből és innen-onnan biztosan tudni lehet: három fiatal, középiskolás lány életét vesztette, miután tömeg és pánik alakult ki az egyébként működési engedély szerint 300, gyakorlatilag pedig 1 600 fő befogadására alkalmas szórakozóhelyen, ahol máskülönben csak az eladott belépők száma 2 800 körül volt. Ezek a tények, lehet őket látni, olvasni és hallgatni a médiában.

Ehhez azonban még jön a másik oldal. Többen azt állítják ugyanis, hogy a pánik közel nem a tömeg miatt alakult ki, hanem azt egy késelés okozta, melynek többen szemtanúi voltak, ezt ráadásul twitteren, fórumon és egyéb helyeken hangoztatják. Ennek az oldalnak a pikantériája, hogy néhány olyan twitter-fiók, melynek üzenetei közt tegnap éjszaka hasonlókat lehetett olvasni, reggelre felfüggesztetté vált. Illetve, az onlájn közvetítések nagyon nagy többsége is teljesen hirtelen változtatta meg a késelést arra, hogy egyelőre nem tudni, de úgy néz ki nem is történt ilyen. Mostanra pedig nagyon mélyre kell lapozni, hogy a késelésről bármi találjunk.

A tények

Sokan voltak a West Balkánban, ez egyértelmű. Valószínűleg az üzemeltetők elő lesznek véve, kapnak néhány évet, és egy elég komoly pénzbírságot, a West Balkán meg eltűnik a süllyesztőben, hogy később más néven üzemeljen tovább – nem ez lenne az első ilyen sztori.

Azt is vehetjük ténynek, hogy késelés elő szokott fordulni. Sajnos a Nyugati Pályaudvar környéke sem az a biztonságos hely, ahol este tizenegy után szívesen mászkál az ember. Lehet tagadni az ellenkezőjét, egyéni vélemény, én a pályaudvar százméteres körzetében lakom, és bizony este tizenegy után inkább kerülöm, beszarinak tartanak vagy sem.

Az is tény, hogy a tömegben nem alakul ki csak úgy pánik. Ehhez valami kell, még ha csak az is, hogy valaki elkiáltja magát késelés, és valójában nem történik semmi. Persze a tömeg rendkívül nehezen elviselhető, ezt fölösleges firtatni, de azért ilyen jellegű pánik minden ok nélkül nem alakul ki, én legalábbis így gondolom.

Az is tény tehát, hogy valami történt.

Amik kérdésesek

Rengeteg ilyen dolog van. Engem például érdekel, hogy miért csak három emberrel történt az, ami. Ne értsen félre senki, ez így is rettenetes tragédia, nem lennék a szüleik és a barátaik helyében, azonban az arányokat figyelembe véve valahogy gyanús hogy 2 500 ember, a mentősök szerint pedig a három lányon kívül más különösebb ellátásra nem szorult.

Meg aztán ott ez a késeléses-történet. Lehet mondani bármit, én simán elhiszem hogy volt késelés. Nem azért mert polgárpukkasztó vagyok és imádom ha akció van – én sem örülök annak hogy a lakhelyem közelében ilyenek történnek. Viszont az emberek poénból nem írnak ki ilyet. Egy még talán, de több tucat véletlenül sem. És igen, nem kell felfújni mindent, viszont ettől függetlenül még bogarat tettek az emberek fülébe.

Leszerepelt a közösségi média?

Hernádi Levente fotós szerint a történt események a közösségi média leszereplését bizonyítják. Ugyanis szerinte egy valaki írta ki a késelést, megindítva ezzel a lavinát. Van ebben is igazság, hiszen ha valaki rosszul lát valamit, kiírja azt, abból probléma lehet. És az is nagyban igaz, hogy annak amit leírunk következménye van, legyen szó akár csak a twitteren otthagyott 140 karakternél nem többet tartalmazó apró kis üzeneteinkről. Amit leírunk, annak következményei vannak, ezt kellene megértetni.

Leszerepelt a közösségi média? Nem hinném. Régebben ugyanúgy elterjedt volna a késeléses-szál, csak nem twitteren, hanem telefonon vagy akárhogyan máshogy. Aztán persze az adott médium úgyis odatette volna hogy meg nem erősített információk szerint és így tovább.

Viszont ami még érdekes dolog. Napjainkban mindenkinek internetezésre alkalmas telefon figyel a zsebében, és az információ pillanatok alatt egyik helyről száz másikhoz elér. Valahogy mégsem tűnik úgy, hogy ezt a lehetőséget, ezt a hatalmas erőt megfelelően használnánk ki. Például a Facebookon több mint négyezer ember jelezte, hogy igen, én ott leszek a West Balkánban. És ha a hely szervezői négyezres ruhatárral készültek, holott a megnyitáskor elhangzott hogy 1 600 ember fér be, akkor valaki mért nem integetett? És még ezer hasonló kérdés.

Szomorú dolgok történtek tegnap este, reméljük, hogy egyhamar nem fog előfordulni hasonló, illetve, hogy az elhunyt lányok szülei, családjuk és barátaik fel tudják majd dolgozni a történteket. (És gondolok itt például arra is, hogy nem szedi őket szét a média.)