91

“Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”

A minimum lenne az az egy perc néma csönd, nem?
(mellesleg melyik program ez? szabad a nevét?)

Ja, nagyon durva volt! 🙂

http://videoguru.hu/ordog-nora-video-mi-van-junius-4-en-ami-miatt-ez-ilyen-nevezetes-a-trianoni-bekeszerzodes-juhfej/20110605/

[re=6064537]Leg the Brench Press Fan[/re]: Bősze Balázs, I presume?

[re=6064533]FlashGordon[/re]: Boldog születésnapot.

Nohát, hogy pont azon a napon léphettek föl, mikor a nők szavazati jogot kaptak! Remélem értékelték, hogy ez mekkora lépés volt az emberiségnek a nemek közötti egyenjogúság eléréséhez.

(És kérem visszaállítani a röghözkötöttséget, az Árpádházi királyságot, valamint a magyar-lengyel perszonálúniót. Megemlékezést a tatárjárásról, a különböző törökkel, osztrákkal vívott harcok elvesztéséről, valamint a világosi fegyverletételről is, csak hogy minden a helyén legyen.)

(Félreértés ne essék, keserű pirula két világháborúban is a rossz oldalon állni, de szerintem sebeink nyalogatása helyett – a múltból tanulva – előre kellene tekinteni. )

[re=6064543]Varsányi Martina[/re]: Aha, szóval tegyünk úgy, mintha meg sem történt volna, hogy 3-4 millió honfitársunk egyik évről a másikra idegen országba került, és elvesztette az állampolgárságát. Hát beléd sem szorult túl nagy együttérzés, az biztos.

Btw, a nemeteknel se nemzeti gyasznap, hogy elcsatoltak Elzasz-Lotharingiat. Stb.

Amúgy köszi az eddigieket mindenkinek…vagy legalább valami élő blogjáról, ha adna valaki infót…

@hakkni: Opera infót köszönöm, ránézek.

[re=6064552]Varsányi Martina[/re]: Azért ne hasonlítgassuk már Elzász-Lotharingiát Trianonhoz, könyörgöm. Az egész terület kb 50 évig volt német fennhatóság alatt, területe kb. két Somogy megye, a mai Németország területének kb. 4 %-a.

Amúgy meg szoktak megemlékezést tartani a Don-kanyarban elesettekről, a budai kitörésről, függetlenül attól, hogy Te ezekről nem tudsz. Trianon azonban ezeknél sokkal nagyobb horderejű volt, sokkal kézzelfoghatóbb eredménnyel járt, ezért ha csak egy percre is, de minden évben megemlékezünk róla – mint nemzetünk legnagyobb tragédiájáról. Nem értem, mi a bajod ezzel. Ettől még nem lehet a jövőbe tekinteni, vagy mi?

[re=6064571]Varsányi Martina[/re]: Az okfejtésed fura. Részben azt akarod, hogy mindenről emlékezzünk meg (“miért csak erről?”), ugyanakkor zavar, hogy Trianonról megemlékezünk.

Egyébként igen, súlyos katasztrófa volt a török uralom, és így tovább. Ennek ellenkezőjét nem állította senki.

Szilézia sem túl jó példa. Egyrészt kb 150 évig volt német-osztrák terület, másrészt szintén elhanyagolható méretű még a mai Németországhoz képest is.

Tehát továbbra is áll a kérdés, miért probléma az, hogy nemzetünk – kedvedért – egyik legnagyobb tragédiájáról megemlékezünk, gyászosan, szomorúan? Mert vidáman azért elég furcsa lenne.

[re=6064579]Varsányi Martina[/re]: Azt nem mondanám, hogy valamiféle professzora vagyok a történelemnek, de így hirtelen nem tudnék Trianonhoz hasonló területi veszteséget felhozni, talán csak Lengyelország felosztása ugrik be, de az ugye innen 2011-ből már nevezhető “ideiglenes” dolognak. Egyébként talán pont Németország lenne az, ami jó példa lehetne. Sok németlakta terület került más országhoz, ahonnan később a lakosságot kitelepítették, és a német történelem igen jelentős eseményeinek színhelyei voltak. Mondjuk amennyire a németek beteges érzékenységét ismerem minden ellen, ami kicsit is hazafias, kétlem, hogy ez része lenne a közbeszédnek, pedig sok százezer ember életét tette tönkre a világháború után. Persze ezt te valószínűleg kint élve jobban tudod 🙂

Én személy szerint elfogadom, hogy nem csak áldozati bárányok voltunk. Remek kisebbségpolitikánk volt a boldog békeidőkben, ez tény, aztán csak pislogtunk, amikor a románok és a többiek megköszönték a magyar részvételt az ügyeikben, és inkább kikiáltották az elszakadást. Ennek a felismerése nagyon fontos, ugyanakkor vajmi keveset változtat a tényen, ettől Trianon ugyanakkora tragédia marad a magyarság számára. Egyébként fentebb írtam: más eseményekről is megemlékezünk. Október 6., Március 15., de egyébként aki az átlagnál kicsit jobb történelmi tudással rendelkezik, szinte minden hétre tudna mondani egy jeles eseményt. Én például személy szerint a 907 júliusában lezajlott pozsonyi csata napját tenném übernemzeti ünneppé. Nagyon régen volt, nagyon fontos volt, nagyon nagy győzelmet arattunk és nehéz aktuálpolitikát belevinni 🙂