A Google tavaly januárban »egy éve« tett néhány elég komoly változtatást mindenki RSS-olvasójában, a Google Readerben: megszüntették a megosztást, amire a fél internet egy emberként hördült fel.

Most, egy és egy negyed évvel később a Google bejelentette: nyáron megszüntetik a Readert.

Ezzel a bejegyzéssel értek nagyon egyet:

It may suck in the interim before great alternatives mature and become widely supported, but in the long run, trust me: this is excellent news.

Egyrészt, a Reader nagyon menő volt 2005-ben, amikor az emberek olvastak esetleg 50, kirívó esetben 100 blogot (vagy bármi hasonlót), és amikor indult be ez az egész leéljük a fél életünket az interneteken jelenség, de most, 2013-ban a Google Reader nekem például nem a legjobb eszköz arra, hogy új bejegyzéseket olvassak el. Másfél éve már, hogy egyre kevesebbet használom, és a tartalmak háromnegyedét kiszerveztem belőle, mert lehetetlen naponta több ezer bejegyzést ebben a formában átnézni.

Korábban napi átlag 1200 új bejegyzés érkezett, most napi hatvan, és mégis ugyanúgy eljut hozzám minden tartalom.

A módszerem jelenleg a következő:

Twitter, Facebook stb.

A fontos és azonnal tudni kell hírekről szinte biztos, hogy ezeken a platformokon gyorsabban tudomást lehet szerezni, mint RSS-ben. Érdemes követni például a hírportálok Twitter-csatornáját, mert este hatkor senki nem áll neki az aznapi 1200 hírt elovlasni, napközben viszont a fontosabb hírek eljutnak hozzám, ha már az ötvenedik ember retweeteli. Sok blogot is kiszedtem az RSS-olvasóból, és Twitterről szerzek tudomást az új bejegyzésekről.

Táblagép, telefon

A kedvenc oldalaimat, amelyeknek úgyis elolvasom a cikkeit (ilyen például a The Verge is), egyszerűen kiraktam könyvjelzőnek a táblagépre, reggel és este a fürdőszobában és útközben megnyitom, átnézem, az érdekesebbeket elolvasom. Továbbá, táblagépekre és telefonokra vannak nagyon jó RSS-alapú alkalmazások, amelyek nem a hagyományos értelemben vett RSS-olvasó szolgáltatást nyújtják, ahol listázzák az új bejegyzéseket, hanem az érdeklődési körünk és az elolvasott, kedvelt, megosztott cikkek, trendek alapján ajánlanak bejegyzéseket, a feliratkozott csatornákból. Ilyen a Zite, a Flipboard vagy a Feedly. Ráadásul nagyon sok jó tartalomszolgáltatónak már van hivatalos alkalmazása is.

RSS-olvasó

És persze, RSS-olvasó kell, mert például én is követek egy tucatnyi szakmai blogot. A Readert jelenleg csak arra használom, hogy azon tartalmakat átnézzem, amelyeknél másfél-kéthónapos időkereten belül teljesen mindegy, hogy mikor teszem ezt meg. Például egy érdekes technológiáról szóló leírást nem kell azonnal megnézzek és még a vécén ülve kipróbáljak, teljesen jó, ha hétvégén rászánok egy órát, és átolvasom, kipróbálom stb., ellenben a lakberendezéssel foglalkozó Apartment Therapy napi kétszáz bejegyzését úgysem fogom egyesével átnyálazni, tehát nincs is helye az RSS-ben.

Ezek egyáltalán nem az élet nagyigazságai, lehet, hogy másnak kicsit sem bejövős ez a módszer, én sokkal rendezettebben és kényelmesebben jutok infóhoz, mióta így csinálom, és nem frusztrál, hogy napi 1200 olvasatlan tartalom figyelget.

Másrészt, ez egy jó kis nyüzsgést okoz majd a startup világnak, július környékén annyi király, jobbnál-jobb RSS-olvasó lesz, hogy a Google Readerre már senki sem fog emlékezni.