Mefi és a Canon EOS 40D

Szóval, nagyjából egy éve elhatároztam, hogy beruházok egy komolyabb fényképezőgépre. Szeretnék vele munkát is vállalni, valamint ahogyan időm engedi, hobbi szinten is jó volna koptatni a zárat. Először a »Pentax K10D« volt a kiszemelt; majd miután az eltűnt a polcokról, a Nikon D80-nal kezdtem szemezni. És akkor leültem magammal megbeszélni a dolgot, és arra jöttem rá, hogy – figyelem: a mondat egyes olvasók számára az író beképzeltségét jelképezhetik, pedig erről szó nincs – egy, maximum két év múlva úgy is kinövöm. A több mint két éve vásárolt »Fujifilm FinePix s5600« (imádom) kiváló gép volt, a digitális és az alapvető fotózás rejtelmeit tökéletesen kitanultam vele. Tudom mi a blende, tudom mi a záridő, tudom milyen helyzethez milyen fehéregyensúly passzol, tudom hogy forgassam (bár van aki szerint gáz, hogy minden képem ferde, én szeretem, ez a védjegyem :]), hogy mikor nyomjam meg, és így tovább. Úgy érzem, hogy azzal a géppel két év alatt készítettem jó képeket, készíthettem volna jobbakat is, de sokszor megfogott a technika.

És akkor azt mondtam magamban, hogy inkább spórolok még pár hónapot, és kihagyom a DSLR belépőszintet, és rögtön a haladóba ugrok. Lehet beképzelt vagyok, nem tudom. És akkor Handrás kiírta, hogy eladó a barátnője alig használt Canon EOS 40D-je. Akkor elutaztam nyaralni, és mire hazajöttem, gondoltam úgy sem lesz meg. Azért írtam egy levelet, és kiderült, hogy megvolt. Tegnap aztán nyélbe is ütöttük az üzletet (ezúton is köszönet Mosinak, amiért megvárta míg összejön a pénzem, és egyébként is).

Mit is mondjak. Mikor az első úgymond igazi, komoly képet készítettem Kázmérról, na akkor konkrétan orgazmusom volt, kétszer. Ez a gép egyszerűen zseniális. Hihetetlenül (a bridge gép után pláne) gyors, rendkívül kényelmes (pedig a Canon gépei nekem egyáltalán nem voltak kézre állóak), és elképesztő minősége van. Kezdetnek egy Canon 50mm F/1,8 II népszerű fix nagyfényerejű, és egy nagyon alapszintű, de kezdetnek megfelelő Sigma 70-300mm F/4,5-5 APO DG Macro tele(makró)objektívet vettem hozzá, később persze egy kisebb vagyonért ezeket igyekszem bővíteni. Továbbá a stúdiótechnika kitapasztalása érdekében (ez is érdekel ugyanis) jövő héten vásárolok hozzá egy Mikrosat Villanj-Körte nevű vakut, ernyővel és állvánnyal. Szintén később ezt is szeretném fejleszteni.

A fotókat lehet nézegetni, elképesztő minősége van, tényleg, ISO 1000 néz ki úgy, mint a Fujin az ISO 400.

Használatról sokat nem tudok elmondani. Kényelmes, gyors, kézreálló; két dolog nem szimpatikus: néhány értéket a tárcsa balra tekerésével növelünk, és jobbra tekerésével csökkentünk, néhány értékeket pedig fordítva. Ez apró dolognak hangzik, de fotózás közben sokszor kényelmetlen. Persze később megszokom. Valamint a bekapcsoló gomb tényleg nagyon hülye helyre került (én megszoktam, hogy az exponáló gomb alatt helyezik el, ez meg a kijelző alatt van).

Ami még nagyon tetszik: a Windows automatikusan kamerának ismeri fel, nem USB-pendrájvnak, így beállítható, hogy amint rádugom, azonnal másolja az asztalon lévő temppic mappában található, egy a mai dátummal létrehozott új mappába a képeket, az eredetit pedig törölje a kártyáról. Nem is beszélve az interaktív módról, amikor fényképezek, és a kép azonnal a gépre kerül. Valamint nagyon tetszik maga a gép menüinek kialakítása, mindent elsőre sikerült megtalálnom, minden logikus, minden egyszerűnek tűnik.

Egyszerűen beleszerettem ebbe a gépbe, egyelőre a legjobban elköltött forintnak tűnik. Bár minden kattanás pengeszúrás a szívemben, mert a zárra 100 000 exponálásra vállalnak garanciát, és én pedig használom a gépet, ami napi száz-kétszáz képet minimum jelent. De reménykedem benne, hogy a munkákból mire szükséges lesz, vagy egy új gép, vagy a zár cseréje összejön.

Ugyanitt fotós munkát vállal; lehet írni a ZOKNI kukac MEFI pont BE címre, bármiben meg tudunk egyezni.

És most betakargatom a gépet, megsimogatom és lefekszem aludni.