Fapadon repülni jó

Az az igazság, hogy az utóbbi évek szintén egyik legjobb találmánya a fapados repülőutazás. Nem tudom, hogy hol lehet a biznisz egy oda-vissza illetékkel és mindennel együtt négyezer forintba kerülő (egészen pontosan 4 125 forint) oda-vissza Olaszországba és vissza szóló repülőjegyért, két hónappal előbb lefoglalva, de utazó szemmel az egész egy vicc.

Emlékszem, mikor először repültem, talán tíz éve lehetett, egy Budapest-Milánó repülőjegy, gyereknek, kísérő nélkül (vagyis egy sztyui végig jött velem, és aláíratta a papírt kiszállásnál hogy tényleg az a személy vehet-e át stb.) 150 000 forint körüli összeg volt. 2000 körül, mindez.

Fapados villamosjegyek

Mi volt a különbség akkor a Malév és most a Wizz Air járat között? A Malév egy ezeréves Boeinggal vitt minket, és kaptunk három meleg zsemlét, tíz deka téliszalámit és meleg teát, leszálláskor pedig mentolos cukrot. A Wizz Air-nél mindez plusz négyezer forintba kerül, és ha ki akar az ember rúgni a hámból, még akkor is csak nyolcezret költött repülőjegyre, ami tényleg egy vicc.

A repülés a legkényelmesebb utazási eszköz, ezt szerintem leírni is fölösleges. Mentem én már külföldre busszal, nem kívánom senkinek azt, hogy háromszor ennyi pénzért egy helyi járat kényelmességű ülésen feküdjük kockássá a testrészeinket tizen-egynéhány óráig. Míg a repülőnél kimegy az ember másfél órával indulás előtt, az otthon kinyomtatott repülőjeggyel, beslattyog a biztonsági ellenőrzéshez, aztán másfél óra múlva ezerkétszáz kilométerrel odébb találja magát egy kisebb reptéren. Helló.

Arra gondoltam, hogy megosztok néhány szösszenetet a fapados repüléssel kapcsolatban, mert azért elsőre nem feltétlenül olyan egyértelmű minden.

Általánosságban

  • Most ez lehet vicces lesz, de a fapados nem azt jelenti, hogy fapadon kell ülni. Még azt sem, hogy rosszabbak a gépek. Sőt, ha megnézzük hogy a Wizz Airnél a legidősebb gép négyéves, Airbus A320, amelyet a világ egyik legbiztonságosabb gépének tartanak, addig a Malév nem fapados járatain a legfiatalabb Boeing talán hat vagy hét éves. Nem akarok riogatni semmit, mert a repülés elég biztonságos a maga módján. A fapad annyit jelent, hogy bizonyos kényelmi szolgáltatások (helyjegy, étel-ital, néhány társaságnál mosdóhasználat, turista osztály stb.) fizetés ellenében érhetők el, nincsenek az árban. Sőt, a Finnairnél például az első osztályon, amelyet egy függöny, és a menüben való nagyobb húsadag, meg talán egy extra mosoly és persze plusz pár tízezres választ el a turista osztálytól, annyi csak a különbség, hogy bőr ülések vannak, szemben a szövettel. Wizz Air gépeken mindenhol bőr van.
  • Nem feltétlenül éri meg gyűjtőoldalakon keresni. Jártam már úgy, hogy a gyűjtőoldalon (amely több légitársaság ajánlatai között keres) sokkal drágábban jött ki az utazás, mintha magát a légitársaságot néztem volna.
  • Megéri az adott ország légitársaságait megnézni. Londonba például a Malévnál is rájöttek már, hogy nem lehet százezrekért repülni, így simán ott is le lehet csapni fapados szolgáltatásra.
  • Minél korábban érdemes lefoglalni a jegyeket. Ez nem nagy újdonság, a fapadosban ez is az üzlet: ha most foglalsz március 12-ére egy jegyet Párizsba, az ötezer forint körül mozog, ha március 11-én, akkor a semmilyen szolgáltatásokat magával nem hozó jegyért fizethetsz ki nagyjából negyven-ötvenezret.

Csomagok

Ezek megérnek egy külön misét.

  • Méretek. A fapados járatoknál a legnagyobb spórolás a csomagon van. Minden utas a jegye mellé felvihet magával egy darab kézipoggyászt, melynek mérete és/vagy súlya az előírtat nem haladhatja meg. Wizz Air példa: a kézipoggyász 55×40×20 centiméter méretű és 10 kilogramm súlyú lehet, ezt persze nem mérik lézerrel, sőt, ha kicsit nagyobb akkor sem szólnak, de jobb nem túllépni, mert nem fér el biztonságosan a fedélzeten és nem engedik az embert beszállni, ami kellemetlen lehet. Ez benne van a jegyben, ha további poggyászt szeretnék, akkor azt feladott poggyászként kezelik, és az árát külön ki kell fizetni (ez nagyjából 15 euró körüli ár jelenleg). E csomag már lehet nagyobb, legfeljebb 30 kilogramm, és maximum hat darabból állhat, de természetesen minden darabért külön fizetni kell, ismét.
  • Csomagolás. Kicsit erről is. Bizonyos múltban történt események miatt a légi közlekedés egyik legnagyobb kényelmetlensége, hogy szigorúak a biztonsági ellenőrzések. Lehet persze hogy az ember kifog egy kevésbé részletesen átvizsgáló munkatársat, de jobb az ellenkezőre készülni. A repülőgépre felvitt csomagban nem lehet folyadék. Ehető dolgokért annyira nem szólnak, de folyadék maximum egy deciliter. Ez légitársaságoktól független, európai biztonsági norma. A mi még fontos, hogy ha az ember visz egy fél literes kólát, amiben van egy deci, azt is kiöntetik vele, mert az eredeti űrtartalmat nézik. Persze a repülőn és a váróban lehet vásárolni mindenfélét, illetve ezt az űrtartalom-dolgot nem mindig tartják, de be magunkkal hozott dolgot nem nagyon vihetünk. Ha egy csomagot viszünk csak, akkor tehát érdemes ezeket megoldani, pláne, hogy a tusfürdő, smink és egyéb kozmetikai szerek is számítanak.
  • Elektromos kütyük. Ha valaki olyan beállítottságú mint én, akkor az utazás azt is magával vonja, hogy tizenkét darab töltő, hat darab elektronikai berendezés kerül a bőröndbe és hopp, meg is van a tíz kiló. Fontos, hogy a fényképezőgépet, laptopot és hasonlókat nem szabad és nem is ajánlott a feladott csomagba rámolni. Ezeket egyrészt elég hanyagul kezelik, dobálják, hányják-vetik, és esélyes hogy az objektívből semmi nem marad, másrészt valami szabály is tiltja. Tehát a tízkilós csomagba jön a laptop és minden más. Ezeket a biztonsági ellenőrzésnél jelezni kell, a laptopot megvizsgálják külön, így ha ilyesmivel megyünk, érdemes úgy odamenni, hogy az övet, telefont, kulcsot, pénzt, órát, fém tartalmú dolgokat már kipakoltuk az erre a célra kihelyezett szürke kis kosárkába, a laptoppal együtt. Ha azt látni, hogy valaki nem nagyon tudja a dolgokat, érdemes elé kerülni, mert tíz perceket is lehet várni egy olyan utas miatt, aki ezekkel nincs tisztában, és ott panaszkodik hogy most kellett kidobnia a drága Palmolive tusfürdőt, meg a dezodort és a parfümöt is.

Ha megérkeztünk

Fontos, hogy ha megyünk valahová, mindig nézzük meg az ottani ország dolgait. Példa: Magyarországon a reptéri transzfer még hiénataxisnál is maximum ötezer forint, bárhová a reptérről, és akkor még csúnyán le is húztak. Londonban a legolcsóbb reptéri taxi nagyjából fejenként jön ki húsz-harmincezer forintra, így ott például az easyBus-szal érdemes utazni (nekem a tippet TcT adta, ezúton is köszi neki), de ha Wizz Air-rel megyünk, kérhetünk reptéri transzfert, ami a legdrágább országban négyezer forint körüli összeg. Ha olcsón szeretnénk lakni, hoszteleket érdemes megnézni, itt két- vagy háromágyas szobákat éjszakánként tíz-tizenöt euróért össze lehet szedni, néhol reggelivel.

A repülést mindig a tehetősebb emberek szórakozási és utazási lehetőségének tartották számon. Néhány évvel ezelőtt ha azt mondtam volna, hogy repülőjegyet vettem ötezer forintért, hangos röhögés lett volna a fogadtatás. Ma már megoldható, hogy egy hónap alatt Európát körbejárva nem költünk többet százezernél repülőjegyekre.

Miért írom le mindezeket? Úgy gondolom, hogy az embernek minél többet kell látnia a világból, azonban nagyon sokan nem tehetik ezt meg hatvanezres repülő- és harmincezres buszjegyek mellett. Mióta van fapados repülés, azóta tényleg nem csak rossz reklámszöveg, hogy az utazás és a világjárás gyakorlatilag bárki számára elérhetővé vált. Én a következő évekre azt tervezem, hogy néhány jól kifogott repülőjárattal olyan helyekre is eljuthat az ember, tényleg szűkös büdzsével, ahová egyébként nem feltétlenül.

Érdemes körülnézni a fapados társaságoknál, március környékén már a nyári utakat is meg lehet szervezni. A Budapest Ferihegyről járatokat indító főbb társaságok:

Jó mazsolázást.

« »

mefiblog logó

Írja és rendezi Mefi, avagy Nádai Gábor © 2005-2024

A blogot büszkén pörgeti a WordPress motorja, Anders Norén sablonjának átbuherált változatával.