Hosszabb gondolatfejtésemet az alábbi képpel nyitnám; összefoglalja a véleményemet az egész jelenségről:
Hatalmas igazság. 2011-et egyesek a technológia forradalmának éve, és ebben azért van is némi igazság. Az egész internet jelenség az elmúlt évek során akkorává nőtte ki magát, annyi lehetőséget hozva, amekkorára és amennyit még az alkotói sem sejtettek anno.
A legidegesítőbb jelenség mégis az, amikor ráugrik az ember egy tartalomra nyálát csorgatva, ahelyett azonban csak egy figyelmeztető üzenetet kap: ez a tartalom nem elérhető az országodban. Kösz, igazi jóarczok vagytok!
Hogy mi áll a dolog mögött? Szerzői jogok és a reklám. Utóbbi egyszerű: az egyesült államokbeli reklámoknak mi nem lehetünk célközönségei, oké, látjuk, még talán tetszik is, de nincs piaci értéke annak, hogy mi végignéztük azt a reklámot. A szerzői jogi téma már összetettebb, annyira nem is értek hozzá, de azt látom, hogy itt olyan akadályokba ütközünk, amelyek többségét teljesen feleslegesen állították fel. Csak elég legyen annyit mondani, hogy minden USB-pendrive megvásárlása után afféle adót fizetünk bizonyos szervezeteknek. És ha már maga a »Google« is szigorúan veszi ezeket a szabályokat, akkor azért érezhető a helyzet komolysága.
Az egész téma most amiatt jött fel, hogy gondoltam próbáljunk ki valami on-demand zenei szolgáltatást. (Az on-demandre van már valamilyen megfelelő magyar kifejezés?) Szóval valamilyen zenetárt, ahol nem az albumok megvásárlásáért fizetek, hanem valami havidíj fejében azt és annyiszor hallgatom meg, amit szeretnék. A gondolat nem lehet nagyon elveszett, hiszen tucatnyi ehhez hasonló szolgáltatás van, végül a Spotify-ra esett a választásom. Persze hamar a kedvenc üzenetünkbe ütköztem, és miután gyorsan körülnéztem, nem volt nehéz megállapítani: az összes on-demand zenei szolgáltatás csak az Egyesült Államokban érhető el. Ennyi, kész.
Sőt, a »Deezer«, amely egy francia projekt volt emlékeim szerint, szintén nem elérhető Hongriában. Kivéve persze ha valaki regisztrált már korábban.
Lehet ügye ingyenes VPN-ekkel szórakozni, de az ilyen megoldásokat mindig is rühelltem. Sőt, az egész helyzetet rühellem. A végén persze eképpen oldottam meg, és a legtöbb szolgáltatás csak regisztráció során ellenőrzi, honnan jöttél, ha már regisztráltál, és használod a cuccot, nem. A Spotify maga egyébként nagyon jó cucc, megérte kipróbálni, és gondolkodom a közepes csomagra való előfizetésen is (havi hat dollárért végtelen muzsika, reklám nélkül).
Modern világ problémája, teljesen egyetértek, viszont kicsit olyan ez, hogy míg a szüleink nem utazhattak akárhová, addig mi ugyan utazhatunk, ellenben a neten próbálnak minket határok közé szorítani.
TLoF
2011. december 29. — 18:13:18
Próbáld ki a http://grooveshark.com -ot. Jelenleg ingyenesen elérhető magyarországról.. Hogy utánna mi lessz azt nem tudom.
Athos
2011. december 29. — 19:19:41
On-demand zenehallgatast nem probaltam meg, viszont ujabban a jamendo.com-rol hallgatok zenet (idonkent donate-elek is), vagy ha nagyon kell valami mainstream zene legalisan, akkor 7digital.com es dalok.hu.
Raszl Ivan
2011. december 30. — 00:38:01
Nem ertek egyet.
Az alkotonak es azt ot kepviselo cegeknek akivel megallapodott joga van eldonteni hogy eldontsek hogy kinek, mikor es mennyiert akarjak eladni a termekuket. A vevoknek nincs semmi kovetelese ezzel a termekkel kapcsolatban. Ez igy es csak igy jogszeru es moralis.
Kivansagai lehetnek a vevoknek, de az hogy nem tetszik nekik ahogy a termek arulva van (vagy eppen nincs egyaltalan) nem jogositja fel oket arra hogy illegalisan toltsek le az anyagot. Ha illegalisan toltenek le barmit az a szerzoi jogok megsertese es mint ilyen amoralis es buntetendo.
Mefi
2011. december 30. — 01:03:53
[re=6065847]Raszl Ivan[/re]: a szolgaltatas fejlesztoi ugyanannyira szeretnek, ha a szolgalttas mindenhol elerheto lenne, mint a termek szellemi tulajdonosai. (Fejlesztok es zeneszek egyarant.)
Bélabá
2011. december 30. — 06:14:17
last.fm
ráadásképpen olyan gyöngyszemekre lehet segítségével ráakadni, hogy csak na.
Marci
2011. december 30. — 09:18:20
Szóval ha nem tudok itthon Ferrarit venni, akkor átmegyek Olaszba és ellopom. Tök oké.
suexID
2011. december 30. — 09:41:53
[re=6065850]Marci[/re]: Olaszba a kamionosok szoktak menni.
Marci
2011. december 30. — 11:07:59
[re=6065851]suexID[/re]: Meg én, Ferrariért.
Athos
2011. december 30. — 12:34:14
Roviden: a terjesztok sirankozasa az illegalis forrasbol letoltok egy jelentos reszevel szemben nem megalapozottak, tovabba a legalis terjesztok hajlamosak mindennapos use-case-eket figyelmen kivul hagyni, amit javareszt csak az illegalis csatornak elegitenek ki manapsag. Egyebkent pedig van par pontatlansag a fentebbi kommentekben, pl. a Ferrari peldaja nem eleg atgondolt, tovabba illegalis *letoltes* pedig audiovizualis muvek eseten Magyarorszagon nem letezik (ld: Artisjus adathordozo dij).
Kicsit hosszabban:
@Raszl Ivan: Warez mellett is megmarad az alkotok-eloadok es a veluk kapcsolatban levo ipar kepviseloinek dontesi joga afolott, hogy milyen modon kivanjak legalisan terjeszteni a termekeiket. A warez jelenseg reszben annak tunete, hogy ezzel a dontesi joggal az erintettek nem eltek eleg korultekintoen. Ha a termek a fogyasztok egy csoportja szamara nem erheto el annak ellenere, hogy igeny lenne ra, akkor megeshet, hogy a termek forgalmazoja nem volt eleg alapos a dontes meghozatalakor. Itt ket esetek latok lehetsegesnek aszerint, hogy a warezolok szama hogyan aranylik a legalis fogyasztok szamahoz. (Itt csak azokrol a letoltokrol beszelek, akik a termek elerhetetlensege miatt toltenek le illegalis forrasbol, mas szoval azokrol, akik megvennek, ha lenne ra lehetoseguk.)
Ha az ilyen letoltok csak a celkozonseg egy eleg szuk csoportjat teszik ki, akkor az valoszinuleg nem okoz nagy kart, vagy maskeppen: a forgalmazas emlitett csoportra valo kiterjesztesenek ROI-ja rosszabb, mint hagyni oket warezolni. Magyarul tobbe kerulne elerhetove tenni a termeket legalisan, mint amekkora “kart” a warez okoz. Ez esetben a problema nem letezik, kar tehat sirankozni miatta (ld: a bejegyzesben emlitett tweet).
Ellenben ha a forgalmazas kifizetodo lenne, de megsem teszik lehetove a termek legalis beszerzeset, akkor ott a terjeszto hibas dontese elenkiti az illegalis terjesztest, ez esetben sirankozas helyett a hibas donteseket kellene inkabb felulbiralni (ld: a bejegyzesben emlitett tweet).
Magyarorszagon zene-film kategoriaban egyebkent nincs olyan, hogy illegalis letoltes, mivel a bejegyzesben is emlitett “Artisjus-ado” epp az ilyen letoltesek kompenzalasat hivatott megoldani. Affele gentlemen’s agreement jelleggel a terjesztok szemet hunynak a letoltes felett, az adathordozok sarcolasaert cserebe. Itt szigoruan csak a letoltesrol van szo, a letoltes lehetove tetelet (FTP-warez, DC megosztas, stb.) tovabbra is uldozik. Fontos megemliteni, hogy nehany technologia (pl. torrent) eseten a letoltes egyben megosztassal is jar, tehat ez a jelenlegi szabalyozas szerint tovabbra is illegalis. Arrol a torvenyhozot es a torvenyt kikovetelo lobbistakat kell megkerdezni, hogy miert tesz kulonbseget a szerzoi jogi torveny a muveszeti alkotasok es a szoftverek kozott…
@Marci: A letoltes masolas, aminek a kovetkezmenyekeppen az eredeti informacio (mp3 file, avi file, stb) nem tunik el, tovabbra is az eredeti tulajdonosnal marad. A pelda helyesen: ha Magyarorszagon nem lehet Ferrarit kapni, akkor atmesz Olaszorszagba, es masolatot keszitesz egy ott kaphato Ferrarirol. Eletszerutlen pelda, mivel autot masolni sokkal macerasabb, mint biteket.
A letoltok ket masik csoportjarol meg nem ejtettem szot: a mindent illegalis forrasbol letoltok moralisan elitelhetok, a kepet csak a termekek arazasa es az erintettek penzugyi viszonyai arnyalhatjak, errol hosszan lehetne vitazni, aki akarja, tegye. A letoltok harmadik csoportjat azok alkotjak, akik – ha mar Ferrari a pelda – az autokat is elviszik tesztvezetesre, mielott megvennek. Az illegalis forrasbol letoltok nem elhanyagolhato resze ugyanis test-drive jelleggel tolt le: azokat az alkotasokat, amiket eleg jonak talal, kesobb megveszi legalis forrasbol is. Senki sem szeret zsakbamacskat venni, marpedig egy-egy radioban lejatszott dal vagy egy mozielozetes ennek eldontesehez sokszor igencsak keves. (Nyilvan a mosoport nem lopom el, sem az osszetevoit nem jegyzetelem ki a boltban probalom ki otthon, mielott megveszem, ugyanakkor ha a mosopor nem tisztitja meg a ruhaimat, van hatosag, akihez a fogyaszto megtevesztese miatt fordulhatok. Ha viszont az ember hall a radioban valami jo kis szamot, de az eloado nagylemezen csak – extrem pelda – csorgo-zorgo halalmetalt talal, kihez fordulhat?)
Aztan nem beszeltunk meg nehany olyan use-case-rol sem, amiket tobbe-kevesbe figyelmen kivul hagynak a legalis terjesztok: ha megveszek egy DVD-t, de mondjuk ut kozben a vonaton szeretnem megnezni a filmet (netbookrol, telefonrol vagy mas, optikai meghajtot nelkulozo geprol), akkor vagy lerippelem a filmet (a torveny tudtommal csak biztonsagi celu masolatot engedelyez, az adathordozo inkompatibilitasa pedig nem az), vagy letoltom (illegalis forrasbol, hiszen egyszer mar megvettem a film megnezesere a jogot). Kolcsonadhatom-e rokonnak-baratnak a filmet/zenet? A legalis forrasbol fogyasztonak miert kell vegigneznie a moziban vagy a DVD-n attekerhetetlen modon megjeleno “You wouldn’t steal a car, you wouldn’t steal a handbag” jellegu kisfilmeket? Mi van, ha egy sorozatot nem kritikan aluli tesco-gazdasagos szinkronnal szeretnek megnezni, hanem eredeti nyelven? (Vetitik Magyarorszagon pl. a Big bang theory-t angolul? A magyar szinkron sajnos elvezhetetlen…)
Mefi
2011. december 30. — 12:57:30
Vicces, hogy mindenki leakadt a kepnel. 😀
saxus
2011. december 30. — 19:12:57
[re=6065847]Raszl Ivan[/re]: Félreérted a problémát: addig, ameddig hivatalos forrásból NEM teszik lehetővé, hogy megvásároljam itthon a terméküket, szolgáltatásukat, addig egy kurva szót ne merjenek szólni, hogy nekik _veszteséget_ okozok. Mégis miféle veszteséget okoz az, amiből egyébként nem lenne bevétel?
Másik, ami miatt nem értek egyet a mondanivalóddal az az, hogy ha a szerző, a tényleges alkotó magyarázna és ő szabályozná be, hogy nehogymá’, akkor még elfogadnám. De amikor egy alapvetően kapitalista cég, (akinek alapvetően tökmindegy, hogy mit forgalmaz, lényeg, hogy dőljön a lé – kereskedők márpedig ilyenek és ilyen szempontból a kiadóknál sincs jelentős különbség) ne hisztizzen már.
Tudod, kereslet, kínálat meg annak a találkozása.
[re=6065854]Mefi[/re]: mert az senkit nem érdekel 😀
Egyébként ezzel kapcsolatban: nem mindenki olyan web2-es lény, mint te, én speciel szeretem azt, hogyha valami itt van a gépemen a saját tulajdonomban úgy, hogy afelett csak és kizárólag én rendelkezek.
Mefi
2012. január 02. — 19:35:48
[re=6065856]saxus[/re]: ez a veszteség kérdés tök jó, nekem így nem sikerült megfogalmaznom. 🙂