Önkormányzat

Idejött előbb egy fiatal (huszonéves) srác, és a fákra kiragasztott ilyen önkormányzati választásos plakátokat. Ez eddig oké, de jön a kérdés: ki fogja leszedni? Mert ők olyan bőszen ragasztatják, de amikor leszedni kéne, akkor már senki sem lelkesedik, csak persze én, mert engem meg zavar.

A lényeg nem is ez, hanem hogy bejött a kocsmába, és leállt mesélni, hogy szavazzunk az MSZP-s önkormányzati figurára, mert az nekünk milyen jó volt, és milyen jó lesz. Erre édesapám röhögve megkérdezte, hogy mi volta a jó. Jöttek a szövegek, hogy az út, meg a csatorna meg az uszoda. Ja igen. Az utat és a csatornát a lakók fizették ki (több mint tízezer forintot szedtek be, kisebb címletekben, elvileg augusztusban már tesztüzem lett volna, ehhez képest még most nincs kész a fele), az uszodát pedig egy magánszemély üzemelteti. És még egy apróság: mióta itt élünk négy-öt éve, egyszer nem jött ide senki, hogy nekünk mi a jó, vagy mi a rossz.

Undorító modorban cinikusan, lekezelően beszélt szüleimmel, ráadásul tegezve (ha én egy nálam idősebbet letegeznék, pofáncsapnának, mert úgy illik, hogy előtte megkérdezem, hogy szabad-e, vagy legalábbis engem erre tanítottak), nem sok kellett hozzá, hogy lemenjek és elküldjem a ‘csába. Igen, ideges vagyok, hogy hazudoznak itt össze-vissza, és megint a kampányra mennek a pénzek, de hát ugyan, majd egy kis szigorítás itt, egy pici reform ott, és máris megtérül.