Valami Amerika 2

Úgy volt, hogy megnézzük ma a magyar hüllős átverős filmet, de végül a Duna Plazában már nem játszották este (viszont LÁTTUK HANDRÁST, OMG!!4), így maradt ez. Az első rész nagyjából tetszett, mondjuk így most egy négyest nyomnék rá, röhögtem rajta párszor, és nem volt annyira gagyi, a főcímdal pedig kifejezetten bejött. A mostaniéval ellentétben, aztán úgy gondoltam, hogy a film is valami hasonló lesz, de szerencsére nem.

A magyar filmek azért jók (függetlenül attól, hogy maga a film egyébként jó-e), mert a miénk. Mert látunk benne olyan helyet, ahol már elsétáltunk, ahol már bicikliztünk, ahol már csókolóztunk vagy akármi hasonló. És nekem például jól esik viszontlátni egy filmben az otthonomat. A Valami Amerika 2 ilyen téren nagyon jó, magyar film, és ezt nem titkolja. Értem ezalatt az olyan dolgokat, hogy a maffiózó kocsijában a lakodalmas zene szól, nem a komoly; a HÉV-megállóban a graffitik nincsenek lefestve-kitakarva-retusálva, mert jaj mit gondol a külföldi; az utcák nem sterilek mint egy műtő és nem kitalált helyeken játszódik. Ezek miatt nálam alapból jól indult. A kedvenc jelzőt ott kapta meg, amikor megjelent a Tankcsapda, egy kis koncertjelenettel és Lukács pár mondattal. Magyarok vagyunk, magyar filmben nem hálivúdot, hanem Magyarországot, magyar dolgokat akarunk látni. Így kell ezt.

Ami még nagyon tetszett, hogy az elején bemelegítőnek egy kis képregényben kommentárral megtudjuk mi is történt az előző filmben. Jó dolog ez, régen volt már, régen is láttam utoljára, így kicsit képben volt az ember, hogy ki-mi-hol-mikor.

Amennyire én láttam, a színészi meló teljesen oké. Picit azért érezni az itthon jellemző színpadon-vagyunk-effektust, de annyira nem erős. Oroszlán Szonja eleinte nagyon erőltetettnek tűnt, aztán kicsit belerázódott, vagy nem tudom, és nagyon jól játszotta a buta szőke libát. Ónódi Eszter meg egyszerűen meseszép, bár két jelenetben annyira idiótán volt sminkelve, hogy az már fájdalmat okozott.

Technikai tekintetben is nagyon jó volt, szép képek, jó koreográfia a színpadi jeleneteknél és minden ilyesmi.

Az van még, hogy a magyar illetékesek nagyon tudnak beszólásokat írni, mert akárcsak a Tűzvonalban esetében, olyan oltások és odaszólások voltak, hogy egy-két jelenetnél tényleg potyogtak a könnyeim. Meg aztán a végén a támogatóink részt viccesen, a cégek (T-Home, Nokia, Szerencsejáték Zrt. stb) reklámjainak kifigurázásával oldották meg.

Az egyetlen rossz pontot a nekem annyira nem tetsző, ám annál többször hallható betétdal miatt kaphatja, de ez belefért.

Nagyon-nagyon jó volt. Nem is kell mint magyar filmként beskatulyázni, ez szerintem lazán megállná a helyét más országban is, talán csak az elég sok magyar berkekben vicces poén miatt nem. Korrekt, technikás, vállalható vígjáték, magyaroktól, magyaroknak. Zseniális volt, komolyan, le a kalappal!

{{5csillag|(Egyik legjobb magyar film?)}}