Egy gondolat az olaszokról

Egy videó, ami ehhez kapcsolódik:

Nemlátom, kattintok, meglátom!

Ez egy olasz reklám. Olasz termék, olaszokkal, olaszok által, olaszoknak készített reklámja. A Sammontana olyasmi mint itthon az Algida (ex-Eskimo), több féle, több ízű, kifejezetten finom jégkrém és fagyi gyártója; kint az olaszok között ahogy én észrevettem elég népszerű.

Minden este a tévében kétszer, de inkább háromszor-négyszer ment ez vagy valamelyik másik reklám, és nekem mindig az jutott az eszembe, hogy itthon a magyar termékeknek ritkán látunk magyar, még ritkábban jópofa reklámokat. Tudom, ez sem egy aranyszobros alkotás, de tényleg hangulatos, a dallama belemászik az ember fülébe, és ha ránéz a fagylaltokat sorakoztató hűtőre, rögtön dudorászni kezdi. Itthon cserébe kapunk hüvelygombát vacsora közben, kétszer.

És ez nem csak a jégkrémmel van így. A legtöbb reklám olasz, sokszor még az eredetileg nem olasz produktumoké is. A termékneveket az esetek nagy többségében lefordítják, vagy valami az olaszok által könnyebben megjegyezhető és kiejthető nevet adnak nekik.

És most őszintén, nem érthető ez a hozzáállás? Egy magyar terméknek mért ne magyar szereplőkkel, magyarok által rendezett, magyar piacon kifizetett reklámja legyen? Egy Magyarországon, magyar nyelvű emberek között árult terméknek mért van az adott nyelvet nem beszélőknek kiejthetetlen és megjegyezhetetlen neve? Értem persze, hogy a filmátnevezések után inkább jegelni kellene ezt (apró kitérő, hogy az olaszok viszont kevés filmcímet fordítanak, ha mégis, akkor is az egyértelműeket, melyeket gyakorlatilag szóról szóra lehet, vagy meghagyják az eredetit és gondolatjellel adnak olasz címet), de hihetetlenül becsülöm őket ezen hozzáállásuk miatt.

Apróságok ezek, lehet hogy igazából fel sem tűnik, de többek között ilyen és hasonló kis apróságokon keresztül lehet megismerni milyen is egy nemzet.