Körül vesz minket egy tucat üzlet a bevásárlóutcákban és a plázákban, de vajon hánynak ismerjük a hátterét? Persze lehet senkit sem hat meg különösebben, én ellenben kifejezetten szeretem tudni, hogy honnan indult egy cég, kik állnak mögötte és így tovább.
Az IKEA-ról már többször volt szó »itt a blogon is«, én kifejezetten szeretem a céget, bár sokan rájuk mondják, hogy csak nagyon pofás marketinggel adják el a gyenge minőségű termékeiket.
Aki azonban vásárolt már IKEA-ban, az tudja, hogy ha minden üzlet így működne, az emberek sokkal jobban szeretnének vásárolni. Tudom persze, hogy nekem is volt már velük problémám, de végül akkor is segítettek, és megoldódott a dolog. Az IKEA logója kék és sárga színekben pompázik, akárcsak hazájának, Svédországnak a zászlaja. A vállalat az ország déli részéből érkezik. A neve rövidítés: Ingvar Kamprad Elmtaryd Agunnaryd. Ingvar Kamprad az alapítója, aki gyerekkorában az Elmtaryd-farmon élt, gyufákat árult, és ekkor jött rá, hogy barátságos mosollyal rengeteget el tud adni, a nagy mennyiségben olcsón megvásárolt gyufákból. Később kezdett el bútorokkal foglalkozni. Mostanra az Agunnaryd községből érkező vállalat a világ legnagyobb bútorforgalmazója. A fő üzletpolitika az árak alacsonyan tartása, a minőség és a dizájn megteremtése. Kamprad szerepel a Forbes által megjelent listán, mely a húsz leggazdagabb embert nevezi meg a világon.
Az IKEA mottója hogy Élj jobban!
, ebben igyekeznek segíteni. Minden egyes termékkel egy falat svéd kultúrát is kap az ember, az áruházakban pedig svéd finomságok boltja, svéd gyorsétterem is található. Termékeiket azért tudják alacsony áron tartani, mert nagy mennyiségben gyártják, rengeteg helyen forgalmazzák szerte a világon és minden olyan tevékenységet, melyet a vásárló maga is meg tud csinálni (szállítás, összeszerelés stb.) kihagynak a profilból, vagy különdíjak ellenében végzik el. Az IKEA egy igazi sikertörténet, rengeteg cég rengeteget tanulhatna tőlük.
Rögtön itt van egy másik svéd sikertörténet, a Hennes & Mauritz, mely főként női divatárujáról, az átlagembereknek is elérhető stílusos és minőségi kínálatáról híres. A H&M után azért kezdtem el nyomozgatni, mert érdekelt, hogy vajon tényleg egy Hennes és egy Mauritz nevű fickó alapította, vagy mi.
Aki így gondolta, mint én, az tévedett. A hennes
szó a svéd nyelvben az övé, nő alakban (mint például az angolban a hers). Eleinte Hennes néven működött, kizárólag modern női divatáruval foglalkozott, azonban Erling Persson, aki alapította, később megszerzett egy Mauritz Widforss nevű vadászüzletet, ekkor nevezte át az Hennest mostani nevére, melyet később a könnyebb megjegyezhetőség és a márka határozottságának érdekében H&M-mel rövidítettek. Apró érdekesség, hogy míg itthon főként há und emm
-nek nevezik, de például az olaszok is így hívják (ákká e emme
), addig például az angolok egyszerűen hennisz
-ként emlegetik. Persson 2002-ben hunyt el, fia vette át a vállalkozást és viszi tovább azóta is, persze nem egyedül, de döntő többségben. A Forbes listáján ő is szerepel a húsz leggazdagabb ember között.
Hennesék nagy húzása az volt, hogy bár olyan területeken árulták stílusos ruhadarabjaikat, ahol nem feltétlen a divat diktál (ha megnézzük például Budapestet Párizshoz viszonyítva, kevesebb Gucci vagy Armani darabot viselő emberke rohangál, illetve az eredeti Louis Vuitton táska sem gyakori), mégis megtalálták a réteget, amelynek lenne kereslete divatosabb ruhákra, olcsón. A sikerhez csak hozzájárult, hogy több kollekciójukat nevesebb művészek segítségével készítették el (például Madonna is közreműködött), de több egyébként luxus divattervező is készített már nekik kollekciót, jó néhány nullával kevesebbért árult ruhákkal.
Itt egy jó kis videó tőlük, amiben a Karl Lagerfeld által tervezett néhány ruhát reklámozzák:
Nemlátom, kattintok, meglátom!
Végül pedig a Levi’s. Rögtön itt egy kis kitérő: itthon előszeretettel emlegetik a márkát mint lévisz
, de angolul a helyes kiejtés livájsz
. Általában rám nagy szemekkel néznek ha így emlegetem, de ha megnézünk egy eredeti nyelvű Levi’s reklámot, vagy egyszerűen beírjuk valami angol felolvasó programba, akkor láthatjuk-hallhatjuk hogy a kiejtés a második formában helyes.
Levi Strauss Jacob Davisszel karöltve készítették el az első farmernadrágot, az ezernyolcszázas évek végéhez közeledve. Eredetileg a strapabíró anyaga miatt munkaruhának tervezték, azonban később mint ahogyan az lenni szokott, divatcikk lett. (Valami hasonló jelenség figyelhető meg talán most a gumicsizmával.) Az első farmernadrágokat gyártó céget is Strauss alapította, a márka természetesen azóta is él, az egyik legjobb minőségű és talán legismertebb farmer és mára már egyéb termékeket is gyártó vállalat áll mögötte.
Kedvenc Levi’s reklámom. Ha itthon ilyenek mennének, de szép is lenne:
human
2010. október 02. — 01:26:19
a gumicsizmát NE és NE.
jester
2010. október 02. — 10:12:02
Szerintem az ikea nem épp az olcsóságáról híres… :S
Mefi
2010. október 02. — 14:40:54
[re=6062306]human[/re]: nekem van egy ami kifejezetten tetszik, de tényleg van olyan, amit nem kéne
[re=6062307]jester[/re]: vannak kifejezetten drága termékeik is, nyilván, viszont mutatok egyet: IKEA BILLY könyvespolc. Tízezer forintba kerül bruttó, ezt a legolcsóbb asztalos is tizennégy-tizenötezer forintért csinálja meg, szerintem elég korrekt.
Dávid
2010. október 02. — 21:40:09
Hú, basszus, pedig nekem vki azt mondta, hogy mivel a Levi Stauss-t azt minden németül vmennyire is tudó ember [Lévi Straussz] – nak ejt, ezért a Levi’s-t is lévisznek kell ejteni (meg azt is mondta, hogy az amerikaiak a hülyék).
Akkor ez most tíz fokú skálán mekkora hülyeség? -.-
shaark
2010. október 02. — 23:22:26
Ha már itt a helyes kiejtésekről és a svédekről beszélünk akkor érdemes megemlíteni a SAAB-ot, amit hivatalosan nem “SZÁB”-nak mondanak, hanem, bármilyen hihetelen “SZAB”-nak 🙂 Én például kitudok ugrani az ablakon amikor meghallom, hogy száb…
Mefi
2010. október 03. — 19:02:58
[re=6062309]Dávid[/re]: ja, pont ezt beszéltük Ingriddel is, de Strauss ugye Amerikába emigrált, és ott vette fel a Levi Strauss nevet, míg a márka is ezért lett “livájsz”. De persze lehet ezen vitatkozni, tény.
[re=6062310]shaark[/re]: ezt nem tudtam, köszi!
Dávid
2010. október 05. — 19:46:51
[re=6062317]Mefi[/re]: Hát ja, de végsősoron mindegy is 🙂