Félfogadás

Ki kellene valamit arra okoskodni, hogy bizonyos helyeken a munkaidő ne reggel nyolctól délután ötig legyen, mint az átlagemberek munkaideje, hanem mondjuk délután kettőtől este nyolcig. Mire gondolok, a postára gondolok. Az összes posta a környéken bezár ötkor, ergo marad a Nyugati Pályaudvarnál lévő nagyposta. Oké, de itt viszont tíz perc alatt még nem sikerült feladni egy csekket. (Most abba ne menjünk bele hogy mért van csekk, csak csekk és kész.) Vagy például az ügyfélszolgálat, ahol ötig van ügyintézés, de mit ötig, sok helyen már háromkor hajítják el a tollat mintha égetne.

A másik magasröptű gondolat, ami bánt engemet, az a felvágott csomagolása. Ugyanis régen ez úgy történt, hogy egy viszonylag nagy darab papírba rámolták a húst, a papírt kényelmesen összehajtották a rutinos kezek, te meg otthon éhezve, már-már széttépve, ha nem is olyan tökéletesen, de legalább lassan vissza tudtad csomagolni. Na most ez úgy néz ki, hogy rárakják a felvágottat, a lehető legkisebb papírdarabot meghagyják, a többit levágják és felhasználják máshol. Te meg itthon nyilván nem tudod úgy visszacsomagolni mint az, aki naponta százszor ismétli a műveletet, ergo át kell raknod fóliába vagy valami.

Szóval érted.