Oké, most egy kis lifehacker jellegű bejegyzés. Nem tudom ki hogyan van vele, én pocsék kelő vagyok. Szerencsére, ha valamit elhatározok, ahhoz több-kevesebb sikerrel tudom is magam tartani. (Az általam felállított szempontrendszerek szerint. Ha valami nem megy, nem kell erőltetni.) Ez azonban cseppet sincs így a reggeli ébredésekkel. Minden egyes alkalom kínszenvedés.
A tünetek
Gyakorlatilag úgy ébredek, mint akit agyonvertek, azonnal lenyomom az ébresztőt, még öt perc, még öt perc, még öt perc. Mióta az eszemet tudom, ez így van, ráadásul a családban mindenki így ébred, anyukám órákkal előttem ébredt anno, hogy fel tudjon kelteni. A tévére ébredés, hangosodó ébresztő, sok ébresztő, messze az ébresztőt az ágytól és egyéb megoldások egy ideig mindig jók, de később immunitást fejleszt ellenük a szervezetemben található Alvásminőségi Biztos.
Mit lehet tenni?
Kis guglizás után rájöttem, hogy nem vagyok egyedül ezzel az egésszel. Nagyon sok hasznos infót találni a neten, én ezek közül gyűjtöttem össze párat, amelyeket most a napokban igyekszem betartani.
Sok helyen úgy kezdik, hogy feküdjünk le korán. Persze, nagyon vicces. Hozzáteszem, hogy amikor sokáig alszom, akkor sem ébredek sokkal jobban, maximum magamtól, de a folyamat nem sokban különbözik.
Na de, beszéljünk az érdekes dolgokról.
Feküdjünk le nyugalomban
Ez már sokkal inkább érdekes dolog. Este kicsit készüljünk fel az alvásra, a lefekvés előtti öt-tíz percet töltsük valami relaxáló, kellemes dologgal. Doromboltassuk kicsit a macskát, ha nem egyedül vagyunk, kedveskedjünk kicsit egymásnak, ürítsük ki az agyunkat az egész napi káosz után, igyunk egy kis vizet és nyúljunk el az ágyban. Én általában este szoktam átgondolni az aznapi eseményeket, és készülök fel a holnapiakra, de lehet, hogy ez is egy rossz taktika, most igyekszem inkább arra koncentrálni, hogy pihentetően aludjak (habár az alvással sosincs bajom). Az is fontos továbbá, hogy igyekezzünk ne összeveszve lefeküdni. Se a párunkkal, se mással, mert ez az egész éjszakára hatással lesz, így a reggeli kelésre is.
Fontos a felszerelés
Ez az, ami egyáltalán nem hülyeség. Jó minőségű matrac, megfelelő takaró és ágyneműhuzat, kényelmes párna. Nekem a »memóriahab« bevált, de mindenkinek más lehet a jó. Fontos még, hogy legyen jó idő a szobában, ne túl meleg és ne túl hideg (előbbinél nem alszunk jól, utóbbinál reggel rossz kimászni a takaró alól).
Legyen fény
Magamról tudom, hogy ha leengedem a redőnyt, és koromsötétben ébredek, akkor bizony a koromsötétben alszom is tovább. Ha felhúzom a redőnyt, mindig könnyebben megy a kelés. A dolog hátránya, hogy néha így már korábban is felkelek, bár ez télen nem veszélyes.
Vizes borogatás, kávébab
Nagyon sok helyen olvastam, hogy érdemes egy jó hidegvizes törölközőt vagy valami hasonlót az ágy mellé készíteni. Ez reggelre nem lesz olyan hideg, de ha az arcunkra tesszük, akkor sokkal könnyebb felébredni, és nehezebb visszaaludni. A másik hasznos dolog, hogy tegyünk néhány szem kávébabot magunk mellé, és együk meg reggel. A pohár víz egyébként szintén hatásos.
Reggeli jutalom
Ezt is saját magamon vettem észre: ha reggel valamilyen nagy nap van, szinte azonnal kelek, bármennyi alvás után. Ha például megveszek valamit, amit már régóta szerettem volna vagy mondjuk elutazom, vagy találkozom valakivel akivel régóta nem stb., ezek mind-mind elősegítik a reggeli szenvedés kihagyását. Persze, nehéz minden reggelre értelmes motiválóerőt találni.
Atomrobbanás
Egyszer véletlenül maximum hangerőn maradt a két másfél méteres hangfal, és reggel rádióra ébredtem. Nos, nagyjából ötméternyi távolság volt az ágyam és a hangfalak között, de egy másodperccel később nyomtam le. Utána annyi adrenalin volt a szervezetemben, hogy délben nyugodtam talán le, szóval lehet, hogy nem a legegészségesebb módszer, de biztosan hatásos.
Teremtsünk rendszert
Nagyon fontos, hogy nem az alvás mennyisége számít, hanem az azonos lefekvés és felkelés ideje. Ha minden nap ugyanannyit (ez személyenként változó, nekem hat óra általában elég) alszunk, ugyanakkor kelünk és fekszünk, sokkal hamarabb szokja meg a szervezetünk az ébredést.
Ezek vannak, ezeket igyekszem a napokban tartani, kipróbálni, aztán összeírni, melyik jó és melyik teljesen hülyeség. Érdekel egyébként, hogy másnak mik a módszerei, hátha már valaki felfedezte a tutit.
Adrian
2012. január 20. — 00:59:21
Ezt mintha én írtam volna. 🙂
gergo
2012. január 20. — 01:15:16
a kelés az bizony szenvedés marad mindig. bármit fejlesztesz ki rá egy idő után immunis leszel, másrészről pedig a kedvenc számod ne rakd be ébresztőnek, mert tuti megutálod.
ndavid42
2012. január 20. — 01:51:51
Jja, ez a baj az ébresztőkkel, h megszokja az ember… Nálam amúgy kelt a tv, elkezd egyre hangosodva zenélni a komputer (mindig más zenét rakok be általában), plusz két mobil úgy 4-4 időpontra beállítva. Na így elvagyok, de néha még ebbe is bealszom… nehéz ügy… (a mély alvásomról annyit, h egyszer leszakadt az ágyamtól másfél méterre lévő redőny, de úgy, h a szomszéd szobában is hallották. hát én csak reggel vettem észre, h mi történt 🙂 )
Ha világosabb szobám lenne, tuti csinálnék vmi automata redőny/reluxa kinyitó akármit.
Egyszer mondtak egy állítólag hatásos (legalábbis aki mesélte, az mondta, h neki bevált) módszert: lefekvés előtt egy nagy pohár víz, ami reggelre lejjebb jut, és ugyebár a szükség nagy úr… 😀
Levente
2012. január 20. — 07:04:58
Hát ebben én is igencsak érintett vagyok. Nekem eddig legjobban a matekos ébresztő jött be (Androidra Xtreme Alarm Clock). Háromjegyű számokat összeadni, kivonni, kétjegyűekkel elosztani elég jó ébresztő. Viszont ez se működik, ha egyszerűen nem akarok felkelni. Kell legalább egy minimális motiváció. Ugyanakkor túlzásba se szabad vinni, mert amikor 5 feladatot állítottam be, hogy biztos működjön, inkább szétszedtem reggel a telefont és kivettem az akksit 🙂
_alesi_
2012. január 20. — 08:37:09
Ne féljünk a tudományhoz és a kütyükhöz fordulni!
A lényeg, hogy a REM-NREM fázisok közt egy REM végét kell elkapnunk, hogy jól ébredjünk (persze az sem mindegy melyiket, de ebbe most ne menjünk bele). Ha NREM szakaszban akarunk ébredni, akkor számíthatunk a „mint a mosott szar”-érzésre, hiába volt meg a szükséges alvásmennyiség. Érdemes feltúrni a netet, akad pár eszköz(akár iPhone kompatibilis), ami figyeli ezeket a fázisokat és a megfelelő időben ébreszt.
A nyugalom és a rendszer valóban kell, de az alvásmennyiség igenis fontos tényező. Hiába tanítod meg a szervezeted, hogy este tízkor fekvés, hajnali ötkor kelés, egy idő után be fog sztrájkolni és jönnek a hétvégi döglések.
Az atombomba effektussal meg tényleg az a gond, hogy hosszú távon ez a módszer biztos beutaló a szív- és érrendszeri betegségek osztályára.
Andris
2012. január 20. — 09:23:03
Érdekes, én is épp mostanában foglalkoztam ezzel a témával, mert meguntam, hogy minden reggel rohannom kell és így percre pontosan érek be. Jobb egy kis plusz időt hagyni a munkahelyre beérésre, mert bármi közbejöhet.
Az én módszerem két alapköve:
1. El kell dönteni, mikor akarunk felkelni, mikor érdemes. Se túl korán, se túl későn. Legyen idő nyugodtan reggelizni vagy egyéb, reggelindító tevékenységekre. Kinek mi. Ha túl korait állítunk be, akkor az fog dolgozni az emberben, hogy “Ó, ráérek még, minek keljek”. Garantált bukás.
A túl kései időponttal többet alhatunk, nyilván, de rohanás lesz, stressz, háború, karambol, stb.
2. Szundi, “csakmégötperc”, “csaklehunyomaszemempárpercre” nincs. NINCS.
Ki kell kapcsolni az ébresztőeszköz ezen funkcióját. Az a tapasztalatom, hogy az első két perc nehéz. Eddig kell elkerülni az ágyat messzire. Ha értelmes időpontban aludt el az ember, akkor csak a szervezet ezt a pár perces hisztijét kell kibírni.
A motiváció, amit írtál, az nekem egy finom reggeli szokott lenni, ez is fontos, valóban.
Egy ideje alkalmazom ezt a módszert, működik. Aktívabb vagyok napközben, könnyebben alszok el este. Teljes siker.
shamalt
2012. január 20. — 09:56:04
nrem-ben kell felebredni /thread
shamalt
2012. január 20. — 09:59:34
-n na
Marci
2012. január 20. — 10:42:31
Jól bevált módszer, hogy amikor szól az ébresztő, gondolkodás nélkül egy határozott mozdulattal az ágy szélére ülök, onnantól nehéz elaludni. Utána lesz egy pár perc anyázás, de az enélkül is lenne, úgyhogy 😀
Vale
2012. január 20. — 13:40:15
azt hiszem akkor most rá fogom kötni az ébresztőmet az erősítőre. az atombombán kívül a többi nem működik.
Zsoc
2012. január 20. — 21:29:32
“There’s an app for that!” 😉 http://www.sleepcycle.com/
Nekem működik. 🙂
Tofi
2012. január 20. — 23:23:49
Én annyira röhögtem az atombomba módszeren. 😀 Volt egyszer egy ugyanilyen esetem, hát nekimentem mindennek, átestem a fél szobán, de 0,5 mp alatt a hifinél voltam, a szívem aszittem kiugrik a helyéről. Ott már biztos nincs visszaalvás.
Nehéz ügy ez a kelés, nálam a reggeli felejtős, egyszerűen nincs az a pénz, hogy 20 perccel korábban keljek emiatt, belepusztulnék.
3-4-szer lenyomom a szundit, aztán az én módszerem a reggeli zuhany. Ez bevált, bár az első pár csepp víz olyan, mintha savval marnák a testem. Brrrr.
Levente
2012. január 21. — 16:29:56
Androidra tud valaki ilyen sleep cycle alkalmazást?
gyuri
2012. január 21. — 17:46:02
[re=6065955]Levente[/re]:
én megkérdeztem a market keresőjét és ajánlott egy párat
Mefi
2012. január 22. — 00:33:53
[re=6065950]Zsoc[/re]: ja, ezt akartam is írni, én is kipróbáltam – nem működött. 😀
Benjámin
2012. január 22. — 04:15:07
Leírom a tuti módszert. Általában 3-4 között fekszem, 7-kor ébresztem magam. Innen 2 út van:
1) óra kinyom, egyből nyúlok az iPad felé és próbálok figyelni a reggeli hírekre;
2) óra kinyom (szundi? Ugyanmár!), átfordulás másik oldalra, majd 8:50-kor magamtól felébredés.
8:40-kor kell a lehető legkésőbb elindulnom. 8:50-kor kipattanok, pörgök, liftben lefelé majdnem elalszok, de felbasz a sok hülye a buszon, emiatt felébredek.
True story.
Levente
2012. január 23. — 13:58:55
[re=6065956]gyuri[/re]: igazad van, találtam is jót. Pedig komolyan néztem már, és nem találtam… Kösz!
Mefi
2012. január 24. — 22:33:07
Valamelyik reggel adtam megint egy lövést a SleepCycle-nek, fel is keltett időben és békességben, feküdtem öt percig teljesen éber állapotban, aztán “fuck this shit” mozdulattal aludtam még egy órát. 😀