Például az, hogy miért kellett ennyit várni egy olyan filmre, ami magyar és egyszerűen nem találok benne hibát. Komolyan, a moziból hazafelé jövet végig azon járt a fejem, hogy legyen már valami, legalább egy apróság, amibe beleköthetek, de tényleg nem találtam semmit. Sosem értettem, hogy ha annyi jó rendezőnk, operatőrünk és írónk van, miért csak a Csányi Sándor meleg celebet játszik szintű filmekig jutunk, és miért nem tud ez a sok tehetség egy értékelhető művé összekovácsolódni.
És tényleg nem csak az van emögött, hogy azon a környéken forog a film, ahol mindennap megfordulok, meg az, hogy magyarul beszélnek, magyar poénokat sütnek el, tipikusan magyarok által értett-ismert dolgokat vesznek elő és figuráznak ki. Ez is közrejátszik, mert a VAN hihetetlen sok értéket közvetít: benne van a nyelvünk, a kultúránk, az országunk, a szórakozóhelyeink, a szokásaink és ezek nagyon éles, de nem klisékkel fontoskodó kritikái.
Ami miatt mégis nagyon erős a film, az az, hogy végig sírsz a röhögéstől, és habár vígjáték, azért van drámai vonal, a mélyebb jelenetek pedig mindig a legtökéletesebb helyzetekben és pillanatokban érkeznek. Nagyon jó a vidám és a komolyabb tartalom arányának játéka, és a kettő között gondosan elhelyezett mondanivaló szintén hibátlan.
Ódákat tudnék még zengeni, a pici apróságokkal, a kádban ücsörgéssel, a hajszál-kergetéssel, a lábujjhegyen járással és még sok minden mással, de inkább csak ajánlom ezt a filmet, menjetek el a Művészbe, vagy bármelyik kisebb moziba és nézzétek meg, mert azon túl, hogy értékes darab, garantáltan jól lehet rajta szórakozni, és most végre egy olyan jó magyar filmünk van, ami közérthető, valamilyen szinten könnyen emészthető, de azért mégis elgondolkodtató.
Annyira hatása alatt vagyok, hogy habár már nem szoktam ilyet, de szinte azonnal ugrottam a gép elé, hogy bejegyzést írjak, nem érdekelt, hogy jobb lenne rá aludni párat, míg elrendeződnek a gondolataim. Reisz Gábornak (aki rendezte, írta, fényképezte és zenéjét szerezte) pedig minden elismerésem, remélem, fogunk még róla hallani.
(Arról nem is beszélve, hogy amíg néztem, végig az motoszkált bennem, hogy miért csak álmodozom arról, hogy csinálok legalább egy kisfilmet, miért nem kezdem el ténylegesen.)
A magyar filmek rovatunkból ajánlom még:
| Angol nyelvű cím: | For Some Inexplicable Reason |
| Műfaj: | vígjáték |
| Időtartam: | 96 perc |
| Megjelenés éve: | 2014 |
| Főszereplők: | Ferenczik Áron, Horváth Miklós, Györiványi Bálint, Owczarek Tamás, Jakab Juli, Takács Katalin, Kovács Zsolt, Makranczi Zalán |
feri
2014. november 20. — 05:15:57
most hajnali ötkor, amikor a korán kelő magyarok ébredeznek, elmondom mi minden baj van ezzel a filmmel. én azt hittem, hogy ez csak nekem mint x gennek ütős, de ezek szerint mindenkinek átmegy az üzenete, a mögöttünk kockuló yéknak, és a nyomában száguldozó zének. (most a görögöket ne keverjük ide, szívsz eleget a Drákhón Arkhónnál, remélem jó voltál töriből (is). Ez a film a magyar lúzerségtudatot erősíti. Összekacsintunk, hogy ilyen vesztesek vagyunk, ezen röhögünk, aztán szívunk tovább. És a röhej, hogy ezt végtelenségig tudjuk játszani, persze nem mindenki, hanem már aki. Te is tudod, hogy engem sose zavart, hogy kiröhögnek a kacor király főiskola miatt, te is hasnoló helyen végeztél, ki nem szarja le. az sem zavar, ha bölcsészvicceket mesélnek, viszont az már enyhén pikáns, amikor a gyorséttermes fiúka vagy kiscsaj oktat ki, mint vevőt, hogy mit és hogyan egyek-tegyek hova álljak. na ilyenkor szakad a film. de ez már átvezetne a másik posztodra majd ott folytatom. egyébként a tecsóban is ugyaez megy, zöld- és elállófülő kisgyerek szól rám, hogy ne oda tegyem az ingyenes zacskót. amikor közlöm vele, hogy amíg azt a fizetős szart 35 ft-ért áruljátok, ami 3 ft-ot sem ér, addig az ingyenes zacskót oda teszem ahová nekem tetszik, egyetlen oknál fogva: hogy én vagyok a vásárló, ők meg egy multinacionális nagyvállalat.