Samsung UE50MU6102 – új TV a házban

2011 februárjában vásároltam meg életem első saját televízióját, ami egy akkor éppen kifutó szériás »Samsung LE37C650« volt. Most 7 év után váltottam egy újabb Samsung-modellre, egészen pontosan az UE50MU6102-re. Ez a bejegyzés meg egy amolyan tesztféleség, a saját szempontjaim mentén, illetve pár hasznos tipp tévévásárláshoz.

A váltás iránti vágyat amúgy nem a rongyrázás vagy a televíziók technológiai újdonságának széles választéka keltette, hanem inkább az, hogy a régi tévé pár hónapja elkezdett egy klasszikus betegséget produkálni: a kiszáradt kondenzátorok ékes búgásának dalát. Ez eleinte nem volt zavaró, de mivel a helyzet egyre fokozódott, és habár elviselhető volt, egy kétórás film végignézése után már eléggé beleégette az agyamba a zúgást, a javítás pedig sajna nem igazán jöhet szóba: drágább a leves, mint a hús.

Meg aztán híján a beépített wifi kapcsolatnak, az “okos” lehetőségekből sem nagyon lehetett válogatni: a Netflix és az HBO Go streaminget a jó öreg PS3 konzol biztosította.

Féléve nézegetem a tévéket, ez nálam egy elég hosszú projekt, mert egy hétéves beruházást mégsem kapkod el az ember egy “elszaladok lekapni valamit a médjamárkt faláról” vásárlással.

Ő lenne hát a jószág, akire választásom esett:

Ha nem a novemberi black friday, amikor hatalmasak az akciók (akkor lemaradtam, mert eredetileg egy másikkal szemeztem, amit nem akcióztak le), és nem tavasz (amikor az új modellek megjelennek), leginkább januárban és februárban érdemes tévét venni, általában ilyenkor lehet értelmes akciókat kifogni, ahol nagyobb összeget megtakaríthat az ember.

Én februárra terveztem a beruházást, de aztán az eMAG év eleji akcióján 40 000 forinttal olcsóbban kínálták, 4 év garanciával, úgyhogy egy hónappal előre hoztam a projektet.

Full HD vagy Ultra HD/4K?

Gyors kitekintés: a 4K (de ha szakértők között vagy, inkább az UHD kifejezést használd, amúgy a kettő televízióvásárlási tekintetben kb. ugyanazt jelenti) az új Full HD: pontosan négyszer annyi pixelt tud megjeleníteni, emiatt még színesebb, még gazdagabb, még mindenebb a kép. Hogy ez tényleg annyival jobb és annyira megéri-e? Teljesen szubjektív. Ezen az oldalon mindenféle hasznos infót leírnak, tévévásárlás előtt állóknak amúgy is ajánlom.

Őszintén szólva: engem az egész 4K mizéria teljes mértékben hidegen hagyott. Elég hangosan mondogattam, hogy nem akarok UHD tévét, főként azért, mert nekem a Full HD is tökéletesen kielégítő képminőséget biztosított, annál éreztem először, az SD és a DVD minőség után, hogy igen, ez tetszik, ezt szívesen nézem, gyűjtöm stb. Arról nem is beszélve, hogy a 4 megabites digis internettel örülök, ha 720p-ben sikerül streamelni, nem hogy ultrahádé minőségben.

Hát akkor miért mégsem FullHD? Mert sajna a piac megy előre: most még annyira nincs sok tartalom, cserébe jó minőségben történik a “felskálázás” (vagyis amikor a például 1080p videót nézed a 2160p-s eszközön), és igazán jó készülékválaszték az UHD felhozatalban van. És ismét az érv: hosszabb távra tervezi az emberfia ezt a beruházást, és könnyen lehet, hogy 2-3 év múlva már lesz annyi UHD tartalom, mint most FullHD, úgyhogy gondoltam legyen így, haladjunk a korral.

Mire érdemes figyelni mostanában TV vásárlásnál?

Hátha másnak hasznos lehet: most kb. hat-nyolc hónapig újra meglesz a fejemben a sok hasznos infó, aztán jövő ilyenkor megint el fogok felejteni mindent a tévévásárlással kapcsolatban, és remélhetőleg újabb hét évig nem is kell tudnom a részleteket.

Néhány tipp, amit internetes barangolásaim során szedtem össze a témában.

• Legalább 150e forint kiadásra számíts, ha nem hirtelen vásárolsz és el tudod csípni valamelyik nagyobb leértékelést, nagyjából ennyiért már elég jó készülékre lehet lecsapni. Lehet ennél jóval olcsóbban is tévét venni: ha kisebb és régebbi modellt tervezel, 100e forint körül is vannak jobb darabok.
• Ne vegyél TV-t hirtelen felindulásból, mert csábító besétálni az Euronicsbe és a hatalmas akciózásra kirakott első darabot hazavinni, de egy kis felkészüléssel nagyon sok szívástól kímélheted meg magad.
• Érdemes UHD (4K) vasban gondolkodnod, a Full HD tartalmat is szépen jeleníti meg, egyre több a kontent és itt van igazán nagy választék.
• Sajnos itt a méret a lényeg, ha UHD tévét veszel, a szakik szerint még 55″ alá sem igazán érdemes menni. Én még 50-est se akartam, de párezer forint különbség van az egy-két mérettel kisebb készülékekhez képest, és tényleg király a nagy tévé, egyáltalán nem olyan zavaró.
• Ne foglalkozz a leírásban a kontrasztaránnyal, mert össze-vissza hazudozik és csűri-csavarja a számokat az összes gyártó. Inkább menj el, vigyél magaddal pendrive-on valami videót, ami tudod, hogy néz ki, amikor jól néz ki, és próbáld végig a kiszemelt modelleket.
• Az ívelt/görbített/hajlított tévé jól hangzik, de semmi haszna. Elég sok cikk, videó és értékelés van ebben a témában: ha tetszik, ne habozz, vegyél ilyet, nem fogsz nagyobb különbséget érezni a lapos változattal, de érdemes kipróbálnod, mielőtt megrendeled. Én például ugyanezen modell ívelt változatát szerettem volna, mert sokan mesélték, hogy kevésbé tükröződik rajta a fény. Aztán amikor kipróbáltam, pont azt vettem észre, hogy sokkal zavaróbban elnyújtja-széthúzza a becsillano fényeket, ráadásul oldalról sem volt olyan jó a képe, nálunk meg egy egész hordányi ablakkal szemezget a tévé, így maradt a lapos változat.
• Az OLED TV az igazi királyság, azzal tényleg gyönyörű színekre, képminőségre, mélységre, élességre és fényerőre számíthatsz, de ha finnyás a szemed, készülj fel, hogy a pénztárcád is vastag kell legyen.
• Ha macskád van, jól gondold meg, mit veszel, és most ne nevess. Nagyon vék’nyak, nagyon könnyűek ezek az új tévék, és ez az érv hülyeségnek tűnhet, de van ismerősöm, akinek a macskája első nap leverte a vadiúj készüléket a polcról. Ez az 50″-os darab összesen nincs több 10 kg-nál, és nyugalmi helyzetben nem panaszkodik, de nem arra találták ki, hogy lökdösve, mozgatva legyen.
• Szerezz valamilyen hangszórót vagy hangsugárzót, mert a vékony design átka, hogy nem igazán tudnak értelmes hangszórót beépíteni. És nem a vájtfülő hangminőségről beszélek, hanem arról a hangminőségről, ami egy kihangosított telefonnál eggyel jobb. Azzal is számolj, hogy az új tévék többségében már nincs hagyományos jack dugó, így egy 2.1-es hangszórót vagy fülhallgatót nem tudsz csatlakoztatni. (Cserébe a legtöbbje Bluetooth-kapcsolattal érkezik.)

Miért Samsung?

Számomra ez nem volt kérdés: tetszik a design, a felület, a képminőség és habár okostelefonban kifejezetten nem jön be a Samsung kínálata, de a mikrohullámú sütő, a porszívó, a mosógép, a hűtőszekrény és a korábbi televízióm is Samsung itthon. Mindig elégedett voltam vele, a többi márka viszont kevésbé volt szimpatikus. (Persze ha elérhető áron lenne itthon Vizio, az megint más kérdés lenne.)

Apró érdekesség a Samsung tévék elsőre érthetetlen modellszámozásával kapcsolatban (az UE50MU6102-es modellt vettem alapul):

A Samsung oldalán részletesebb leírás is van a modellszámok kapcsán.

Mi alapján választottam?

Ezek voltak a szempontjaim:

• legalább 4 év garancia,
• 170 000 forintnál ne legyen drágább,
• Netflix, HBO GO, Youtube és minden más működjön egy gombnyomásra, kényelmesen,
• pendrive-ról, külső merevlemezről tudjon lejátszani mindenféle formátumot,
• legyen benne HDCP, HDMI-CEC,
• nekem tetsszen a képe,
• könnyű kezelhetőséggel, gyors felülettel érkezzen és
• legyen értelmes a távirányítója.

Ezeket imádom a tévében

Rögtön a távirányítóval kezdem:

Már az Apple TV-nél is imádtam, hogy nem egy 400 gombos robosztus eszközt adnak hozzá, hanem egy letisztult, “hülye is érti” távirányítót. A Samsung One Remote nevű távirányítója ugyanez a vonal: a két ezüst színű pöcköt fel-le tolva a hangerőt és a csatornákat bizgerálod, ha lenyomod, némítod van a csatornakínálat jön fel, a felette lévő iránygombok és  hét funkcionális gomb pedig magáért beszél.

A hangirányítás jópofa, de tőlem távol áll: ameddig ezek a kütyük nem tudnak magyarul, én tuti nem fogok fennhangon angolul csatornát váltani a kanapén ülve. Nem azért, mert nem tudom kiejteni azt a néhány szót, hanem mert nekem kényelmesebb megnyomni egy gombot, mint robothangon kommunikálni egy géppel.

A képminőség elég király, sokat babráltam, hogy beállítsam, és most három hét után abszolút elégedett vagyok vele. A 4K szép, a Netflix azért elég sokat butít a képminőségen a maga módján, de abszolút élvezhető, csak ha utána megnézel egy natív 4K MKV-t, érezhetőbb lesz a különbség.

Szép a dizájn, a karcsú lába iránt nem tápláltam nagy bizalmat, de masszívan tartja, az egész műanyag, de a talpat leszámítva nincs olcsó-műanyag érzete.

Kényelmes a kezelhetősége, nem nagyon vannak benne bugok (két alkalommal kellett újraindítani), gyors a menüje, gyorsan vált csatornát, minden app fut a háttérben, elég keveset teker ha tevékenységet váltasz. A Samsung által fejlesztett Tizen oprendszer eddig szimpatikus, kellemes élmény használni.

Éjszaka frissíti automatikusan a csatornakiosztást és az összes szoftvert, cserébe ha kikapcsolod, csak a kijelző sötétedik el, a háttérben dolgozik a gép.

Ezek lehetnének jobbak

Elég béna, de nem lehet újraindítani a tévét. Előfordul, hogy beakad (például ha valamelyik appben vagy, amikor kikapcsolod, akkor hajlamos az az app megadni magát), ilyenkor az egyetlen megoldás, hogy kikapcsolod, kihúzod egy percre, és visszadugod. Nem kell gyakran eljátszani, meg hozzászoktam már az “okos” kütyük bénázásaihoz, de azért ez elég póré.

A távirányító habár nagyon szuper, két dolog nem szimpatikus: egyrészt irgalmatlan hangos a kattogása, mármint tényleg, semmi finomság nincs benne, és ezen sajnos kicsit érződik az olcsó műanyag hatás, szerintem pár hónap használat után ki fog fényesedni. A másik, hogy az előző modell távirányítója halványan világított, ami a sötétben filmezéskor nagyon kényelmes, itt meg a gombokat sem igazán tudod érzésre megkülönböztetni.

Más zavaró tényezőt még nem fedeztem fel.

Mindent összegezve: egyelőre nem bántam meg a váltást, nagyon szimpatikus az új vas, én bátran ajánlom mindenkinek, aki hasonló paraméterekkel tervez TV-t vásárolni. Pár hónap múlva valószínűleg több tapasztalatom lesz, lehet, frissítem majd ezt a bejegyzést.